Főkép

A fiatal Druss apjával, Bressel egy határvidéki kis faluban éldegél. Ők ketten borzalmas terhet cipelnek. Bress apja, Bardan, egykoron véres gyilkos hírében állt. Nem is hagyott mást fiára és unokájára, csak az állandó menekülést, és gyilkos fegyverét, Snagat, a kétfejű csatabárdot.

Druss sokban hasonlít nagyapjára és csak felesége, Rowena képes boldogságot és békét hozni lelkébe. Ez a helyzet gyökeresen megváltozik, amikor egy rablókból és banditákból álló csapat megtámadja a falut. Mindenkit legyilkolnak, kivéve a nőket, akiket magukkal hurcolnak, hogy eladják őket rabszolgának. A támadás alatt Druss az erdőben fát vág. Mikor visszatér, a mészárlást látva azonnal dönt. Előveszi rejtekéből Snagat, megfogadja, hogy kiszabadítja Rowenat és megbosszulja apja és a falusiak halálát. Hamarosan csatlakozik hozzá Shadak, a vadász. Ő szintén a banditákat üldözi, mert megölték a fiát.

Pár nappal később beérik a rabszolgavadász csapatot és az éjszaka leple alatt megtámadják a sokszoros túlerőben lévő ellenséget. Rövid harc után sikerül kiszabadítaniuk a foglyokat, Rowena azonban nincs közöttük. Őt a haramiák főnöke még az est beállta előtt magával vitte Mashrapur városába, hogy jó pénzért eladja. Druss a felesége után indul a városba, és ezzel kezdetét veszi kalandokkal és szüntelen háborúskodással tarkított élete, amely legendássá teszi.

Gemmell mesteri módon ír heroikus fantasy-t. Iskolapéldának is mondhatnám ezt a könyvét. Druss, az egyszerű favágó azzal, hogy Rowena keresésére indul, lépésről lépésre végigjárja azt az utat, melynek végén szinte minden ember hallotta már a nevét, és ismeri valamelyik hőstettét.

Pedig Druss nem akart hős lenni, ő csak vissza akarta kapni a feleségét. Az iránta táplált szerelem és nagyapja különös csatabárdja sodorta újabb és újabb kalandokba. Gemmell hőse sohasem vágyott hírnévre, és miután már messze földön híressé vált, akaratán kívül megmaradt ugyanannak az egyszerű embernek és szerető férjnek, aki mindig is akart lenni.