Miriam Katin: Történetek képekben és szavakban
Írta: Bauman Tamás | 2012. 05. 09.

Ahogy elkezdem olvasni, megmozdul bennem valami. Érzelmek. Ezek a nem túl szépen, de szívből megrajzolt képek felkeltik bennem az érzelmeket: rögtön az első történet, amelyben egy mogorva hadirokkant kéreget a villamosmegállókban: vajon ő a főszereplő lány nagybátyja? Lehetséges. De folytatom az olvasást és elkezdem átélni a második történetet: ez már valamivel könnyedebb, bár kicsit morbid: a kislány színésznő akar lenni, de emiatt szörnyű helyzetbe kerül. Talán legjobb barátnőjét is elveszíti. Vagy szerencsére mégsem?
Ezek után összemosódik a jelen és a múlt: Buda a XX. század második felében és a török megszállás idején. Könnyedebb történet. Vagy mégsem? Egy gyűrű segít átlépni a két világ határán, és a történetben ismét egy lány kalauzol minket és kelti fel a történelmünk iránti szerelmünket. Ez a leghosszabb és egyben a leginkább magával ragadó történet is, egzotikummal és mindennapi szerelemmel átitatva.
Kitérünk kicsit az öregkorba is, ahol még mindig nem haltak meg a vágyak és az érzelmek. De fogjuk meg az egészet viccesen és legyen tele az egész kavarodásokkal – akárcsak a Tévedések vígjátékában. Persze az ilyen helyzetek is élmények, így mi is gazdagodunk. Aztán visszarepülünk az időben – és lejjebb, lelkünk sötétebb bugyraiba. Ismét a II. világháború idején vagyunk, itt, Magyarországon. Két zsidó lány szemszögéből láthatjuk a veszélyeket és az identitáskeresést. Méghozzá meghatóan, lélekbemarkolóan és elemi erővel. De egy kötetet nem illik szomorúan befejezni, így ezt is egy vidámabb történet zárja: egy klarinétos és a felesége közti viszony megromlik, ám a sok nehézség után a Rózsalovag zenéjének köszönhetően végül ismét megtalálják a közös hangot.
A Történetek képekben és szavakban újfajta képregény hazánkban: a rajzok csúnyácskák és egyértelműen nem azokon van a hangsúly, hanem a történeteken és az általuk keltett hangulatokon és érzelmeken. Mintha csak novellák lennének átültetve képregénybe, melyek a lelkünknek szólnak. Szükség van erre itthon? Kétségtelen. Kereslet is lesz rá? Ez már más kérdés…