Főkép

Hunyadi Dávid hat évet húzott le a légióban. Most hazatért, hogy szüleivel és testvéreivel békében és boldogságban élje le az életét. Pár órája van csak együtt szeretteivel, mikor rendőrök hozzák a szörnyű hírt, hogy szüleikre és unokatestvérük apjára – a PH Bank központjának bejáratánál – ismeretlenek rálőttek. Anyjuk meghalt, apjuk pedig életveszélyes sérülésekkel kórházba került. Szinte azonnal a kórházba rohannak, ahol apjuk – utolsó erejével – megesketi őket, hogy megbosszulják ő és felesége halálát. Odahaza az esküjükön vitatkoznak, amikor bérgyilkosok támadnak rájuk. Dávid egymaga végez a négy támadóval, majd egy briliáns gondolattól vezérelve a hullákat felöltözteti a saját és testvérei ruhájába és az összes iratukat is a hullák kapják.

Ezután a volt légiós felgyújtja szülei házát, hogy azt a látszatot keltse, ők váltak a gyilkosok áldozatává. Sikerül is a terv, a rendőrség azt hiszi, hogy szüleik után a gyerekekkel is végeztek a gyilkosok. Arról azonban sejtelmük sincs, ki lehetett az elkövető és miért irtották ki a Hunyadi családot. Eközben Dávid, Balázs, Benedek, Réka és unokatestvérük, Kinga a Vértesbe menekülnek, ahol egy elhagyatott épületben berendezik a főhadiszállásukat. Dávid megkezdi katonai kiképzésüket, Balázs pedig – számítástechnikai tudását felhasználva – sorra szerzi az információmorzsákat a gyilkosokról. Rá kell döbbenniük, hogy a szálak nagyon magasra nyúlnak, de ők nem adják fel, mindent megtesznek azért, hogy betartsák apjuknak tett ígéretüket.

Megfelelően izgalmas és fordulatos történetet tár elénk a fiatal szerző. Habár a történetben nincs sok olyan részletet, amely ne bukkant volna fel már valahol máshol, Gaál Viktornak mégis sikerült valami egyedülállót alkotnia. Olvashattunk vagy akár láthattunk már jó pár alkotást, amelyben hasonló az „alapfelállás”, a „testVérek” mégis más. A szerző nem marad meg az „önbíráskodós-igazságosztós” sablonnál, hanem megfűszerezi a történetet magyar vonatkozásokkal, a szereplők érzelemvilágának feltárásával, valamit egy kis pszichológiai fejtegetéssel.

 

Mindezzel párosítva a regény sajátságos szerkezetét, kapunk valami újat, valami egyénit, amely megmutatja, hogy Gaál Viktor egy jó író, és a testVérek egy jó regény.