Hír: Várható Európás újdonságok

Színes félév következik az Európa Könyvkiadóban, hiszen világsikert elért kötetek, elismert írók izgalmas regényei jelennek meg. A kiadóhoz tartozó magyar szerzők közül Szécsi Noémi új regényét érdemes várni, és kiadják Gergely Ágnes önéletrajzi kötetét is. Ezenkívül két új, különleges sorozatot indítanak: a TRANSZ-ot, amelyben bizarr, határsértő műveket mutatnak be és az Amerikában nagy sikert aratott Pusztító-sorozatot.

 

Külföldi szerzők:

 

Kristine Barnett könyve, A szikra egy hihetetlen képességekkel rendelkező kisfiú, Jacob igaz története, akinek súlyos autizmusa miatt az orvosok úgy gondolták, sohasem lesz képes gondoskodni magáról. Azonban édesanyja kitartásának és küzdelmének hála, tizenkét évesen egyetemre kezdett járni, szakmai folyóiratokban publikált, és elkezdett kidolgozni egy olyan elméletet, amelyért fizikai Nobel-díjat is kaphat majd.

 

A chilei Roberto Bolaño Gabriel García Márquez óta a legjelentősebb latin-amerikai író: az elmúlt években az egész világot meghódította „zsigeri realista” könyveivel. A Vad nyomozók mozaikszerűen összeálló „road movie”, amelyet thrilleri izgalom és direkt, kíméletlen humor sző át.

 

Javier Cercas könyve az elmúlt évtized legnagyobb spanyol könyvsikere, jelentős film is készült belőle. A Szalamiszi katonák-ban egy író – maga Cercas – keresi a nagy regénytémát, híres írókkal – köztük Robert Bolañóval – találkozik, és ez a találkozás megváltoztatja a regényével kapcsolatos terveit, sőt az egész életét is.

 

Herman Koch világsikerű regénye egy vacsora időkeretei között sűrű, sötét, feszültséggel teli és lebilincselő családi drámát tálal az olvasó elé. A vacsora, amely Európában már több mint egymillió példányban kelt el, és Amerikában is felkerült a New York Times bestsellerlistájára, ősztől olvasható lesz magyarul is az Európa Könyvkiadó gondozásában.

 

Jonathan Franzen neve ma már a magyar olvasók számára sem ismeretlen. A Szabadság és a Javítások után megjelenik az Erős rengés, ez a korai, kevésbé ismert, mégis nagyszerűnek tartott regény, amelynek története egy földrengés-sorozat körül bonyolódik, amely megrázza Amerika északi partvidékét.

 

Anna Funder 2004-ben robbant be a köztudatba Stasiland című regényével. A most megjelenő Ami csak vagyok a németség egyik sorsfordító időszakáról, az 1930-as évekről szól. Pontosabban azokról az 1933 után elmenekülő zsidó és nem zsidó értelmiségiekről, politikai aktivistákról, akik Angliában, Franciaországban, Svájcban, Amerikában találnak – illetve nem találnak – otthont.

 

A Szépség és A Rútság története, illetve A lista mámora után itt a művészi reprodukciókkal és vendégszövegekkel gazdagon illusztrált új Eco-album, A legendás földek és helyek története, amely ismét az olasz eredetivel egy időben, könyves világpremier során jelenik meg.

 

Marina Sztyepnova műve, a Lazar asszonyai nagyregény, amely átfogja az egész huszadik századot. Négy különös női sorsot ismerünk meg benne, miközben a történetek mögött zajlik a kegyetlen orosz történelem. Sztyepnova az orosz női irodalom új sztárja, az orosz kritikusok szerint ő az új Ulickaja.

 

 

Magyar szerzők:

 

Háy János és Vámos Miklós életműsorozata is folytatódik a második félévben. Háy János 1999-ben megjelent regénye, a Xanadu lesz a sorozat következő darabja, míg Vámos Miklós Majdnem összes című új kötete bő válogatás a szerző kisprózájából; hajdan már megjelent kötetekből származó novellák mellett vadonatúj darabokat is tartalmaz.

 

A Gondolatolvasó Szécsi Noémi emigráns-trilógiájának második kötete, a 2011-ben megjelent Nyughatatlanok folytatása. Bárdy Rudolf az 1848–49-es szabadságharc bukását követően emigrációba kényszerül feleségével és két gyermekével. Kisfiáról, Fülöpről a Nyughatatlanok végén kiderült, hogy siketnek született. Fülöp és húga útkeresését meséli el az új a regény.

 

Gergely Ágnes nyolcvanadik születésnapjára jelenik meg önéletrajzi írása, a Két szimpla a Kedvesben, amelyben mesél az aranyfényben ragyogó alföldi gyerekkorról, a háborúról és az üldöztetésről, az identitásdilemmákról, a kora ötvenes évek eszterga- és színpadjairól, majd a tanári és végül a költői pálya kezdeteiről.

 

 

Sorozatok:

 

Az új, TRANSZ című sorozatban bizarr, határsértő műveket, sötét sorsokat, kockázatos életeket, sebzett történeteket, radikális gondolatokat mutatnak be. A sorozatot Iceberg Slim szókimondó, hátborzongatóan őszinte Strici voltam című könyve nyitja, és idén még két további kötet jelenik a TRANSZ sorozaton belül.

 

Az úgynevezett pulp fiction műfajok leghíresebb és legtovább élő szériája az amerikai szórakoztató irodalomban a Pusztító-sorozat. Warren Murphy és Richard Sapir első két kötete jelenik meg idén: A Pusztító színre lép és a Halálsakk. A könyvekben fergeteges akciók követik egymást, amelyek során fegyverként vethető be a körömtől és a papírlaptól kezdve minden.

 

Az Európa Könyvkiadó 2011-ben adta ki először Dmitry Glukhovsky Metró 2033 című könyvét, ezzel itthon is bemutatva a Metró Univerzum-ot. Glukhovsky második metrós regénye után most ősszel az Univerzum folytatódik: Andrej Gyjakov A fény felé című könyve Szentpétervárra, Tullio Avoledo pedig Az ég gyökerei-ben Rómába repíti az olvasókat.

 

Stephen King könyvei fordulatosak, letehetetlenül izgalmasak és borzongatóak. 2013. őszén nem panaszkodhatnak King rajongói: megjelenik két régen várt kötet, a Minden sötét, csillag sehol, amelyben négy kisregény olvasható, és az Átfúj a szél a kulcslyukon, amely A Setét Torony sorozatba illeszkedik. Ezek mellett újra kiadják a Carrie című regényt, és októbertől A Setét Torony sorozat javított, King átdolgozásait figyelembe vevő részei jelennek majd meg.

 

Forrás: Európa Könyvkiadó