Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Philip K. Dick: Figyel az ég

A Figyel az ég először 2005-ben jelent meg magyarul. Már nem tudom, miért nem olvastam el akkor, de az új kiadást már nem tettem félre. A könyv eredetiben 1957-ben jelent meg, Philip K. Dick egyik legkorábbi hosszabb lélegzetvételű műve, s talán az első igazán fontos regénye egyben. Korábban csak novelláiban boncolgatta azokat a témákat, amelyeket itt először fejt ki hosszabban – s amelyek több későbbi remekművében is visszaköszönnek.

 

PKD írásaira egyszerre igaz, hogy mindig ugyanarról szólnak, és mégis mindig egészen máshogy. Az ötvenes években nyilván a korszak hidegháborús paranoiájára válaszolt az írásaival, talán még nem annyira a saját pszichéjében zajló háborúra. Ez a Figyel az ég esetében olyan konkrétumokban is megjelenik, hogy a főszereplő Jack Hamiltont a regény elején azért rúgják ki a munkahelyéről, mert a felesége gyanúba keveredett, hogy kommunista szimpatizáns. Ez azonban csak a kiindulópont, ahonnan, elsőre legalábbis úgy tűnik, nagyon is messzire rugaszkodik a cselekmény. Hamilton és neje ugyanis, több más emberrel együtt, balesetet szenved a Belmont Bevatron protonsugár-deflektorában. Felrobban az újonnan beindított részecskegyorsító, és hőseink épp ott vannak. Aztán meg már valahol nagyon máshol. Elsőre nem is gyanakodnak: kórházba kerültek, de a sérüléseik nem vészesek, hamarosan ki-ki a saját lábán távozhat. De aztán furcsa dolgok kezdenek történni, és Hamiltonék megfejtik, hogy egy másik világba csöppentek…

 

Néhány évvel ezelőtt eszembe jutott, hogy vajon milyen lenne egy olyan világ, ahol mindenki tudja, hogy Isten létezik, mert nap mint nap tapasztalja a jelenlétét. Meg sem lepődtem, mikor aztán kiderült, hogy Dick már rég megírta. Ő ilyen fazon volt. Mintha lett volna egy égig érő listája, hogy mi minden történhet az emberi fajjal, és amíg élt, rengeteg tételét ki is pipálta. És persze semmit sem úgy írt meg, ahogy bármelyikünk gondolná, hanem sokkal súlyosabb, sokkal elgondolkodtatóbb formában, sokkal izgalmasabban és megdöbbentőbb ötletekkel. Pályája egy pontján túl pedig sokkal borúlátóbban is. A Figyel az ég szinte optimista a későbbi nagy művekhez (de csak azokhoz) mérten, mi több, Dick borult humora is megcsillan benne. S persze, ahogy már említettem, jó pár jellegzetes dicki téma is itt van. Nemcsak az, hogy mi történhet a világgal, s benne az egyes emberrel, de az olyan „beakadt” dolgai is, mint a nőkhöz való viszonya, meg a pszichológia, az emberi elme/lélek különféle állapotai, és így tovább.

 

A regény persze nem áll meg ott, ahol abbahagytam az ismertetését, és Dick már 28 évesen is a meglepő, váratlan húzások mestere volt. De a cselekmény kanyarjai és az Istennel kapcsolatos súlyos mondanivaló mellett is számomra a legfőbb erejét ennek a könyvnek az jelenti, amit az emberi érzékelésről megmutat. Hogy az egyes emberek mennyire különbözően érzékelik a világot, és hogy emiatt gyakran nincs is út lélek és lélek között. A regény ebben az értelmezésben inkább szépirodalom, nem „csak” sci-fi, de persze ezt számtalan Dick műről elmondhatjuk, sőt, ilyen minőségében messze nem is a legjobb és legfontosabb. Vagy épp legkidolgozottabb – ennél jóval alaposabban is kifejti mindezt az író a későbbi nagy regényeiben.

 

Az új kiadáshoz a fordító írt rövid, ám remek utószót „Skizofrenikus elmebajnokság” címmel. Ez szinte retro megoldásnak érződik, pedig egy jó utószó nagyon sokat adhat az olvasásélményhez: a Galaktika hőskorában volt jellemző az ilyesmi. Persze akkoriban részint az uralkodó egypártrendszer elvárásait is szolgálták az efféle utószók: el kellett magyarázni az olvasónak (vagy épp a fejeseknek), hogy miért jelenhetett meg az adott könyv magyarul. De persze minden olvasó értette a dörgést. Ma már más idők járnak. Ja, bocs, annyira mégsem. Ha egy ’57-es PKD regény ma is frissnek hat, és ma is tükörképe a világunknak, és a hatására ma is megkérdőjelezi az olvasó az általa tapasztalt valóságot, akkor az azt jelenti, hogy még mindig PKD multiverzumában élünk, és még mindig nem ébredtünk fel…


Kapcsolódó írásaink:

Lawrence Sutin: Isteni inváziók - Philip K. Dick élete
Életrajz


Uzseka Norbert - 2016. július 14.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére
Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!