Főkép

Gyermek-, ifjúsági- és felnőtt regények írója, számos könyv fordítója, elsősorban holland és héber nyelvről. 1940-ben született Darmstadtban, házasságon kívüli gyermekként. Idős, alacsony szociális helyzetű nevelőszülőknél nőtt fel.
Festő szeretett volna lenni, ezért művészetet tanult a Képzőművészeti Akadémián Frankfurt am Mainban. Még az iskolában megtanult angolul és franciául, később hobbiból héberül és jiddisül, majd a könyvfordításokhoz hollandul. Különböző munkákat vállalt Münchenben, egy évig élt Izraelben, majd visszatért az akkori NSZK-ba.

1964-ben egy izraelivel házasodott össze, 3 lánya született (Ronit: 1966, Gila: 1967, Tall: 1969), akiket, miután elvált férjétől, egyedül nevelt fel. Nyolc évig egy farmerüzletet vezetett.
Ezután, a ’70-es évek végén, közel negyven évesen kezdett el szövegeket írni gyermekek és fiatalok számára. Azóta szabadúszó íróként és fordítóként él München mellett. Öt unokája van.

1980-ban jelent meg első műve, az „Keserű csokoládé” (Bitterschokolade) című regény, melyért még ebben az évben Oldenburgi Ifjúsági Díjat kapott. Főszereplője, a kövér Éva megtagadja önmagát, elismert, közkedvelt ember akar lenni. Szerelmes lesz, konfliktusok alakulnak ki közte és családja, illetve barátai között.

1981-ben jelent meg „Botorkálás” (Stolperschritte) című műve a Spektrum Kiadónál, melyért még ebben az évben a „La vache qui lit” elnevezésű Zürichi Gyermekkönyv Díjat nyerte el. A történet főhőse, Thomas 15 éves, mozgáskorlátozott.
Problémái vannak önmagával és a családdal, mely éppen széthullóban van. Thomas annyira el van foglalva magával, hogy nem veszi észre, öccse is mennyire szenved. Amikor ő öngyilkos lesz, teljesen megszakadni látszik a kapcsolat Thomas és édesanyja között.

Ugyancsak 1981-ben jelent meg a Beltz & Gelberg Kiadónál a „Beszélj végre!” (Nun red doch endlich!) című műve. A főszereplő, a 13 éves Karin édesanyjával és hét éves húgával él egy szűkös lakásban.
Az anya sokat dolgozik, alig van ideje a lányokra, így Karin húga pótmamája lesz. A 13 éves kislány nem veszi észre, hogy mennyire összegyűltek saját problémái. Egy napon elege lesz és összeomlik. Végül erőt ad neki segítőkész barátnője, Alex, egy tanárnő, édesanyja, és Tommy barátja.

1982-ben jelent meg „Novemberi macskák” (Novemberkatzen) című gyermekregénye a Beltz & Gelberg Kiadónál. A történet fő alakja, Ilse, édesanyjával és két bátyjával él egy házban, ahol a legszegényebbek laknak. Édesapja már évekkel ezelőtt elköltözött.
Ilse a legkisebb, leggyengébb, az iskolában csúfolják, a tanárok butának tartják. Egyedül egy fiúval barátkozik, aki balesete óta lebénult és nem tud felkelni az ágyból.

1983-ban Janusz-Korzsk-Medállal tüntették ki.

1984-ben jelent meg „Katharina és a többi” (Katharina und so weiter) című elbeszélése. Katharina legjobb barátai az édesanyja, Tauben-mama és a kutyái, valamint később Benjamin. Együtt próbálják megoldani Wilhelm bácsi lakásproblémáját.
Ebben a könyvben nem a magándetektív menti meg a helyzetet, és varázsolni sem tud senki, mégis izgalmas olvasmány. Talán éppen azért, mert olyan „normális”. A történet megmutatja, hogy gyermekként is tudunk változtatni, ha bátrak vagyunk, és egyszerűen kipróbálunk dolgokat.

1986-ban jelent meg a Beltz & Gelberg Kiadónál „Nickel Vogelpfeifer” című elbeszélése. A főszereplő, Nickel Vogelpfeifer nagyon szeretne magának egy barátot. Amikor elromlik a mosógép, és a szülőknek nem marad pénzük a születésnapi kívánság teljesítésére, egy világ omlik össze benne. Ellop egy kerékpárt, de a rövid boldogságot rossz lelkiismeret követi. Bátyja, Django teszi rendbe a dolgokat.

Az írónő fordítói tevékenységével szoros összefüggésben áll emlékezése Anne Frankra. Lefordította a holland „Anne Frank” című könyvet, és saját maga írt egy élettörténetet „Így látom magamat: Anne Frank élettörténete” (Ich sehe mich so: Die Lebesgeschichte von Anne Frank) címmel, mely 1992-ben jelent meg a Beltz & Gelberg Kiadónál.
Pressler a híres naplót kiegészítette és elmélyítette. A német-zsidó származású lány, Anne Frank, aki 1945-ben meghal, naplója által lesz híres.

1994-ben fordítói munkásságáért a „Német Ifjúsági Irodalmi Díj” különdíját adományozták neki. Még ebben az évben jelent meg a Beltz & Gelberg Kiadónál „Ha jön a szerencse, székkel kell kínálni” (Wenn das Glück kommt, muß man ihm einen Stuhl hinstellen) című, a háború utáni Németországban játszódó regénye.
A főhős, Halinka 12 éves, évek óta egy otthonban lakik, és nem talál egy igazi barátnőt. Néha meglátogathatja Lou nénit, akitől egy emlékkönyvet kapott. Kitalált egy jelmondatot: „Ha jön a szerencse, székkel kell kínálni”. Halinka meg meri védeni magát, meg meri mutatni a szívét és mer barátságokat kötni.

1986-ban Sigrun Koeppe megfilmesítette „Novemberi macskák” (Novemberkatzen című gyermekregényét. 1995-ben „Német Ifjúsági Irodalmi Díjjal” valamint a „La vace qui lit” Zürichi Gyermekkönyv Díjjal tüntették ki a „Ha jön a szerencse, székkel kell kínálni” (Wenn das Glück kommt, muß man ihm enen Stuhl histellen) című művéért.

1998-ban a Friedrich-Bödecker-Díjat, valamint a Szövetségi Érdemkeresztet adományoztak neki.

1999-ben Frankfurtban jelent meg az Alibaba Kiadó gondozásában „Shylock lánya” (Schylocks Tochter) című könyve, mely a XVI. századi Velencében játszódik, a zsidó gettókban, és Shakespeare Velencei kalmárját veszi alapul.

1999-ben jelent meg „Jessi kaladjai” (Geschichten von Jessi), majd 2000-ben „Jessi újabb kalandjai” (Neues von Jessi) című műve, mindkettő a Beltz & Gelberg Kiadónál. A történetek fő figurája, Jessi ontja az ötleteket, melyekkel az egész családot bosszantja.

2001-ben Weinheimben, a Beltz und Gelberg Kiadónál jelent meg „Malka Mai” című ifjúsági regénye, mely egy valós történetet dolgoz fel. A mű fő alakja Malka Mai, aki ma Tel Aviv egy elővárosában él, egy kb. 50 oldalas piszkozatban írta le gyermekkorát.
Ezt a fogalmazványt a jeruzsálemi Yad Vashem Emlékhelyek Dokumentumgyűjteményének szánta, a kiadó azonban elküldte a fordító Mirjam Presslernek. Az írónőben csak a Malka Mai-jal való személyes beszélgetés után fogalmazódott meg a gyermektörténet, mely valós adatokra épül.
Malka Mai édesanyjával és nővérével él egy kis helységben a lengyel-magyar határon. Hét éves, amikor anyja a németek előli menekülésre szánja rá magát. Malka megbetegszik, és habár édesanyja orvos, és mindent megtesz, amit csak lehet, hogy lánya jobban legyen, a magyar határ átlépése után ott kell hagynia a lázas kislányt egy parasztcsaládnál.
Malka kevés segítséget kap az emberektől, az élelmiszer is kevés, és miután a rendőrség letartóztatta, visszakerül Lengyelországba, a zsidó gettóba. Nincs választása, hihetetlen szívóssággal kidolgoz magának egy túlélési stratégiát.
A kemény zsidó gyermekkor, amit Malka Mai is megélt, nem volt ritkaság a „Harmadik Birodalom” éveiben. Malkának szerencséje volt, megtalálta őt édesanyja, és nővérével együtt sikerült nekik Izraelbe utazni.

Szintén 2001-ben jelent meg a Beltz & Gelberg Kiadónál „Árnyékállat, cserélj velem” (Schattentier, tausch mit mir) című fantasztikus-őrült képeskönyve vicces és költői versekkel. Az állatok árnyékai nincsenek megelégedve tulajdonosukkal, külön életet akarnak élni. Elhatározzák, hogy cserélnek más árnyékokkal, de minden másként alakul, mint ahogy azt ők gondolták, és a végén örülnek, hogy ismét visszatérhetnek saját tulajdonosukhoz.

Még ebben az évben a Carl-Zuckmayer-Medállal tüntették ki.

2002-ben jelent meg „Isabel szerelme” (Für Isabel war es Liebe) című regénye a Beltz & Gelberg Kiadónál. Egy regény az első szerelemről és a korai szenvedésről, az elszakadásról a szülői háztól, a gyógyulás művészetben való kereséséről.
Ugyancsak 2002-ben vehette át „Malka Mai” című regényéért – gyermek- és ifjúsági könyv kategóriában – a Német könyvdíjat, a Günter Grass által készített „Hal a kézben” (Butt im Griff) figurát.

2003-ban jelent meg a Beltz & Gelberg Kiadó gondozásában „Az alvó kutyák ideje” (Die Zeit der schlafenden Hunde) című regénye. Johanna családja történetének egy sötét oldalára bukkan: a nagyapja, mint sok német, haszonélvezője volt egy zsidó tulajdon kisajátításának. A regény egy család három generációját mutatja be, akik különbözőképpen viszonyulnak a német múlthoz.

Mirjam Pressler irodalmi életművéért elnyerte a 2004. év Német Könyvdíját. A díjat életközeli, sokoldalú, igényes gyermek- és ifjúsági műveivel érdemelte ki – közölte a Német Könyvkereskedők Tőzsdei Egyesülete Frankfurt am Mainban. A kitüntetést március 25-én adták át a Lipcsei Könyvvásáron egy TV-gála keretében.

Műveiben sokszor ismétlődő motívumokat fedezhetünk fel: a felnőtté válás szűkös, nehéz szociális körülmények között, gyakran az apa távollétében; szenvedés a félelemtől és agressziótól; menekülés az álmokba és fantáziákba; hiányos kommunikáció a szülők és a gyermek között, de a félénkség, tehetetlenség legyőzése, problémákról való beszélés, és azok megoldása is.
Mirjam Pressler életközeli és tartalmas művekkel gazdagította a német gyermek- és ifjúsági irodalmat, valamint nagy érdeme van az irodalmi párbeszéd kialakulásában Németország, Hollandia és Izrael között.

Több mint száz könyvet fordított héberről, angolról, hollandról, flamandról, afrikai nyelvekről németre, ezzel a gyermekkönyvek egyik élvonalbeli fordítója is. Aki többet szeretne megtudni az írónő magánéletéről, az feltétlenül olvassa el „Műhelykönyv” (Werkstattbuch) című, 2001-ben a Beltz und Gelberg kiadónál megjelent művét, mely egyebek között számos privát fotót és interjút is tartalmaz.
Mirjam elmeséli, hogyan kezdett el könyveket írni gyermekeknek és fiataloknak, melyek nem mindig végződnek happy enddel. Történetei nyomasztóak, és egy boldogtalan gyermekvilágot mutatnak. Ő maga úgy gondolja: „Ha téged ez kikészít, gondolj arra, hogy másoknak ezt át is kell élni, nemcsak olvasni.”

Főbb művei:

1980 Keserű csokoládé (Bitterschokolade)
1981 Botorkálás (Stolperschritte)
1981 Beszélj végre! (Nun red doch endlich!)
1982 Novemberi macskák (Novemberkatzen)
1984 Katharina és a többi (Katharina und so weiter)
1986 Nickel Vogelpfeifer (Nickel Vogelpfeifer)
1992. Így látom magamat: Anne Frank élettörténete (Ich sehe mich so: Die Lebesgeschichte von Anne Frank)
1994 Ha jön a szerencse, székkel kell kínálni (Wenn das Glück kommt, muß man ihm einen Stühl hinstellen)
1999 Shylock lánya (Schylocks Tochter)
1999 Jessi kaladjai (Geschichten von Jessi)
2000 Jessi újabb kalandjai (Neues von Jessi)
2001 Malka Mai
2001 Árnyékállat, cserélj velem (Schattentier, tausch mit mir)
2001 Műhelykönyv (Werkstattbuch)
2002 Isabel szerelme (Für Isabel war es Liebe)
2003 Az alvó kutyák ideje (Die Zeit der schlafenden Hunde)

Összeállította: Bankos Szilvia