Főkép

Christine Nöstlinger osztrák írónő 1936. október 13-án született Bécsben, és Hernals-ban, egy bécsi elővárosban nőtt fel. Apja órakészítő volt, anyja egy óvoda vezetőjeként dolgozott. Érettségi után festőnek készült, de aztán alkalmazott grafikát tanult a bécsi Iparművészeti Akadémián. Néhány évig dolgozott grafikusként, majd férjhez ment Ernst Nöstlingerhez. Két lányuk született, Barbara (1959) és Christine (1961).


Írni akkor kezdett el, amikor a két gyermekével otthon volt. Egyszerűen elkezdett egy gyermekkönyvet festeni és írni. Sok történetét maga illusztrálta, néhány könyv képeit pedig kisebbik lánya rajzolta. Nöstlinger ma is rendszeresen dolgozik újságoknak, folyóiratoknak, a rádiónak és a TV-nek. Könyveiben a gyermekek minden korosztályához szól. Írásai mesés történetek, amelyekben a mindennapi élet valósághű ábrázolása a cél. A sok gyermek számára ismerős dolgok – nehéz anyagi körülmények, egyszülős családok, verekedős gyerekek az iskolában – mind-mind visszatérő elemei a Nöstlinger-életműnek, az olvasót elsősorban mégis az írónő humoros, de illúzióktól és érzelgősségtől mentes, szerény és kedves hangneme ragadja meg.

Christine Nöstlinger életművében a gyermek mindig a figyelem középpontjában áll. Az írónő rendíthetetlenül kiáll a gyermekek érdekei mellett, az általa megteremtett világban a gyermekkor a legkevésbé sem idilli, gyermekhősei pedig egyáltalán nem tartoznak az ártatlan jókisfiúk/kislányok közé: bölcsek, gondolkodó és független személyiségek, akik nem szenvedhetik, hogy tárgyakként bánjanak velük. Sokszor maguk is meg tudják oldani problémáikat kedves nagyanyjuk, vagy éppen barátaik támogatásával. Olykor más szülők segítségét is kérik, akik gyakorta jobban megértik mások gyermekeit, mint sajátjukat. Nöstlinger írásaiból sosem hiányoznak a melegségnek, szeretetnek és az együvé tartozásnak ezen apró oázisai. Együttérzése azoknak a felnőtteknek is szól, akik nem képesek megbirkózni problémáikkal, akiknek nehezére esik a társadalmi normákhoz való merev ragaszkodás.

Nöstlingernek kiterjedt, átfogó életműve van. Regényei három csoportba sorolhatók. Az elsőbe olyan elbeszélések kerülnek, ahol a mindennapok valósága a feje tetejére áll és az olvasó egykettőre egy természetfeletti világban találja magát. Az ide tartozó regényeket áthatja a Harisnyás Pippire oly jellemző tiszteletlen, rendbontó humor. Nöstlinger első könyve, az 1970-ben megjelent A tűzpiros hajú Friderika is ide tartozik, amelyet saját maga illusztrált. Már ebben a könyvben is találkozhatunk a sajátságos nöstlingeri elbeszélésmóddal, melynek fő jellemzői a humor, a különös, fantasztikus világ és a társadalom valósághű ábrázolása.

Az 1972-ben megírt Fütyülünk az uborkakirályra című regénye és az 1989-es, eddig lefordítatlan Der Zwerg im Kopf is ebbe a kategóriába tartozik. Utóbbiban egy Nils Holgersson típusú, csúcsos sipkájú manó szerepel, aki hirtelen ötlettől vezérelve tanyát üt egy iskoláslány fejében, és füllentős beszélgetőtársává válik. Egyik talán legjobb könyve az 1975-ös Konrad oder das Kind aus der Konservenbüchse című elbeszélés, amelyben egy életvidám asszony csomagot kap: egy hétéves mintafiút. A könyv nem puszta viccelődés a gyerekneveléssel, az iparos egyformaságból is gúnyt űz az írónő. A még szintén le nem fordított Das Leben der Tomanis-ban (1976) nem csak jól nevelt gyerekek kezdenek el énekelni, ugrándozni és bukfencezni, mint a tomanik, hanem, szomszédjaik nem kis megrökönyödésére, szüleik is.

A második csoportba Nöstlinger realisztikus, mindennapi életet ábrázoló elbeszélései kerülnek. A történet középpontjában, mint mindig, itt is a mai kor gyermeke áll, aki egyszülős családban él, vagy szülei agyonhajszoltak, látástól vakulásig dolgoznak és veszekednek. A tréfás kedv itt háttérbe szorul és az elbeszélés sokkalta komolyabb hangvételű. Az 1974-es Ilse menekül egy, az Alice Miller-i gyermeknevelést elutasító szellemben íródott könyv, melynek főhősnője elvált szülők gyereke, aki elmenekül otthonról, mert szülei gyakran megverik. Ugyanilyen típusú az Órarend randevúval című könyv története is, amelyben a tizennégy éves Annika három napjába nyerhetünk betekintést. Ebben a művében Nöstlinger a megértésre és szeretetre képtelen szülőket állítja pellengérre. A történet azért mégis reménykedő, a könyvben feltűnik egy másik típusú felnőtt is, a történet vége nyitott, pozitív kicsengésű.

Nöstlinger felváltva írt mesésebb, fantasztikusabb történeteket és realisztikus elbeszéléseket. Ugyanebbe a csoportba tartozik még az 1978-es Wetti und Babs és a Nagle einen Pudding an die Wand, amely 1990-ben jelent meg németül.

A harmadik, igen különleges csoportba két könyv tartozik, melyek visszapillantó jellegűek, önéletrajzi elemekben bővelkednek. Az első az 1973-as Repülj, cserebogár!, mely a második világháború utolsó évében játszódik, Bécsben. A történet főszereplője egy kilencéves kislány, Christel, aki háborús élményeiről mesél. Miután a házukat bombatámadás éri, Christel és családja a külváros egyik elhagyatott házába menekül. Mikor a háború véget ér, a nácik kivonulnak, de az új megszállókkal, az oroszokkal is meggyűlik a bajuk. A másik könyvben, a német nyelvterületen 1981-ben megjelent Zwei Wochen im Mai-ban Christel már tizenkét éves. A történet a szegény órásmester családja körül forog: vajon talpra tudnak-e állni a háború romjaiból? Ez a két könyv a Nöstlinger-életmű legjobb alkotásai közé tartozik. Az írónő a gyermek szemszögéből figyeli az eseményeket, írásmódja diszkrét, visszahúzódó.

Az utóbbi évtizedben Nöstlinger figyelme a fiatalabb gyerekek irányába fordult. A legtöbb kötetet két sorozatba írta: az egyik egy fiúról, Franzról szól, melyet 1984-ben kezdett el, a másik, 1992-ben indult sorozat főhőse egy Mini nevű kislány. Nöstlinger ragyogó mesemondó képességét ezekben a történetekben is megcsillogtatja, melyekbe ügyesen szövi bele elgondolkodtató mondanivalóját. Legjobb példa erre a korszakára az 1999-ben megjelent Mini ist verliebt című kötet, melyben a nyolcéves Mini őrülten szerelemes lesz egy elviselhetetlenül kérkedő fiúba.

Nöstlinger azonban nem csak gyermekeknek, hanem felnőtteknek is készített jó néhány olvasnivalót. Az írónő ugyanis lelkes és kitűnő szakács, főzési tudományát két szakácskönyvében is megosztja az érdeklődőkkel, melyekben nemcsak receptek, hasznos trükkök és tippek is találhatóak. Karácsonyi történeteket és verseket tartalmazó könyve egyaránt vicces, ironikus és elgondolkodtató.


Munkásságáért több kitüntetésben is részesült:
1972-ben Friedrich-Bödecker-Díjat kapott.
1973-ban és 1988-ban a Német Ifjúsági Irodalmi Díjat adományozták neki.
1974-ben és 1987-ben az Osztrák Állam Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Díjával tüntették ki.
1984-ben összes művéért a Hans-Christian-Andersen-Érmet, a gyermekirodalom legfontosabb nemzetközi díját vehette át.
1990-ben a „La vache qui lit” zürichi gyermekkönyv díjat nyerte el.
1993 Erster Preis der Stiftung Buchkunst díj
2002 Wildweibchen díj
2003-ban ő kapta meg először az Astrid Lindgren emlékére ebben az évben alapított svéd irodalmi díjat.
Ötször nyerte el Bécs Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Díját.

1983-ban egy interjúban „betűgyár”-nak nevezte magát. Egy alkalommal így nyilatkozott írásairól: „Vannak bizonyos elképzeléseim arról, hogy a gyerekek mit szeretnének olvasni, és arról, hogy mit kellene olvasniuk. Nagy szükségét érzem annak, hogy a lélek bizonyos dolgairól írjak. Illetve szilárd meggyőződésem, hogy a gyerekek olvasás közben szívesen nevetnek, és én is, nemcsak ők. Általában ebből a négy komponensből állítom össze könyveimet.”

1999-2000-ben keveset írt, súlyos betegséggel, a mellrákkal küzdött. később Bécsben, valamint egy alsó-ausztriai parasztbirtokon élt. 2018. június 28-án, 81 éves korában hunyt el. Fontos volt számára a harc az igazságtalanság és az elnyomás ellen. Halála előtt nem sokkal jelentette be: nem ír több könyvet, mert már nem érti ezt a világot. Könyvei több generáció kedvencei közé tartoznak, több mint húsz nyelven olvashatóak, többk között magyarul is.


Fontosabb művei:
1970 Die feuerrote Friederike (A tűzpiros hajú Friderika)
1971 Die Kinder aus dem Kinderkeller
1971 Die drei Posträuber
1972 Ein Mann für Mama
1972 Wir pfeifen auf den Gurkenkönig (Fütyülünk az uborkakirályra)
1973 Der kleine Herr greift ein
1973 Maikäfer, flieg! (Repülj, cserebogár!)
1974 Iba de gaunz oaman Kinda
1974 Achtung! Vranek sieht ganz harmlos aus
1975 Konrad oder Das Kind aus der Konservenbüchse (Konzerv Konrád)
1977 Bonsai
1977 Lollipop
1997 Der liebe Herr Teufel
1978 Die unteren 7 Achtel des Eisbergs
1978 Luki Live
1979 Rosa Riedl, Schutzgespenst
1980 Dschi-Dsche-i-Dschunior
1981 Zwei Wochen im Mai
1981 Gretchen Sackmeier (Gréti története)
1982 Das Austauschkind (A cseregyerek)
1983 Gretchen hat Hänschen-Kummer (Gréti és öcsi)
1984 Olfi Obermeier und der Ödipus Komplex
1984 Am Montag ist alles ganz anders (Punk, avagy a Hajmeresztő Hétfő)
1984 Hugo, das Kinder in den besten Jahren
1985 Haushaltsschnecken leben länger
1986 Der geheime Großvater
1986 Man nennt mich Ameisenbär
1988 Gretchen mein Mädchen (Gréti szerelmes)
1988 Die nie geschriebenen Briefe der Emma K., 75
1988 Rosalinde hat Gedanken im Kopf
1988 Ilse Janda, vierzehn (Ilse Janda nagykorú)
1989 Der Zwerg im Kopf
1989 Einen Löffel für den Papa
1989 Der Denker greift ein
1990 Anna und die Wut
1990 Nagle einen Pudding an die Wand!
1990 Das Leben der Tomanis
1991 Eine mächtige Liebe
1991 Pfui Spinne!
1991 Streifenpullis stapelweise (Csíkos pulcsi garmadával)
1993 Die Ilse ist weg
1993 Susis geheimes Tagebuch, Pauls geheimes Tagebuch (Suzi titkos naplója, Paul titkos naplója)
1994 Fernsehgeschichten vom Franz
1995 Einen Vater hab ich auch (Zűr hátán zűr)
1995 Mit zwei linken Kochlöffeln
1996 Echt Susi (Suzi már csak ilyen!)
1996 Schulgeschichten vom Franz
1996 Feriengeschichten vom Franz
1996 Hundegeschichten vom Franz
1996 Liebesgeschichten vom Franz
1997 Ein Kater ist kein Sofakissen
1997 Geschichten vom Franz
1997 Mini ist kein Angsthase
1997 Weihnachtsgeschichten vom Franz
1997 Werter Nachwuchs
1998 Emm an Ops
1998 Krankengeschichten vom Franz
1998 Babygeschichten vom Franz
1998 Geplant habe ich gar nichts
1998 Der Denker greift ein
1999 Willi und die Angst
1999 ABC für Großmütter
1999 Mini ist verliebt
1999 Mini ist die Größte
1999 Anatol und die Wurschtelfrau
1999 Sowieso und überhaupt (Szép kis család)
2000 Der Zwerg im Kopf
2000 Dicke Didi, fetter Felix
2000 Wetti und Babs
2000 Der TV-Karl
2000 Jokel, Jula und Jericho
2000 Opageschichten vom Franz
2000 Einen Vater hab ich auch
2000 Mini und Mauz
2000 Stundenplan (Órarend randevúval)
2000 Oh, du Hölle
2001 Franz - Allerhand und mehr
2001 Der Hund kommt!
2001 Liebe Tochter, werter Sohn!
2002 Liebe Susi, lieber Paul!
2002 Achtung!!! Vranek sieht ganz harmlos aus!
2002 Liebe Oma, deine Susi!
2002 Fußballgeschichten vom Franz
2002 Mini muß in die Schule
2002 Mini als Hausfrau
2002 Ein und Alles
2003 Best of Mama
2003 Spürnase Jakob Nachbarkind
2003 Mr. Bats Meisterstück oder die total verjüngte Oma, Sonderausgabe
2004 Man nennt mich Ameisenbär...
2004 Lillis Supercoup (Lilli nagy dobása)
2004 Pferdegeschichten vom Franz
2004 Villa Henriette (Villa Henriett)
2004 Die verliebten Riesen
2005 Mini greift ein
2005 Dschi Dsche-i Dschunior - Wischerbriefe
2005 Quatschgeschichten vom Franz

2009 Die Sache mit dem Gruselwusel

2010 Lumpenloretta

2013 Als mein Vater die Mutter der Anna Lachs heiraten wollte


Összeállította: Bankos Szilvia, Makai Péter és Galgóczi Tamás