Főkép

Sándor Mátyás… Amikor 1885-ben Jules Verne vaskos kötetet szentelt a hős magyar hazafi hihetetlen kalandjainak, egyszerre állított emléket az 1848-49-es magyar szabadságharcnak és ajándékozta meg a világot egy igazi magyar hőssel – akit ő talált ki. Mathias Sandorf, akit magyarul Sándor Mátyásként ismerünk, 1867-ben, egy az osztrákok ellen, a függetlenség kivívása érdekében szőtt utolsó nemzeti összeesküvés fejeként lepleződik le, köszönhetően néhány kapzsi gonosztevő ármánykodásának. Nem adja azonban fel a harcot, megszökik, s elhatározza, hogy igazságosan, ám könyörtelenül megbünteti azokat, akik vétettek neki. Majd, tizenöt év elteltével elénk lép a zseniális és rejtélyes Antekirtt doktor, aki büntet és jutalmaz, mint valami tudós Monte Cristo: s tervei vannak még Sándor Mátyás leányával, Szávával is… A történet egy titokzatos szigeten, hatalmas leszámolásokkal ér véget, ám ahogy az egy romantikus kalandregényhez illik: boldogan fejeződik be.

 

Ezt a nevezetes könyvet írta át képregénnyé 1958-ban Cs. Horváth Tibor, megannyi hasonló irodalmi adaptáció szövegírója, hogy azután 16 héten keresztül jelenjenek meg a négyoldalas részletek a Füles rejtvényújság már legendássá vált képregény-rovatában. A remek rajzokat Korcsmáros Pál készítette, akit a legtöbben a Rejtő Jenő műveiből rajzolt képregényeiről ismernek manapság – hála a Képes Kiadónak, amely már hét Korcsmáros-féle Rejtőt adott ki újra A három testőr Afrikábantól a Piszkos Fred, a kapitányig. Kevesebben tudják azonban, hogy Korcsmáros a groteszk és ötletes Rejtők mellett (és előtt) elképesztően romantikus, ideálokat teremtő, kalandosan mesélő világirodalmi képregényeket is rajzolt – amit szintén a Képes Kiadónak köszönhetően ismerhet meg az érdeklődő. Az irodalom klasszikusai képregényben sorozat ugyanis a Sándor Mátyással immár a kilencedik kötetéhez ért, s keretében a legszebb 19. századi külföldi és magyar történetek szereplői nyernek új arcot és megjelenést Gárdonyi Egri csillagokjától és A láthatatlan emberétől Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma, valamint Jókai Mór A kőszívű ember fiai és Az arany ember című nagyregényén át Victor Hugo A nyomorultakjáig és Stendhal Vörös és feketéjéig.

 

A sorozat mindeddig utolsó kötete, Alexander Dumas A három testőrének története a legkalandosabb, a képregényrajzok eredeti példányait ugyanis a magyar belügy 1960-ban, amikor Franciaországba küldték volna megjelenésre, elkobozta. Így ahhoz, hogy a Képes Kiadó modern kötete elkészüljön, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárában kellett rábukkanni az eredeti változatra… De: sikerült, így most digitálisan felújítva, értő kézzel kiegészítve (hogy a minden heti első oldalon ott szereplő, de az összkiadásban felesleges belső címsorok helyét is a felső képkockák megnövelt, kibővített rajza vegye át) vehetjük kézbe a kötetet. Ahogy a Sándor Mátyást is.

 

Ha pedig elolvassuk, nemcsak a szerző bravúros fantáziája kápráztat el bennünket, de Korcsmáros Pál értő, érzelmekkel teli, a szövegnél jóval többet mondó, helyenként ötletes, máshol gyönyörű, megint máshol akciódús rajzai is. Rajta klasszikus szépségű nőalakok, méltóságteljes, romantikus hazafiak, bölcs öregek, elvetemült ábrázatú gonoszok, sziklák, hajók, várak, szűk utcák, bájos hangulatú szalonok és sötét börtöncellák szerepelnek, s a képek vezetik a szemet, megtermékenyítve a fantáziát is, új és új kalandok felé. Ami számomra különösen bravúros: Antekirtt doktor, egy „öreg” romantikus hős nagyszerű ábrázolása, az érzelmek széles skálájával, újrateremtve azt az alakot, akit Verne szövegében megalkotott.

 

Ajánlom a képregényt azoknak, akik így szeretnének megismerkedni Sándor Mátyás történetével, és azoknak, akik ismerik már a regényt. Gyerekeknek, bizalommal, de felnőtteknek is: tetszeni fog nekik, ha egy kicsit is szabadon engedik a fantáziájukat. Végül Korcsmáros Pál rajongóinak is: hisz ő nemcsak a színes Rejtő-albumok mestere, de ezeknek a csodálatos, kalandos történeteknek a bravúros elmesélője is volt.