Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

B. Szabó János: Háborúban Bizánccal

Ha valaki izgalmas olvasmányt keresne egy vonatútra, lehet, hogy mostanában nem krimit ajánlanék neki, hanem B. Szabó János valamelyik kis történelmi könyvét a háromból, amely a Corvina Tudástár sorozat keretében jelent meg. Közülük is talán a legjobban a legújabb, Háborúban Bizánccal címűt élvezhetné, amely mind közül a legtöbb titkot és érdekességet rejti.

 

Mert ki ne találná izgalmasnak A tatárjárás témáját? Ki ne szeretne friss, szakszerű és szórakoztatóan olvasmányos könyvet olvasni arról, kik voltak és honnan jöttek a mongolok, akik elsöpörték IV. Béla királyunk hadseregét, s majdnem az országát is, hogy miért „takarodtak ki” olyan váratlanul országunkból a tatárdúlás után, vagy, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – miért volt jó ötlet szekérvárral védekezni ellenük? Vagy épp ki ne szeretne beletekinteni egy parázs és indulatokkal teli, bár manapság már lassan nyugvópontra jutó történészvita kulisszái mögé: kit ne érdekelne A mohácsi csata? B. Szabó János erről szóló kiskönyve is mindenkinek ajánlott: annak, aki a témával kapcsolatban még Szakály Ferenc ellentmondást nem tűrő ítéleteinél tart, annak, aki számára a legújabb, „modern” mohácsi csatás kötet még Nemeskürtyé, annak, aki tudni szeretné, miben tévedett Perjés Géza, de annak is, aki egyszerűen csak unja, hogy Nemere István erről is összeállított egy könyvet igazi tényismeret nélkül… Ám a három tévhiteket oszlató, legendákkal leszámoló, a középkori hadtörténelem részleteit magabiztosan ismerő és remekül bemutató könyv közül az igazi unikum a legújabb, amely Magyarország, Bizánc és a balkáni államok kapcsolatát mutatja be az Árpádok uralkodása idején.

 

Sose hittem volna, hogy ez a téma ilyen érdekes lehet. A háborúk, házasságok, ellentétek, szövetségek és más történelmi események mellett olyan csemegékkel ismerkedhetünk meg – néha külön, keretes írásokban – mint a magyar címerben használatos kettős kereszt eredete, a középkori pszichológiai hadviselés trükkjei vagy a harcos eunuchok nyilván sokak számára meglepő életmódja. Kiderül, mi köze a magyar huszároknak a Bizánci Birodalom kémeihez és a horvát címernek a sakkhoz. Megtudhatjuk, mit jelentett a titokzatos görög AIMA rövidítés és hogy mit vittek még a császári hadimálhában az arany éjjeliedényeken kívül. Választ kaphatunk a kérdésre, tényleg éltek-e a 12. század közepi Magyarországon afrikaiak és hogy hogyan került (ha került) egy norvég király Bizáncba és egy angol Magyarország földjére. Megbarátkozhatunk a gondolattal, hogy a könyv által bemutatott kultúrkörben a megvakítás humanista büntetésnek számított. Részletes felsorolást kapunk a Bizáncba vagy a Balkánra férjhez adott magyar hercegnőkről és a hozzánk érkezett bizánci és balkáni feleségekről. Sőt, még arra is fény derül, mi történt valójában Salamon Árpád-házi királlyal, aki – miután elvesztette országát a későbbi Szent Lászlóval és annak bátyjával való harcokban – egyszer csak nyomtalanul eltűnt…

 

Miközben oldalról oldalra új rejtélyek és talányok várnak ránk, feszes szerkezetű, érdekes szövegből ismerhetjük meg a korszak diplomáciai játszmáit, politikai csatározásait, sőt, a korszak műveltségébe és életmódjába is betekintést nyerhetünk. Nem puszta hadtörténeti kötet tehát ez a könyvecske, de nem is pusztán politikai elemzés. Olyasmi, ami ritkán kerül az ember kezébe: egyéni koncepciójú, okos könyv nemzeti múltunk egy alig ismert, dicsőséges szeletéről, megbízható, pontos – és még olvasni is jó. Ráadásul a kötetet gyönyörű és precízen megrajzolt ábrák kísérik, amelyek bemutatják a korszak fegyverzetét, hadi viseletét, íjász-, vívó- és lovaglótechnikáit. A rajzoló, Boldog Zoltán egy egész tanulmányát is tartalmazza a könyv, amelyben a magyar-bizánci háborúkban használt fegyverzetet és felszerelést mutatja be.

 

Bár büszkék vagyunk rájuk, Árpád-házi királyaink sokszor összemosódnak emlékező szemünk előtt. Most alakot ölt Kálmán királyunk, aki nem könyveivel és törvényeivel érdemelte ki a kötetbe kerülést, hanem azzal a rossz ízű konfliktussal, amelyben öccse, a hatalomvágyó Álmos bizánci segítséggel kívánta elperelni magának a könyves király országát: a harc vége Álmos megvakítása lett.... Megismerhetjük a történelemkönyvekben általában az öccse, Szent László árnyékában megjelenő I. Gézát, aki csodálatos bizánci koronát kapott a császártól – vagy talán mégsem? Elénk lép II. András, aki nemcsak azért különös alak, mert rákényszerült az Aranybulla kiadására: hanem azért is, mert keresztes hadjáratát kissé profán ereklyebegyűjtő körúttá szervezte át… Végül kedvencemről, III. Béláról, a Bizáncban nevelkedő, nagy gazdasági sikereket elérő, országát középhatalomból majdnem nagyhatalommá tevő királyunkról is sokat olvashatunk a kötet lapjain: például arról, hogy milyen szerepe volt egy bizánci trónviszály megoldásában…

 

B. Szabó János könyve tényleg nagyon izgalmas. Ugyanakkor szép külsejű, jól olvasható, különleges könyvecske is: igazi olvasmányélmény, egy érdeklődő számára kiváló ajándék. Érdemes megismerni!


Baranyi Katalin - 2013. november 16.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!