David Farland: Farkasok szövetsége I-II.
Írta: Galgóczi Tamás | 2004. 07. 29.
Ahhoz már hozzászoktam az elmúlt évtizedek alatt, hogy honi szerzőink rendre álnéven jelentetik meg fantasy, sci-fi regényeiket. Azon azonban elcsodálkoztam, amikor kiderült, David Farland csupán felvett név, az írót valójában Dave Volverton-nak hívják és 1957-ben született Oregonban (USA). Az idők során több regényt is írt (például egy Star Wars opust), valamint részt vett a Stracraft nevű kultikus játék tervezésében. Szóval úgy látszik odakint is számít a név – csak azt nem értem, miért nem egzotikusan csengő „magyar” nevet választott? Mondjuk ez a lényegen nem változtat: tovább folytatódik az egyedi hangvételű fantasy sorozata.
Az előző könyv (két kötetben jelent meg, Rúnalovagok I-II. címen) végén Gaborn Val Orden többszörös király lett, mivel nem csupán az apja halálával megüresedett ország trónját kapta meg (Mystarria), hanem a hangzatos Föld királya címet is. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ő felel minden élőlény, különös tekintettel az emberiség fennmaradásáért.
Nem könnyű munka, mivel hosszú távollét után újra felbukkannak a férgek, ezek a mélyen a föld alatt élő intelligens teremtmények (kicsit sárkány, kicsit hernyó, kicsit gusztustalan), akik közül páran képesek varázsolni, és roppant nehéz elpusztítani őket. Szóval férgek randalíroznak a felszínen, mi több, egy népesebb csapatuk (több ezer példány) egyenesen a királyság középső részén lévő városerőd, Carris ellen vonul.
Ide tart lóhalálában a Föld királya is kíséretével, mivel érzi a közelgő veszélyt. Riválisa, Raj Ahten azonban megelőzi seregével, és gyors ostrom után (adományainak köszönhetően) beveszi a várost. Nem sokáig örvendezhet azonban győzelme felett, mivel a háta mögött felbukkannak az első férgek, s hamarosan reménytelenül vesztes helyzetben találja magát.
Egyetlen reménye a megmentőként közelgő Gaborn (vagyis a Föld királya), bár talán nem kéne ebben bizakodnia, hiszen nem sokkal korábban ő idézte meg a Sötétség Harcosát, ezt a legyőzhetetlen nem evilági lényt, pontosan a Föld királyának elpusztítására. Még szerencse, hogy a király kíséretében nem csupán a föld őrzője, hanem harcra kész hölgyek is lovagolnak.