Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Jim Butcher: Pusztító vihar

Manapság ha az „urban fantasy” műfajmegjelölést hallja a fantasztikus könyvek iránt érdeklődő olvasó, akkor igen nagy valószínűséggel valamilyen vámpíros, vérfarkasos vagy természetfelettien romantikus kötetre asszociál – így igazán üdítőnek tűnik végre egy olyan modern környezetben játszódó fantasy-t olvasni, amelyben a korábban említettek legfeljebb hangulati elemként és sablonoktól mentesen jelennek meg, s helyettük inkább a mágia és a történet kerül előtérbe. Ha a Dresden akták cím nem hangzik ismeretlenül, annak az lehet az oka, hogy a kötetekből készült egy mindösszesen 12 epizódot megélő televíziós sorozat is, mely hamarabb jutott el hazánkba, mint az írott eredetije, ám megérte várni, hiszen az első regény alapján egy rendkívül szórakoztató és kalandos könyvsorozatot ismerhetünk meg.
 
Harry Dresden foglalkozása varázsló. A szakmai telefonkönyvben egyedüliként szerepel a „Varázslók” címszó alatt, s hirdetménye szerint vállal konzultációt, paranormális nyomozást és elveszett dolgok felkutatását is – méltányos áron. Napjaink Chicago-jában pénzszűkében tengeti mindennapjait, s csak a néha előforduló rendőrségi tanácsadással jut egy kevéske keresethez. A helyi zsaruk csak akkor kérik segítségét, ha valami olyannal szembesülnek, ami felülmúlja képességeiket, bár gyakran csak kuruzslónak és csalónak nézik. Amikor azonban egy brutálisan elkövetett kettős gyilkossággal találják szembe magukat, csak Dresdent gondolják megfelelőnek a feladatra. Gyanúja szerint a halálesetek mögött fekete mágia áll, s a tettes egy hatalmas erejű mágus lehet – ekkor még nem is sejti, hogy az életét kockáztatja az ügy elvállalásával.
 
A regény koncepciója rengeteg kiváló lehetőséget rejt magában, s ezeket – ha nem is tökéletesen – Jim Butcher nagyszerűen ki is használja. Jobbnál jobb ötletekkel szórakoztatója az olvasókat, a kalandos és izgalmas cselekmény mindig rejt magában egy-egy humoros jelenetet. Varázsló-nyomozó főhősünk folyton belekeveredik valami galibába, állandóan szerencsétlen helyzetekbe jut, s ezeket az abszurd szituációkat nem lehet megállni nevetés nélkül. A karakterek egy része már önmagában is vigyorgásra késztet – elég ha Bobra, a több száz éves, nőcsábász szellemre gondolunk, aki egyébként egy koponyában éli mindennapjait.
 
Természetesen vicces párbeszédekre és Dresden szerencsétlen viselkedésére még nem lehet a könyvet alapozni, így a nyomozás is fontos szerephez jut a cselekményben. Sajnos ez a szál azonban közel sem volt olyan jó, mint az elvárható lett volna, ugyan mindvégig fenntartotta a figyelmemet és a sodró lendületű események miatt nem volt időm unatkozni, elmaradtak a nagyobb meglepetések és fordulatok, s hiába tobzódtak a szereplők monumentális jelenetekben, mégis elvesztették a hatásukat. Az egész kötet kicsit összeszedetlennek tűnt, nem éreztem, hogy a szerző tudja merre tart a történet, s ez a figurák viselkedésén is meglátszódott – inkább véletlenszerűen indultak előre, kevés volt az átgondolt lépés.
 
Ettől függetlenül élvezetesen peregtek a lapok, hiszen a fergeteges humoron felül a nyomozásból adódó noir hangulat végig uralkodott. A sötét és esős pillanatok, a főszereplő cinikus és kiábrándult reakciói, de még a mágia használatából adódó következmények is mind segítették az atmoszféra kialakulását. A varázslatok és a fantasztikus világ elemeinek társítása a modernséggel kellemesen sikerült, ugyanis Dresden univerzumában bátran lehet vállalni a mágus-létet – úgysem hiszi el senki. A környezet kidolgozására nem fektetett hangsúlyt az író, mindig csak annyit tudunk meg, amennyi a következő mondat megértéséhez szükséges, s ugyan örültem volna egy részletesebb mitológiának, a későbbiekben feltehetően erre is sor kerül.
 
A Pusztító vihar első regényként tökéletesen megállja a helyét, s bár kétségtelenül érződnek rajta a szerző tapasztalatlanságából eredő hibák, összességében rendkívül szórakoztató. Bővelkedik emlékezetes momentumokban, ügyes megoldásokkal és érdekes világgal kápráztatja el az olvasót, miközben mulatságos és izgalmas fordulatokkal telnek az oldalak. A sorozat későbbi részeiben minden bizonnyal fejlődik Butcher stílusa – remélem magyarul is minél hamarabb olvashatjuk a folytatást.


Szabó Dominik - 2012. február 22.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!