Guillaume de Laubier & Jacques Bosser: A világ legszebb könyvtárai
Írta: Galamb Zoltán | 2005. 06. 13.
Gyakorta előfordul velem, hogy könyvesboltban böngészve meglátok egy különösen míves kötetet, s rögtön eszembe jut: milyen nagyszerű ajándék lehetne az valamelyik kedves rokonomnak. Ilyenkor nyilván vágyátvitel dolgozik bennem, hiszen a kedves rokon valójában magam lennék, az ajándékozó pedig olyasvalaki, akinek eléggé fontos vagyok ahhoz, hogy egy efféle drága, ám csodálatos kötettel lepjen meg.
Ilyen kötet a Korona kiadó gondozásában megjelent A világ legszebb könyvtrárai is, mely a francia La Martiniere Kiadónak, no meg Buda Attila szerzőnek és Hapák József fotográfusnak köszönhetően Magyarország legjelentősebb könyvtárairól - a pannonhalmai bencés apátság könyvtáráról, a zirci cisztercita könyvtárról, a sárospataki és debreceni református kollégiumok könyvtárairól, a keszthelyi Helikon Könyvtárról, valamint a budapesti Országos Széchényi Könyvtárról és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárról - szóló, műfajában hiánypótló fejezetekkel egészül ki.
A pazar fotók kétségkívül magukért beszélnek, ám mellékelt jegyzeteikben a francia szerzők nem csupán a könyvtárak, a könyvek és nyomatok iránti szeretetüket és tiszteletüket osztják meg az olvasóval, hanem részletesen tárgyalják a könyvtárak megépítésének, kibővítéseinek történetét, elemzik az architektúra stílusát, a belső terek kiképzését, és természetesen hiteles adatokkal szolgálnak az állományról - annak eredetéről, jellegéről, a nagyobb beszerzésekről és a bővülés mikéntjéről.
Sőt, olyan érdekes apróságokat is megtudhatunk e képzeletben bejárt helyekről, mint amilyen a mafrai (Portugália) nemzeti palota könyvtárának rovartalanítását végző fehér fejű denevérek története.
Bármily objektív igyekszik is lenni egy efféle kiadvány, a válogatás kényszere miatt elkerülhetetlen az elfogultság; jelen esetben a franciaországi nagy könyvtárak, valamint a francia klasszicizmus hatásának alig leplezetten hangsúlyozott magasztalása, és az apátsági könyvtáraknak szentelt különös figyelem. Mindez azonban cseppet sem kisebbít a kötet erényein és átfogó mivoltán, mi több, a magyar vonatkozású addenda révén rendkívüli értéket képvisel a hazai könyvkiadásban.
Ajándékozzuk meg tehát magunkat - ha másért nem, hát a magyarországi helyszínekről készült gyönyörű fotók, és a velük kapcsolatos, másutt egy helyen fel nem lelhető információk miatt -, és ne várjuk azt, hogy valaki másnak eszébe jutunk; így is, úgy is inkább nyakkendőre, vagy valami hasonlóan hasznos ám kevésbé különleges meglepetésre számíthatunk, még ha úgy alakulna is, hogy éppen alkalom adódik a szeretet ilyesforma kifejezésére.
Ilyen kötet a Korona kiadó gondozásában megjelent A világ legszebb könyvtrárai is, mely a francia La Martiniere Kiadónak, no meg Buda Attila szerzőnek és Hapák József fotográfusnak köszönhetően Magyarország legjelentősebb könyvtárairól - a pannonhalmai bencés apátság könyvtáráról, a zirci cisztercita könyvtárról, a sárospataki és debreceni református kollégiumok könyvtárairól, a keszthelyi Helikon Könyvtárról, valamint a budapesti Országos Széchényi Könyvtárról és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárról - szóló, műfajában hiánypótló fejezetekkel egészül ki.
A pazar fotók kétségkívül magukért beszélnek, ám mellékelt jegyzeteikben a francia szerzők nem csupán a könyvtárak, a könyvek és nyomatok iránti szeretetüket és tiszteletüket osztják meg az olvasóval, hanem részletesen tárgyalják a könyvtárak megépítésének, kibővítéseinek történetét, elemzik az architektúra stílusát, a belső terek kiképzését, és természetesen hiteles adatokkal szolgálnak az állományról - annak eredetéről, jellegéről, a nagyobb beszerzésekről és a bővülés mikéntjéről.
Sőt, olyan érdekes apróságokat is megtudhatunk e képzeletben bejárt helyekről, mint amilyen a mafrai (Portugália) nemzeti palota könyvtárának rovartalanítását végző fehér fejű denevérek története.
Bármily objektív igyekszik is lenni egy efféle kiadvány, a válogatás kényszere miatt elkerülhetetlen az elfogultság; jelen esetben a franciaországi nagy könyvtárak, valamint a francia klasszicizmus hatásának alig leplezetten hangsúlyozott magasztalása, és az apátsági könyvtáraknak szentelt különös figyelem. Mindez azonban cseppet sem kisebbít a kötet erényein és átfogó mivoltán, mi több, a magyar vonatkozású addenda révén rendkívüli értéket képvisel a hazai könyvkiadásban.
Ajándékozzuk meg tehát magunkat - ha másért nem, hát a magyarországi helyszínekről készült gyönyörű fotók, és a velük kapcsolatos, másutt egy helyen fel nem lelhető információk miatt -, és ne várjuk azt, hogy valaki másnak eszébe jutunk; így is, úgy is inkább nyakkendőre, vagy valami hasonlóan hasznos ám kevésbé különleges meglepetésre számíthatunk, még ha úgy alakulna is, hogy éppen alkalom adódik a szeretet ilyesforma kifejezésére.