Élmények a XI. Nemzetközi Könyvfesztivál második napjáról – IV. rész

A pénteki nap záróeseményeként a Corvina Kiadó „Az iszlám világ és Európa” című könyvbemutatóval egybekötött kötetlen beszélgetését választottam. Ennek apropója három könyv megjelenése volt, amelyek a Közel-Kelettel, vagy az iszlámmal foglalkoznak. Ezek közül kettő magyar szerző műve, velük beszélgetett Bart István moderátor. A harmadik kötet egy marokkói professzornő gyerekkorának felidézése (A hárem lánya), úgymond belülről mutatja meg, mennyire tekinthető zártnak a hárem, és miként élte meg mindezt egy kislány.

Flesch István (a képen bal oldalon látható) könyvében a modern Törökország atyjának, Kemal Atatürknek állít emléket. Rostoványi Zsolt (értelemszerűen a fotó jobb oldalán) „Az iszlám világ és a Nyugat” című munkájában azokat az eltérő nézőpontokat vizsgálja, amelyek úgy tűnik, jelenleg is lehetetlenné teszik a két kultúra közeledését, együttműködését.

A beszélgetés során természetesen sok más egyéb is szóba került, mint például az, hogy a XIX. század végén hazánkban országos méretű rokonszenv létezett a törökök iránt. Ennek számos bizonysága enyészett el nyomtalanul kollektív emlékezetünkben. Például az az esemény, amikor a felháborodott polgárok berontottak Tisza Kálmán miniszterelnök irodájába és fizikailag inzultálták, mert a kormány és az ország nem állt ki a törökök mellett, amikor azok háborúba keveredtek az oroszokkal. Vagy micsoda országjárást rendeztek a Mátyás király corvináit hazaszállító török követségnek (amelyet megelőzött egy közadakozásból vásárolt díszkard elküldése a Boszporusz partjára).

De szóba került az iszlám és a demokrácia kérdése is. Rostoványi Zsolt professzor szerint az iszlám nem zárja ki a demokrácia lehetőségét (egyébként is vannak erre utaló próbálkozások egyes arab országokban), de mivel teljesen eltérő kultúráról van szó, nem feltétlenül hasonló a fogalmak jelentése. Mint ahogy egységes iszlámról sem beszélhetünk – bár ha jobban belegondolunk egységes kereszténység, vagy egységes Európa sem létezik.

A nők helyzetétől kezdve, a modernizáción át, Törökország EU csatlakozásáig sok minden szóba került, s ha nem kellett volna átadni a termet a következő csoportnak, még órákig hallgattam volna a két szerző mondókáját. Jártasságuk és felkészültségük választott témájukban egyszerűen lenyűgöző volt.