FőképA Therion nem kizárólag amiatt kivételes zenekar, mivel meghatározó szerepet játszottak a szimfonikus és operai elemeket magába olvasztó metálzene kialakulásában, hanem azért is, mert az együttest ténylegesen mindössze két gitáros és egy basszusgitáros alkotják. Ekképpen nem is csoda, hogy a számok többségében az énekszólamokból kifejezetten kiérezhető, hogy nem énekes, hanem hangszerforgató komponálta azokat. A vokális részek így nem egyszer mesterkéltnek, de legalábbis nem teljesen természetesnek tetszenek – hiányzik belőlük az a fajta áradás, ami minden valódi énekdallam sajátja.

Viszont amint a gitárok és a bőgő – persze a rockzenében természetes dob-billentyű kísérettel – magukra maradnak, vagy a jelen felvételen a Prágai Filharmonikusok támogatásával instrumentális betétre zendítenek rá, feledhetetlen élményben részesülhetünk. Ilyenkor bontakozik ki igazán Chris Johnsson páratlan muzikalitása, és sokszor zseniális hangszerelési ötleteket eredményező kísérletezgető kedve.

Az albumnyitó „Typhon” című nóta hard-rocker hagyomány szerint – közepes tempója ellenére – lendületes, ütős darab, kiváló témákkal és motívumokkal teletűzdelve, s ráadásként csodás ívű gitárszólóval válik teljessé, melyet ezen az albumon csupán a „Dreams of Swedenborg” páratlan hathúros futamai múlnak felül. A következő három (valójában csak kettő) dal egységként felfogva arra ösztökél, hogy revideáljam a kiüresedett rock-opera kifejezéssel szembeni előítéleteimet. Hiába, hogy valójában sem motívumaikban, sem hangulatukban nem kötődnek egymáshoz a nóták, drámaiságuk, és a már említett, emlékezetes instrumentális szakaszok – különösen a „Calling to Arms and Fighting the Battle” gitárbetétje és a hozzá minden átmenet nélkül kapcsolódó „Victory!” vadnyugati-coplandi ihletésű nagyzenekari remeklése – kiemeli őket a konvencionalitás langyvizéből.

A címadó „Lemuria” a Theriontól szokatlan módon eltalált énekmotívumaival tűnik ki – melyek egyikét az akusztikus gitártól veszi át a tenor szólam –, a végén felhangzó kántálásban pedig mintha H. P. Lovecraft letűnt civilizációkat és földalatti szertartásokat leíró elbeszéléseinek hangulata sejlene fel. E nóta leginkább a jó és gonosz istenről szóló „Abraxas” párja: klasszikus rockzene, dallamos, élvezetes muzsika.

A „Quetzalcoatl” és az „An Arrow From the Sun” elsőre (és sokadszorra is) megrémített kicsit, hiszen a balalajkák kísérte férfikórus hangjaiból a Leningrad Cowboys The Total Balalaika Show című lemezének reminiszcenciái rémlenek elő, ami bármily színvonalas felvétel, mégiscsak humoros, parodisztikus muzsika. E megingást azonban kiválóan ellenpontozza a „Feuer Overtüre / Prometheus Entfesselt” hard-core-os, indusztriális brutalitása, melynek katonás keménységét csak tovább fokozza a német szöveg.

A Lemuria nem a rockmuzsika történetének sarokköve ugyan, mégis kellemesen, és az igényesebbek elvárásait is kielégítően szórakoztató zenei anyag.

Az együttes tagjai:
Christofer Johnsson – gitár, ének és billentyűk
Kristian Niemann – gitár
Johan Niemann – basszusgitár

Közreműködők:
Richard Evensand – dobok
Steen Rasmussen – mellotron és hammond orgona
Jens Nyborg – balalajka és domra
Sven Lindblad – balalajka
Kavi Björqvist – balalajka
Mats Levén – ének
Pjotr Wawrzeniuk – ének
Peter Mossman – ének
Anna-Maria Krawe – szoprán
Jana Bínová-Koucká – szoprán
Karolína Vočadlová – alt
Ulrika Skarby – alt
Tomáš Černý – tenor
Michael Schmidberger – basszus
Jitka Tomšíćková – szóló oboa
Petra Čermáková – szóló kürt
Prágai Filharmonikusok

Az albumon elhangzó számok listája:
1. Typhon
2. Uthark Runa
3. Three Ships of Berik Part 1: Calling to Arms and Fighting the Battle
4. Three Ships of Berik Part 2: Victory!
5. Lemuria
6. Quetzalcoatl
7. The Dreams of Swedenborg
8. An Arrow From the Sun
9. Abraxas
10. Feuer Overtüre / Prometheus Entfesselt

Diszkográfia:
Time Shall Tell (1990 - EP)
Of Darkness... (1991)
Beyond Sanctorum (1991)
Ho Drakon Ho Megas (1993)
Beauty In Black (1995 - EP)
Lepaca Kliffoth (1995)
Siren Of The Woods (1996 - EP)
Theli (1996)
A’arab Zaraq - Lucid Dreaming (1997)
Eye Of Shiva (1998 - EP)
Vovin (1998)
Crowning Of Atlantis (1999)
Deggial (2000)
Secret Of The Runes (2001)
Live In Midgard (2002 - élő)
Lemuria (2004)
Sirius B (2004)
Celebrators Of Becoming (2006 - 4DVD + 2CD)
Gothic Kabbalah (2007 – 2CD)

Kapcsolódó írások:
Interjú Chris Johnssonnal, a svéd Therion gitárosával
Interjú Kristian Niemann-nal, a svéd Therion gitárosával
Therion, Petőfi Csarnok, 2004. november 8.
Therion, Petőfi Csarnok, 2007. február 4.
Interjú – Christofer Johnsson (Therion), 2008. június 26.