Jak Koke: Üres éter
Írta: Galgóczi Tamás | 2004. 12. 04.
A Shadowrun sosem a lányregényekben divatos rózsaszín hangulatról volt híres, hiszen az alkotók eredeti elképzelése szerint bolygónk jövője meglehetősen pesszimista kimenetelű történet. A környezetszennyezés okozta problémák, kiegészülve a megacégek globalizációs erőfeszítésével megteremtették azt a fogyasztói társadalmat, ahol a hatalommal és vagyonnal nem rendelkező lakosság két választással bír.
Céges rabszolgaság valamelyik multicégnél, vagy törvényen kívüliként (RASZtalanul) tengődés a létbizonytalanság árnyékában. A két réteg között él az Árnyvadászok kicsiny csoportja (akik a regényekben rendszerint a jó oldal érdekeiért szaladgálnak, némi aprópénz ellenében).
A történet maga egy fiatal médiasztárról, Jonathonról szól, aki a Harci motorosok névre hallgató, igen agresszív sportot űzi. A szabályok egyszerűek: a csapatoknak a labdát helyettesítő zászlót kell az ellenfél gólmezőjére eljuttatni, menet közben akadályozva az ellent hasonló célja elérésében. A játékosok minden eszközt használhatnak, egyedül ölni tilos (legalább a szabályok világosak).
(Leginkább az 1975-ben készült – a későbbi feldolgozásra szerencsére még nyomokban sem hasonlító – Rollerball című filmre emlékeztet a játék. A sajátos hangulatú mozival történő összevetés azért is helytálló, mivel mindkét esetben városokhoz köthető csapatokról van szó, és a városok valamely mamutcéghez kapcsolhatók.)
Az éves bajnokság egyik küzdelme során „véletlenül” megölik főhősünk csapattársát, aki egyben a legjobb barátja is volt. Jonathon nyomozni kezd, ám a szálak jóval messzebbre vezetnek, mintsem gondolná. Hamarosan rá kell jönnie, hogy az ő fejére is többen vadásznak. Vajon miért?
Jak Koke művei közül keveset olvashattunk eddig magyarul, pedig ezen könyve alapján számomra egyértelműen olyan írónak tűnik, akire érdemes odafigyelni. Az események, majd a végkifejlet is teljesen megfelel a világ hangulatának, de a „miért” kérdésre csupán az utolsó oldalakon kapunk választ (ahogy az illik).
A Kiadó oldala: Beholder Kiadó
Céges rabszolgaság valamelyik multicégnél, vagy törvényen kívüliként (RASZtalanul) tengődés a létbizonytalanság árnyékában. A két réteg között él az Árnyvadászok kicsiny csoportja (akik a regényekben rendszerint a jó oldal érdekeiért szaladgálnak, némi aprópénz ellenében).
A történet maga egy fiatal médiasztárról, Jonathonról szól, aki a Harci motorosok névre hallgató, igen agresszív sportot űzi. A szabályok egyszerűek: a csapatoknak a labdát helyettesítő zászlót kell az ellenfél gólmezőjére eljuttatni, menet közben akadályozva az ellent hasonló célja elérésében. A játékosok minden eszközt használhatnak, egyedül ölni tilos (legalább a szabályok világosak).
(Leginkább az 1975-ben készült – a későbbi feldolgozásra szerencsére még nyomokban sem hasonlító – Rollerball című filmre emlékeztet a játék. A sajátos hangulatú mozival történő összevetés azért is helytálló, mivel mindkét esetben városokhoz köthető csapatokról van szó, és a városok valamely mamutcéghez kapcsolhatók.)
Az éves bajnokság egyik küzdelme során „véletlenül” megölik főhősünk csapattársát, aki egyben a legjobb barátja is volt. Jonathon nyomozni kezd, ám a szálak jóval messzebbre vezetnek, mintsem gondolná. Hamarosan rá kell jönnie, hogy az ő fejére is többen vadásznak. Vajon miért?
Jak Koke művei közül keveset olvashattunk eddig magyarul, pedig ezen könyve alapján számomra egyértelműen olyan írónak tűnik, akire érdemes odafigyelni. Az események, majd a végkifejlet is teljesen megfelel a világ hangulatának, de a „miért” kérdésre csupán az utolsó oldalakon kapunk választ (ahogy az illik).
A Kiadó oldala: Beholder Kiadó