FőképMár megint egy játékkönyv. Na nem egy lapozgatós apróság, amelyben megfontolt döntések alapján kell megkergült ló módjára cikáznunk az oldalakon, hanem a Warcraft és a Diablo bejáratott példáját követve egy számítógépes játék világa kap új bemutatkozási lehetőséget. Az eredményt ezúttal is előre lehet borítékolni, hiszen a jól ismert StarCraft név biztos rajongótábort jelent.
Amit csak növelhet a biztos kezű tollnok, Jeff Grubb személye, aki már jó pár (sajnos magyarul még meg nem jelent) regényben bizonyította tehetségét (csak hogy Alias Elfelejtett Birodalombéli kalandjaira utaljak).

A távoli jövőben az emberiség már számos naprendszerre kiterjesztette életterét, és a földiesített bolygók népessége több-kevesebb lelkesedéssel tagja az Emberi Konföderációnak. Eme szövetség vezetői azonban jellemző módon nem a polgárok jólétét, hanem saját hatalmukat tartják fontosnak.
Az ellenkező véleményen lévők hamar a tengerészgyalogság fegyvereivel nézhetnek szembe, s a találkozás után életben maradottak közül csak kevesen hajlandók tovább küzdeni az igazságért. Az egyik ilyen csoportosulás Arcturus Megsk körül formálódik, és a hangzatos Korhal Fiai névre hallgat.

Velük kerül kapcsolatba Danny Liberty újságíró, aki kényszerű száműzetésének köszönhetően haditudósítóként érkezik a birodalom peremvidékére, ahol megdőlni látszik „az egyetlen értelmes faj az univerzumban ember névre hallgat” elmélet.
Méghozzá kétszeresen is, mivel egyszerre bukkannak fel a zergek és a protossok is, egyéni civilizációval és fegyverekkel. Ez utóbbiakat megdöbbentő hatékonysággal használják egymás, és a színpadon új szereplőként megjelenő emberek ellen.

Akárcsak a Diablo sorozatnál, itt sem az aprólékos leírások a jellemzőek, és hiányoznak a szereplők lelkivilágának aprólékos ismertetései. Helyette kapunk egy kerek, akciódús történetet – és további folytatások ígéretét.

Eddig a sszerző alábbi könyveiről írtunk:Tűzkeresztség
Az utolsó őriző