Főkép

Nekem az ő visszatérésük külön öröm, mivel egy újabb – számomra „nagy név” – folytatja/újrakezdi a zenélést. Így voltam ezzel az Európa Kiadó, a Csókolom, a Quimby – és most had ne folytassam a sort – esetében is. Valami olyan más vagy plusz jött velük vissza a magyar könnyűzenei műfajba, ami igen régóta hiányzott belőle. És bár voltak és vannak zenekarok, akik valamilyen szintem az „Sex Action-i utat” próbálták járni vagy járják most is, azonban olyan átütőerőt nem tudtak/tudnak képviselni, mint a fent nevezett brigád vagy eltolódtak más zenei irányzatok felé.
Amikor visszatérést emlegetek, azt azért meg kell említeni, hogy a visszatérő koncert a tavalyi Szigeten történt, de úgy vettem észre, hogy az együttest még mindig körülöleli valamiféle, a „come back”-el együtt járó mámor. Ha jó emlékszem Szasza akkor azt mondta, hogy még ő sem tudja mi is lesz ebből az egészből, és mára már valósággá vált, hogy a tavalyi Sziget-koncert egy éves évfordulójára a Sex Action új lemezzel jelentkezik.

Lássuk mi is történt tegnapelőtt. Előre bocsátom, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet ha visszagondolok az eseményekre. De csak haladjunk szép sorjában.
Fél hét felé landoltam a Pecsában, akkor még javában le volt zárva a nagyterem és maximum száz-kétszáz ember lézenghetett jobbra-balra. Hogy a koncerthez megfelelő állapotba hozzam magam, gyorsan le is toltam az első söröm és csendesen szemléltem vajon milyen korosztályok kíváncsiak az enyémen kívül a fellépőkre. Örömmel tapasztaltam, hogy a lassan beáramló koncertrajongók a tizenévestől a negyvenesekig (és még fölötte is) terjedt. Erre gyorsan még egy sört kellett betölteni valamint hódolni az egyik legújabb mániámnak, megvenni a pólót. Miután letudtam a „kötelezettségeket” irány az időközben megnyitott nagyterem, ahol a bal oldali falon egy halom fotó került kivetítésre. Sex Action akció közben, előtt és után, a békés mindennapok stb. A technika ördöge nem aludt e napon és már ekkor jelezte, hogy a ma estét velünk tölti. Sajnálatos módon a fotók egy része nem jelent meg a már említett bal oldali falon, helyette csak egy csúf hibaüzenet ékítette azt. Nem volt sok időm a fotókat, vagy hűlt helyüket bámulni, mert a színpadon megjelent az este első fellépője a Machine Mouse.

Megdöbbentett, hogy mekkora hangerővel állok szembe, amikor a srácok a húrok közé csaptak. Nem szoktam ekkora hangorkánhoz. Sajnos folytatódott a már említett ördögöcske tevékenysége, András mikrofonja nem akart működni, így az első nóta igencsak felemásra sikerült. A kellemetlen hiba orvoslása után azonban a nagy hangerő bosszulta meg magát néha, élvezhetetlen torzulások formájában. Ettől függetlenül a Machine Mouse mindent megtett annak érdekében, hogy bemelegítse az akkor még fél ház méretű tömeget, de a hangosítási problémák miatt ez nem lett száz százalékos.

Majd jött a tíz éves Ganxsta Zolee és a Kartel, hogy tovább emelje az est hangulatát. Zolee-ék kiettek magukért, skót szoknyában tolták le a koncertet, amely alatt nem viseltek alsóneműt. Mindezt természetesen megmutatták a közönségnek is. Minden nagy „slágerüket” eljátszották, a közönség legnagyobb örömére. Pár, koncerten eddig alig vagy egyáltalán nem hallható számot is műsorra tűztek, amely beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket és megőrjítette az ekkorra már telet házassá váló közönséget. Sajnos az ördög itt is felbukkant, a tökéletes zenei hangzást nagyban lerontotta két túlhangosított mikrofon.

Végül elérkezett az est fénypontja, Szaszáék feljöttek a színpadra és kezdetét vette az igazi örömünnep. A hangerőből visszavettek a technikusok, így minden és mindenki frankón szólt végre, lehetett tombolni. A közönség megdöbbentő volt, bár valahol ezt vártam. Szinte mindenki énekelt. Minden nótát. Korra és nemre való tekintet nélküli fergeteges bulivá változtatta az együttes az estét. Természetesen voltak az elmaradtatlan vetkőzős számok, ilyenkor az ember aztán kapkodhatta a fejét, hogy a srácokat vagy a csajokat bámulja a színpadon. Ezzel egybekötve volt kisebb ajándékozás is, tekintettel a tizenötödik születésnapra. Két alig szoknyába öltözött hölgyemény pólókat dobált a tömegbe.

Összességében elmondható, hogy egy remekül sikerült buli részesei voltunk, ami kisebb döccenőkkel indult, de a végére igazi születésnapi partivá nőtte ki magát. Remélem az elkövetkező időkben is hasonló hangulatú Sex Action koncerteken vehet részt az, aki ellátogat az eseményekre.