Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

William King: Vámpírvadász

Nagyjából a sorozat harmadik-negyedik részénél gondolkodtam el komolyan, hogy mennyire értelmes ember William King. Akkor ugyanis úgy látszott, beleesik abba a csapdába, miszerint egyre erősebb ellenfeleket vonultat fel két bajnokával szemben, s ennek tapasztalataim szerint sosincs jó vége.
 
Azonban a hatodik kötetre úgy tűnik, véglegesen új irányba fordul a történet, és brutál-metál gonoszok helyett inkább a kihívások változatossága okoz izgalmat mind a törpe-ember kettősnek, mind az olvasóknak. És ez így van jól, hiszen ennek köszönhetően a sorozat nem silányul „vérszomjas párbajhősök járják a vidéket” tartalmú szappanoperává, hanem inkább életút történetté alakul át, ami persze már önmagában is vicces címke, a bűneit dicső halállal ellensúlyozni kívánó Gotrek esetében, de mivel eddig minden alkalommal túlélte a végső összecsapást, nem érzem túlzásnak.
 
Ebben a történetben King gyakorlatilag a három rész óta húzódó szerelmi szállal foglalkozik. Véleményem szerint nagyon helyesen, mert kezdett idegesítővé válni Felix és Ulrika se veled, se nélküled típusú kapcsolata. Elvégre Felix egyedül is képes nyavalygásra, így amikor saját nyomora mellett bánatát is megosztja az olvasóval, az már-már mindennek a teteje.
 
Ekkor érkezik megmentésünkre Adolphus Krieger, a régivágású vámpír. A történet még 2001-ben íródott, amikor semmi sem utalt arra, mennyire divatosak lesznek pár év múlva a vérszívó bestiák, miként korcsosulnak holmi érzelgős tinédzserré, vagy szeretővé, vagy bármi más egyébbé. Szóval a manapság divatos vámpírrománcok közepette kifejezetten üdítő volt egy olyan történetet olvasni, ahol hegyekben tornyosulnak a hullák, a vámpír gonosz és alaprendeltetésének megfelelően az élők vesztére tör, s nem utolsó sorban az ölelkezés helyett a táplálkozás, no meg a világuralom megszerzése foglalkoztatja. A megannyi utalás pedig csak még ódivatúbbá teszi az egészet – gondolok itt például a Sylvania-Transsilvania elnevezésre, vagy a rengeteg német hangzású névre.
 
De ez a regény így kerek, elvégre a Vámpírvadász szimplán szórakoztatni akar, s nem mellékesen életre kelti Warhammer világát. Ja és menet közben a két főszereplő kapcsolata is formálódik.
 
Részlet a regényből


Galgóczi Tamás - 2012. január 12.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!