Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Michael Wood: A trójai háború nyomában

A trójai háború az egyik legszerethetőbb mítosz az európai kultúrában. Kit Homérosz szépséges, nálunk többnyire Devecseri Gábor magyar nyelvén zengő hexameterei ejtenek rabul, kit Román József eposzátdolgozása nyer meg a témának, kinek egy képeskönyv jut eszébe, ha Tróját említik, kinek egy megható festmény. Sőt, a Trója-filmje is megvan szinte minden generációnak az 1956-os Szép Helénától a 2003-as Trójai Helénáig, vagy épp a mítoszokat és isteneket félredobó, magát szigorúan történelminek állító, Brad Pitt főszereplésével készült Trójáig. De vajon mi a valódi történelmi igazság a legendák és regék mögött? Mennyire lehet elhinni azt, amit egy több mint kétezer-ötszáz éven át hagyományozódó irodalmi mű, az Íliásznak nevezett eposz állít? Mi az igazság Párisz ítéletének, Szép Heléna elrablásának, Iphigeneia feláldozásának, Akhilleusz haragjának, Trója égésének mitikus történetéből?

 

Erről szól Michael Wood izgalmas, részletes, lebilincselő történelemkönyve. A szerző, a műveiről nálunk, Magyarországon is jól ismert brit történész és híres televíziós műsorkészítő Nagy Sándor hódításai, a sötét középkor, Anglia dicsőséges múltja, Shakespeare élete, az Újvilágot meghódító kegyetlen konkvisztádorok és az első civilizációk vívmányainak bemutatása mellett ennek az örökzöld és mindig izgalmas témának is a nyomába eredt. Trója-műsorát még 1985-ben mutatta be a BBC, ám a műsorhoz végzett kutatások eredményét összefoglaló kötetet azóta még kétszer bővítette ki és dolgozta át a szerző: utoljára 2005-ben. Így elmondható, hogy aki kezébe veszi A trójai háború nyomában című könyvet, teljesen naprakész információkhoz juthat, amelyek a legfrissebb kutatásokon alapulnak, s kiderül belőlük, hogyan látják ma a történészek a trójai háborút: mikor, kik között és milyen okból zajlott le.

 

Wood könyve három részre osztható. Az eleje azoknak jelenthet izgalmas utazást a múltba, akik a régészet nagy pillanatai iránt érdeklődnek. Megtudhatjuk, mi vezette Heinrich Schliemann-t, a német kalandort, megszállottat és minden régészek ősét, aki amatőr kutatóként látott neki, hogy bebizonyítsa azt, ami valaha, még az ókor végén is közismert volt, de a tizenkilencedik század dölyfös tudományossága már elfelejtette: hogy Trója városa valóban létezett. Wooddal járhatjuk be azokat a tájakat, amerre Schliemann útja is vezetett, segítségével olvashatunk bele a német felfedező leveleibe, feljegyzéseibe, s megismerve küzdelmeit végre igazán képessé válunk arra, hogy értékeljük, amit elért. Nem csak Tróját fedezte fel, de az a szemlélet is neki köszönhető, hogy egy ilyen ősi irodalmi műnek is lehet mondanivalója, megőrzendő titka a történészek és régészek számára is.

 

A könyv közepén jutunk el Homéroszhoz: a nagy történetmondóhoz, akinek a személyével, életével kapcsolatban csak egy dolog biztos, hogy semmi sem biztos. Ki volt ő, s milyen információkat őriz személyéről és koráról művének szövege? Ezt boncolgatva, sok idézettel és rengeteg izgalmas kutatási eredmény, vita és kétely ismertetésével érhetünk el a harmadik nagy témához. Itt derül ki, és válik szinte tökéletesen bizonyítottá a szemünk előtt, mikor is volt a valódi trójai háború, mi és kik felett uralkodott valójában Agamemnón és Priamosz, illetve azok a személyek, akiket az eposzok így neveznek. Végül azt is megtudhatjuk, hogy mi köze az egész történethez egy harcos és mára tökéletesen elfeledett népnek, a hettitáknak, akik egykor még a nagy egyiptomi fáraókkal is sikerrel szálltak szembe, mára azonban még a középiskolai tananyagból is kivetette hírüket-nevüket a lelkes tananyagcsökkentés.

 

A színes fotókkal és sok-sok forrásidézettel illusztrált kötet olvasmányos, népszerű történelemkönyv, aminek szakszerűségét jól bizonyítja, hogy szerzője nyolc apró betűs oldalon keresztül sorolja megbízható, szakirodalmi forrásait. Persze a kérdés azért marad kérdés: ma is vannak olyan történészek, akik szerint a könyvben leírtak tévesek, s bár Trója tényleg létezett – ezt az 1998 óta az UNESCO egyik világörökségi helyének számító város és az azt meglátogató sok ezer turista láttán már muszáj elismerni –, a trójai háború homéroszi eseményei semmiféle valóságos történelmi helyzetre nem utalnak, pusztán a képzelet játékai. A többség azonban úgy gondolja, a hettita-elmélet jól bizonyított, remek megoldása egy évezredes talánynak. Ideje vele megismerkedni!


Baranyi Katalin - 2013. november 9.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!