Mit várunk legjobban a Könyvhéten?

Még egy nap, és kezdetét veszi a 83. Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a hazai könyvkiadás legnagyobb ünnepe. Ahogy az elmúlt években megszokhattuk, a kiadók rengeteg új megjelenéssel, izgalmas programokkal, bemutatókkal, játékokkal, Könyvek Éjszakájával készülnek a következő – remélhetőleg napsütéses – hétvégére.
 
Folytatva a Könyvfesztivál előtt megkezdett sorozatunkat, ismét megkérdeztük az oldal szerzőit, ki melyik könyvheti megjelenést várja leginkább. Ha lehet, még az áprilisinál is színesebb összeállítás született: kortárs magyar sci-fi és vers éppúgy szerepel a nagyon várt megjelenések között, mint világirodalmi klasszikus újrafordítása, vagy az egyik legnagyobb amerikai krimicézár új könyve. Egy regénynek sikerült duplázni: nem meglepő módon a kortárs fantasy egyik legfontosabb alapművének újrakiadását szerkesztőségünk több tagja is nagyon várja…
 

Bak Róbert:
 
Agota Kristof: Tegnap / A Szörny
/Cartaphilus Kiadó/
 
Mert a `90-es évek elején megjelent Trilógiájának gondolatisága és stílusa már itt is felfedezhető, és élvezhető, emellett az utóbbi időkben már szinte teljesen beszerezhetetlen volt.
 
 
Bauman Tamás:
 
Brandon Hackett: Az ember könyve
/Agave Könyvek/
 
Hackett az egyik legmegérdemeltebben elismert magyar sci-fi író, aki a kezdeti bizonytalanságából egyre inkább magabiztos íróvá fejlődve elérte azt a szintet, ami akár a nyugati országokban is megállná a helyét. Divatos témákhoz nyúlva, egyre meghatározóbb írásokat produkál és jó eséllyel indul azért is, hogy komoly gondolataival és eszmefuttatásaival az új Zsoldos Péternek nevezzék. Az ember könyvét már régóta beharangozták, de most végre megjelenhet, és enyhítheti kíváncsiságom tüzét, mert érzésem szerint ez a könyv is méltó lesz az egyik legjobb kortárs magyar íróhoz!
 
 
Fülöp Anna:
 
Italo Calvino: Láthatatlan városok
/Európa Könyvkiadó/

Calvino kisregényébe egy évvel ezelőtt futottam bele véletlenül, hiszen egy Casares kisregénnyel volt egy kötetben, ami az egyik egyetemi beadandóm témája volt. Calvino művébe a könyvtárba visszamenet olvastam bele pár röpke percre, és teljesen megnyert magának. A Láthatatlan városokra már bőven ráfért az újrakiadás, ezért nagy örömmel fogadtam könyvheti megjelenésének hírét, és alig várom, hogy a polcomon tudhassam.
 
 
Galamb Zoltán:
 
James Joyce: Ulysses
/Európa Könyvkiadó/
 
Én az Ulysses új fordítását várom, mert kíváncsi vagyok, milyen szöveget tud létrehozni egy fordítói csapat, ahol elvileg háttérbe szorul az egyéni stílus, és a tudományos alaposság, az átgondoltság veszi át a helyét. Kíváncsi vagyok, mennyire száraz vagy épp eleven a végeredmény.
 
 
Galgóczi Móni:
 
Baranyi Ferenc: Vad vadon
/Hungarovox Kiadó/
 
Azért várom nagyon, mert az ő versein nőttem fel. Sorai - kevés kivételtől eltekintve - mindig hozzám, nekem szóltak, úgy fogalmazták meg az érzéseket és a gondolatokat, hogy könnyen tudtam azonosulni velük. Ráadásul a hírek szerint nem csupán újjászült, de új versek is kerültek a válogatásba. Kíváncsi vagyok, vajon ezek is lesznek-e rám olyan hatással, mint például az "Esőveréssel", az "Egyszerű", az "Előled is hozzád" vagy a "Fogadom".
 
 
Galgóczi Tamás:
 
 Neil Gaiman: Amerikai istenek
/Agave Könyvek/
 
Annak idején olvastam az első kiadást, így teljesen érthető kíváncsiságom, ennyi évvel később, az életmű többségének ismeretében, újraolvasva milyen hatást vált ki belőlem. Egyébként meg "alapvetés", szóval kötelező.
 
 
Hegyi Zoltán:
 
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke
/Magvető Kiadó/
 
Jó néhány kedves szerzőtől érkezik új könyv a könyvhéten, vagy a környékén. Azt az egyet nagyon nehéz kiemelni - mondjuk az első, ami általában az eszembe jut, Parti Nagy Lajos Fülkefor és vidéke című könyve. Érdekes időket élünk - élni nem jó az ilyet, de mesélni róla... Hogyne izgatna Parti Nagy "állampolgári, írói köz-érzete", az egykori Se dobok, se trombiták fényében, az Ibusár, a Hullámzó Balaton fényében, az egész írói kobold-hozzáállás fényében hadd fürödjön megint ez a mosdatásra (fejmosásra) nem kicsit rászoruló kor.
 
 
Hollóssy Amadea:
 
Karen Marie Moning: Rossz hold kelt fel
/CorLeonis Kiadó/
 
Rengeteg érdekes könyv jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre, de hiába a regények miriádja, én ezúttal könnyen tudok felelni a kérdésre: a Tündérkrónikák negyedik részét várom a leginkább. Egy ideig úgy tűnt, Karen Marie Moning sorozatának kiadása végleg megfeneklik, mivel a Kelly Kiadó leállította sikersorozatainak megjelentetését, ám a CorLeonis Kiadó nemrég jelentette be a blogján, hogy ők folytatják a sorozatot, az eddigi koncepciót követve. Imádom a "Fever series"-t, nagyon vagány, vicces történet (ha nem lennének olyan elcsépelt szavak, és nem mindenki másra asszociálna, azt mondanám, sötét és szexi), olyan befejezésekkel a kötetek végén, hogy a falat ki tudnám bontani az izgalomtól.
 
 
Kovács Tímea:
 
Baráth Katalin: A borostyán hárfa
/Agave Könyvek/
 
Dávid Veron első két kalandját nemes egyszerűséggel imádtam – szórakoztató, kedves, friss és szerethető regények, a „boldog békeidők” utánozhatatlan hangulatával, talpraesett irodalomrajongó hősnővel, fifikás, ám nem túl kemény krimiszállal. Baráth Kata bebizonyította, hogy létezik könnyed, ám igényes hazai szórakoztató irodalom, én pedig egy csapásra rajongója lettem. Lassan már hagyománnyá válik így a könyvhét táján, hogy tűkön ülve várom, hogyan folytatódnak a bajt fáradhatatlan lelkesedéssel kereső amatőr nyomozó kisasszony kalandjai.
 
 
Krausz Vera:
 
Rubin Eszter: Barhesz
/Ulpius-Ház/
 
Sok sütős-főzős regényt olvastam már, de valahogy sohasem tudom megunni a különféle ízekben, illatokban gazdag sorokat. Rubin Eszter regénye több szempontból is izgalmasnak ígérkezik számomra: rengeteg íncsiklandozó receptet tartalmaz, érdekes betekintést a zsidó kultúrába, hitvilágba, mindezek mellett romantikus szerelmi szál is van benne. A kiadó fülszövege  még fanyar humort, már- már abszurditásba hajló nézőpontot is ígér. Csodás ételek, hasznos ismeretek, édes románc és egy kis nevetés, kell ennél több pár kellemes, és egyben tanulságos délután eltöltéséhez?
 
 
Szabó Dominik:
 
Neil Gaiman: Amerikai istenek
/Agave Könyvek/

Valahogy Gaimannel mindig is hadilábon álltam. Három könyvét is olvastam, de eddig nem sikerült meggyőznie arról, hogy valóban korunk legjobb fantasztikus írói közé tartozik. Ha bárhol szóba hozzák a szerző nevét, mindig az Amerikai istenek kerül elő, mint a legkiválóbb műveinek egyike. Azonban a közel tíz évvel ezelőtti kiadást legfeljebb aranyáron lehet fellelni, így mindenképpen örülök, hogy végre újra kiadják - hátha végre ráébredek, mennyire remek író is Gaiman.
 
 
Szilvási Krisztián:
 
John Grisham: Prókátorok
/Geopen Kiadó/
 
Számomra John Grisham nem öregszik, pedig már az 57-et is elhagyta a pacák. Persze aztán könnyen meglehet, hogy az amerikai ügyvéd-írón lassan valóban súlyosabb nyomokat hagy az idő, mindenesetre könyvei egyszerűen nem hajlandóak veszíteni a színvonalukból. A Prókátorok éppen a negyedszázadik regénye a sorban (az USA-ban már 28-nál jár), és mivel témája, az ilyen-olyan fogyasztószerek és -tabletták ipara mai napság sokat nyom (kilóra és nem fekve) a latban, bizonyosan zsíros mélységekig kapargatja meg a felszíni hámszövetet. Erre pedig kíváncsi vagyok, na nem mintha bármi közöm is lenne a fogyókúrához. Tényleg!
 
 
Turán Beatrix:
 
Mathias Malzieu: A szív mechanikája
/Európa Könyvkiadó/

Malzieu néha nagyon bájos, néha humoros, néha pedig meglepően vulgáris (felnőtt)meséje különleges számomra, mert ez volt az első (és eddig egyetlen) könyv, amit franciául olvastam. Persze akkor még nem tudtam, hogy megjelenik magyarul is - ha tudtam volna, lehet, hogy nem mertem volna franciául belevágni. Mindenesetre szerettem ezt a könyvet, és most szeretném elolvasni magyarul is, hogy azt is megértsem benne, amit az első olvasás során nem (vagy félre-) értettem.
 
 
Uzseka Norbert:
 
Ian McDonald: A dervisház
/Ad Astra Kiadó/
 
Minthogy már olvastam, igazából azt várom, hogy milyen lesz a könyvbemutató a Habibi török teázóban, és mit fognak szólni hozzá az olvasók. Az eddigi Ad Astra kiadványok mind nagyon jók és különlegesek voltak, és A dervisház sem lóg ki a sorból. McDonald rendkívül okos regényében egyszerre van jelen az egzotikum, amit a hely (Isztambul) és annak kultúrája jelent, és egy nagyon könnyen hihető közeljövő-kép; a gondolatébresztő kérdések és a fordulatos cselekmény. Messze nem csak sci-fi rajongóknak való olvasmány.