FőképEmber mivoltunk egyik ismérve a szépség felismerése és szeretete. Ennek gyakorlatilag semmiféle jelentősége nincs a létfenntartás szempontjából, hiszen ez a képesség nincs kihatással a táplálkozásra és a fajfenntartásra (most nem az ellenkező nem külsejének minősítésére gondolok), elvégre a csobogó erdei patak, a hóborította hegy, vagy akár az északi fény, mint esztétikai élmény az élővilág többi tagjának (jelenlegi ismereteink szerint legalábbis) teljességgel közömbös.

Ennek az önmagáért való csodálatnak legjobb bizonysága a virágok iránti vonzalom, ami legalább annyira génjeinkben van, mint a hüllőktől való viszolygás. Többről van szó, mint egyszerű pavlovi reflexekről, ami egy virágcsokor megpillantása és az ezt követő mosoly megjelenése között lappang.
Na erről nem sok szó (illetve betű) esik a könyvben, a szerzők inkább megpróbálják rengeteg kép felhasználásával közelebb hozni azokat a növényeket, melyek látványos virágait annyira szeretjük.

Mielőtt elindulnák erre a képzeletbeli sétára, melynek során bejárjuk majd az oldalak árnyékában megbúvó botanikus kertet, ildomos némi ismeretanyaggal felvértezni magunkat. Ennek érdekében a bevezető igen alaposan taglalja a virágok kialakulását, felépítésüket, osztályozásukat, az eltérő színek okát, az illatok eredetét és még számos, hasonlóan fontos részletet.

Amikor a tudástól már zúgni kezd az olvasó feje, földkörüli séta következik. Útközben megbámulhatjuk a papagájvirágot, a magnóliát, a lótuszt, a helikóniát és a trópusok megannyi ékességét.
Ha mindez nem lenne elég, ráadásként (de nem utolsó sorban) következnek az orchideák. A 20-30 ezer fajból álló család színe-java ott szorong a részükre fenntartott fejezetben, villogtatva pompázatos, szinte arisztokratikus megjelenést biztosító virágait.

Utánuk egy sokkal szerényebb csoportosulás következik: a mezei virágok igyekeznek tarkaságukkal és sokféleségükkel ellensúlyozni az orchideák „divatbemutatóját”. A sort a szúrós hangulatú kaktuszok zárják, nem csupán változatos formáikat, hanem elbűvölő virágaikat is bemutatva.
Búcsúzásként, csak hogy tényleg teljes legyen a kép, rövid összefoglalást kapunk a virágkötészetről, és pár ajándékozási tanácsot – életkor és nem szerinti bontásban.

Akárcsak a sorozat (úgy vélem arról van szó) előző kötetében, amely az ásványokkal foglalkozott, itt is csodálatos összegzést kapunk a virágokról. Így aztán eldönthetjük, szeretteinknek három dimenziós, a valóságban is illatozó virágot, esetleg cserepes növényt adunk-e ajándékba, ami lehetséges, hogy nem lesz igazán tartós, vagy esetleg egy ilyen könyvet, ami nem csupán szép, de egészen biztosan tartós, és rendkívül informatív is.