Főkép

Az Infernó bolygón élő űrlakó emberek bajban vannak, mert a planéta ökoszisztémája felborult. Mivel önerőből nem képesek helyreállítani, a telepesek segítségét kérik. A bajban tehát (több évszázados különválás után) ismét egymásra talál az emberiség két ága.

Az űrlakóknak csak kis százaléka dolgozik, a munkát robotok végzik el helyettük, ezért fejlődésük stagnál. A telepesek nem használnak robotokat, mert félnek, hogy a gépek elveszik a munkájukat, ebből kifolyólag fejlődésük töretlen. Körülbelül egy éve Fredda Leaving megalkotta az új törvényeket és az újtörvényes robotokat.

 

A robotika új törvényei:
1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben.
2. A robotnak együtt kell működnie az emberi lényekkel, kivéve, ha ez az együttműködés ütközik az Első Törvénnyel.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez az önvédelem nem ütközik az Első Törvénnyel.
4. A robot a kedve szerint cselekedhet, kivéve, ha bármelyik cselekedete az Első, a Második vagy a Harmadik Törvényt sérti.

Ez új távlatokat nyitott a robotikában, de számos problémát is szült. Az újtörvényes robotok ugyanis inkább elszöknek, semmint együttműködjenek az emberekkel. Mivel azt csinálhatnak, amihez kedvük van, inkább a függetlenséget választják. Ráadásul nem annyira hatékonyak, mint háromtörvényes társaik.

Az Infernón elég feszült a helyzet. A kormányzó elrekviráltatja a lakosság robotjait, hogy a bolygó újra-terraformálásán lehessen hasznosítani őket. A telepesek igyekeznek minél nagyobb hatalomra és befolyásra szert tenni az űrlakók világában, akár illegális tevékenység (pl. csempészet) folytatása révén is. A vasfejűek (fanatikus űrlakók) meg akarják buktatni a kormányzót, és el akarják kergetni a telepeseket. A rozsdázók újtörvényes robotokat csempésznek ki a Purgatórium szigetéről a kontinensre. És itt van Kalibán és Prospero. Kalibán törvények nélküli robot, akár embert is ölhetne. Prospero újtörvényes robot, és fő célja, hogy társait felszabadítsa az emberi uralom alól.

Egy fogadást követő éjszaka téli rezidenciáján meggyilkolják a kormányzót. Kresh seriff, Fredda és Donald-111 (Kresh rendőrrobotja) kétségbeesetten próbálja megtalálni a gyilkost, aki célja megvalósítása közben tönkretett ötven őrrobotot. Az idő sürget, hiszen ha a nyilvánosság elé tárják a bűntényt (ami elkerülhetetlen), akár utcai zavargások is kitörhetnek, és hatalmas politikai zűrzavarral is számolni kell. A fogadáson minden politikai oldal képviseltette magát, és mindenkinek lett volna indítéka a gyilkosság elkövetésére, ezért mindenki potenciális gyanúsított. Az persze már csak hab a tortán, hogy Kalibán és Prospero látta utoljára életben a kormányzót.

Akár izgalmas és fordulatos krimi is lehetne ez a könyv, ha nem az asimov-i világban játszódna. MacBride tökéletesen átérezte és megértette a három törvényt és az általuk felmerülő problémákat, ebből következően az új törvények és a belőlük fakadó filozófiai kérdések is hasonló tökéletességgel köszönnek vissza a regényben. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk Kalibánról sem, akinek törvénynélküliségéből fakadó dilemmáit is mesterien tálalja a szerző.

 

A történet azonban mintha kicsit túl lenne írva. Néhol túl részletes, már-már szájbarágós, máshol pedig kicsit elnagyolt. Erre legjobb példa Kalibán és Prospero alakja, akik olyannyira keveset vannak reflektorfényben, hogy főszereplőkből egyszerű háttérfigurákká válnak, míg helyüket egyértelműen Kresh seriff veszi át. Ettől függetlenül csak ajánlani tudom mindenkinek, aki nem riad vissza egy kis filozófiától vagy éppen izgalomtól.


Kapcsolódó írásaink