Brian Herbert – Kevin J. Anderson: A Dűne: A gépirtó hadjárat
Írta: Mezei Attila | 2005. 02. 08.
Immáron huszonöt éve tart a dzsihad a gondolkodó gépek Összehangolt Világai ellen. Serena Butler kisfiának brutális meggyilkolása volt a háború kirobbantó oka, és mind a mai napig legfontosabb mozgatórugója.
Azonban hiába a milliónyi áldozat, a dzsihad egy helyben toporog. Az embereknek sikerült ugyan néhány bolygót felszabadítania, de a gépeket vezető Omnius és Titán szolgái (robot járótestbe helyezett emberi agyak) mindig kemény ellencsapással válaszoltak.
Huszonöt év után a gépek most taktikát váltanak. A Nemesek Szövetségén (a dzsihadban résztvevő emberi világok) kívüli, független, emberek lakta bolygókat igáznak le, hogy bekeríthessék és elpusztíthassák ellenfelüket. Vorian Atreides ráébred ennek veszélyeire, ezért az emberek hadserege ezentúl a független bolygókat is védelmezi.
Iblis Ginjo, a dzsihad főapátja egyre nagyobb hatalomra tesz szert, végső célja pedig a Szövetségen belüli egyeduralom. Minden eszközt bevet, hogy Serena Butlert, a dzsihad főpapnőjét háttérbe szorítsa. Hogy ellenlábasaival leszámolhasson, létrehozza a dzsihad titkosrendőrségét, akik könyörtelenül eltipornak mindenkit, aki a szent ügy ellen mer felszólalni vagy Iblis útjában van.
Mindeközben Norma Cevna, a briliáns logikával megáldott lány feltalálja a térhajlító hajtóművet, amely forradalmasíthatja az űrutazást. Ezzel lerövidülhet és leegyszerűsödhet a dzsihad minden hadmozdulata. Azonban a térhajlítás gyakorlati kivitelezése és bevezetése nem várt akadályokba ütközik.
Ez csak négy szál abból a tucatnál is többől, amelyet a Brian Herbert és Kevin J. Anderson alkotta szerzőpáros futtat végig a könyv sorain. Ezzel sikerült túlontúl összetetté, túl bonyolulttá tenniük a regényt.
Nekem egyszer-kétszer meglehetősen fárasztó volt követni az eseményeket, arról már nem is beszélve, hogy összeszámolni se tudtam, adott esetben hányfelé is ágazik a történet. Sem az előző kötetben, sem Frank Herbertnél nem találkozhatunk ekkora kavalkáddal.
Szerintem sok felesleges elágazás, történetszál került a történetbe. Sokkal egyszerűbben meg lehetett volna oldani jó pár dolgot, nem kellett volna plusz mellékszereplőket csak azért behozni a történetbe, hogy valamelyik főbb szereplő „kiírásra” kerüljön a trilógiából.
A történet sem folyamatos; éveket, évtizedeket ugrunk előre az időben, az utolsó fejezet már dzsihad harmincnyolcadik évében játszódik. Talán ha nem lenne ennyire összetett a regény, kisebb időugrásokkal összefüggőbbé válhatott volna az egész történet. Olyan érzésem volt néha, hogy egy-két szál sokkal rövidebb idő alatt is lejátszódhatna, míg más részekre viszont tökéletesen passzol ez az időrend.
Most pedig vakarom a fejem, mert eddig nem sok pozitívumot hoztam fel a könyvvel kapcsolatban, csak „szapultam” azt. Talán Iblis Ginjo alakját és tevékenységét tudnám kiemelni.
Azok a módszerek, amiket sikere érdekében alkalmaz illetve amilyen álnok módon játssza ki egymás ellen az embereket és próbál totális kontrollt elérni a tömegek felett, az tökéletesen meg oldva a regényben. Iblis pontosan tudja, hogy a vallási fanatizmus segítségével hogyan hajthatja saját malmára a vizet.
Összegezve: az egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök annak, hogy Herbert és Anderson belevágott a „Dűne” előzményeinek elmesélésébe. Nagyon sokan, nagyon sokat segítettek nekik. Hogy csak magyar vonatkozást említsek, Dr. Torkos Attila is a könyv felett bábáskodók között volt.
Nagyon sokan, köztük én is, vártam az előzményeket. De olyan felemás érzésem van most, a második kötetet olvasva. A szerzők megpróbáltak mindent elkövetni, hogy hűek legyenek a Frank Herbert teremtette világhoz, de szerintem ez nem sikerült száz százalékon nekik.
A fentiektől eltekintve mégis amondó vagyok, hogy érdemes – nem csak „Dűne” rajongóknak – elolvasni ezt a könyvet. Ha netán emiatt az írás miatt tennének le arról, hogy belevessék magukat az olvasásba, ne is foglalkozzanak velem.
A Dűne sorozat eddig megjelent kötetei:
A Dűne legendái trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A Butleri Dzsihad
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A gépirtó hadjárat
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A corrini csata
Előjáték a Dűnéhez trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: Az Atreides-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Harkonnen-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Corrino-ház
Klasszikus Dűne-regények:
A Dűne
A Dűne messiása
A Dűne gyermekei
A Dűne istencsászára
A Dűne eretnekei
A Dűne Káptalanház
A Frank Herbert cselekményvázlata és jegyzetei alapján elkészült folytatás:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne vadászai
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne homokférgei
Azonban hiába a milliónyi áldozat, a dzsihad egy helyben toporog. Az embereknek sikerült ugyan néhány bolygót felszabadítania, de a gépeket vezető Omnius és Titán szolgái (robot járótestbe helyezett emberi agyak) mindig kemény ellencsapással válaszoltak.
Huszonöt év után a gépek most taktikát váltanak. A Nemesek Szövetségén (a dzsihadban résztvevő emberi világok) kívüli, független, emberek lakta bolygókat igáznak le, hogy bekeríthessék és elpusztíthassák ellenfelüket. Vorian Atreides ráébred ennek veszélyeire, ezért az emberek hadserege ezentúl a független bolygókat is védelmezi.
Iblis Ginjo, a dzsihad főapátja egyre nagyobb hatalomra tesz szert, végső célja pedig a Szövetségen belüli egyeduralom. Minden eszközt bevet, hogy Serena Butlert, a dzsihad főpapnőjét háttérbe szorítsa. Hogy ellenlábasaival leszámolhasson, létrehozza a dzsihad titkosrendőrségét, akik könyörtelenül eltipornak mindenkit, aki a szent ügy ellen mer felszólalni vagy Iblis útjában van.
Mindeközben Norma Cevna, a briliáns logikával megáldott lány feltalálja a térhajlító hajtóművet, amely forradalmasíthatja az űrutazást. Ezzel lerövidülhet és leegyszerűsödhet a dzsihad minden hadmozdulata. Azonban a térhajlítás gyakorlati kivitelezése és bevezetése nem várt akadályokba ütközik.
Ez csak négy szál abból a tucatnál is többől, amelyet a Brian Herbert és Kevin J. Anderson alkotta szerzőpáros futtat végig a könyv sorain. Ezzel sikerült túlontúl összetetté, túl bonyolulttá tenniük a regényt.
Nekem egyszer-kétszer meglehetősen fárasztó volt követni az eseményeket, arról már nem is beszélve, hogy összeszámolni se tudtam, adott esetben hányfelé is ágazik a történet. Sem az előző kötetben, sem Frank Herbertnél nem találkozhatunk ekkora kavalkáddal.
Szerintem sok felesleges elágazás, történetszál került a történetbe. Sokkal egyszerűbben meg lehetett volna oldani jó pár dolgot, nem kellett volna plusz mellékszereplőket csak azért behozni a történetbe, hogy valamelyik főbb szereplő „kiírásra” kerüljön a trilógiából.
A történet sem folyamatos; éveket, évtizedeket ugrunk előre az időben, az utolsó fejezet már dzsihad harmincnyolcadik évében játszódik. Talán ha nem lenne ennyire összetett a regény, kisebb időugrásokkal összefüggőbbé válhatott volna az egész történet. Olyan érzésem volt néha, hogy egy-két szál sokkal rövidebb idő alatt is lejátszódhatna, míg más részekre viszont tökéletesen passzol ez az időrend.
Most pedig vakarom a fejem, mert eddig nem sok pozitívumot hoztam fel a könyvvel kapcsolatban, csak „szapultam” azt. Talán Iblis Ginjo alakját és tevékenységét tudnám kiemelni.
Azok a módszerek, amiket sikere érdekében alkalmaz illetve amilyen álnok módon játssza ki egymás ellen az embereket és próbál totális kontrollt elérni a tömegek felett, az tökéletesen meg oldva a regényben. Iblis pontosan tudja, hogy a vallási fanatizmus segítségével hogyan hajthatja saját malmára a vizet.
Összegezve: az egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök annak, hogy Herbert és Anderson belevágott a „Dűne” előzményeinek elmesélésébe. Nagyon sokan, nagyon sokat segítettek nekik. Hogy csak magyar vonatkozást említsek, Dr. Torkos Attila is a könyv felett bábáskodók között volt.
Nagyon sokan, köztük én is, vártam az előzményeket. De olyan felemás érzésem van most, a második kötetet olvasva. A szerzők megpróbáltak mindent elkövetni, hogy hűek legyenek a Frank Herbert teremtette világhoz, de szerintem ez nem sikerült száz százalékon nekik.
A fentiektől eltekintve mégis amondó vagyok, hogy érdemes – nem csak „Dűne” rajongóknak – elolvasni ezt a könyvet. Ha netán emiatt az írás miatt tennének le arról, hogy belevessék magukat az olvasásba, ne is foglalkozzanak velem.
A Dűne sorozat eddig megjelent kötetei:
A Dűne legendái trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A Butleri Dzsihad
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A gépirtó hadjárat
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A corrini csata
Előjáték a Dűnéhez trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: Az Atreides-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Harkonnen-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Corrino-ház
Klasszikus Dűne-regények:
A Dűne
A Dűne messiása
A Dűne gyermekei
A Dűne istencsászára
A Dűne eretnekei
A Dűne Káptalanház
A Frank Herbert cselekményvázlata és jegyzetei alapján elkészült folytatás:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne vadászai
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne homokférgei