|
||||
|
2012. május 17.
Névnapok
Paszkál Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók
E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866) >> Kern Aurél zeneszerző (1871) >> Henri Barbusse író (1873) >> Alfonso Reyes író (1889) >> Hincz Gyula festő és grafikus (1904) >> Jean Gabin filmszínész (1904) >> Dsida Jenő költő (1907) >> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911) >> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918) >> Peter Mennin zeneszerző (1923) >> Dennis Potter drámaíró (1935) >> Dennis Hopper filmszínész (1936) >> Haumann Péter színész (1941) >> Kóbor János (Omega) énekes (1943) >> Fodor Ákos költő és műfordító (1945) >> Bill Bruford (Yes) zenész (1949) >> Bill Paxton filmszínész (1955) >> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957) >> Paul Di'Anno rockénekes (1958) >> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961) >> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965) >> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970) >> Pék Zoltán fordító (1971) >> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510) >> Louis Brassin zeneszerző (1884) >> Szini Gyula újságíró (1932) >> Paul Dukas zeneszerző (1935) >> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949) >> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890) >> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973) >> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980) | ||||
|
Kategóriák:
akció / kaland egyéb gyermek / ifjúsági háborús / történelmi humor ismeretterjesztő / tudományos képregény / manga krimi / thriller romantikus sci-fi / fantasy / horror szépirodalom szórakoztató irodalom A honlapon jelenleg 6254 ajánló olvasható A honlapon jelenleg 70 életrajz olvasható |
Isaac Asimov: Második alapítvány2012. január 11.
Sorozat: Alapítvány
Kiadó: Gabo Könyvkiadó Kiadás éve: 2011 Fordító(k): Baranyi Gyula Kategória: sci-fi / fantasy / horror Eredeti cím: Second Foundation Oldalszám: 280 Ára: 1990 Ft Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu Ahány kötet, annyi metódus – ez jellemzi Isaac Asimov legnagyobb hatású regényfolyamát, s különösen a központi trilógiát, mely köré végül felépült a tudományos fantasztikum egyik meghatározó univerzuma. És míg az első két könyv jól elkülöníthető, önálló történetekből (novellákból, kisregényekből) állt össze, ezúttal az 1948 és 1950 között megjelent elbeszélések egy tényleges regény töredékeiként felfoghatók – még akkor is, ha átfogó szerkezetének arányaiban a Második alapítvány meglehetősen emlékeztet az Alapítvány és birodalomra. Ám míg az Öszvér történetének lezárása tényleg nagyjából a terjedelem harmadára rúg, ráadásul az előző kötet utolsó kétharmadával együtt kerek, egész regényt adna ki, ezúttal már nem érezhető akkora törés a két nagyobb regényszakasz között. Itt minden átmenet sokkal eldolgozottabb, és minden korábbinál erősebb a belső kohézió, ráadásul Asimov a régebbi szereplőkre és eseményekre való ügyes utalásokkal általában véve egységesebbé teszi immár az egész trilógiát. Amennyiben A generális, tehát a második rész első nagy elbeszélése egyetlen hosszú interlúdiumnak tekinthető, a Második alapítványnak az Öszvérrel foglalkozó részét valódi, ám kifejezetten rövid közjátékok tarkítják, melyekben fel-felbukkannak a címbeli szervezet, azaz Hari Seldon „B-tervének” névtelen képviselői, s megtudhatjuk a „második alapítványisták” miként manipulálnak immár – a statisztikai valószínűség szempontjából majdhogynem láthatatlan, vagy legalábbis komoly variabilitást jelentő – egyedeket, hogy visszatereljék az Öszvér által kisiklatott emberiséget a Terv eredeti vágányára, és végül, a távoli jövőben mégis létrejöhessen a Második Birodalom. A trilógia harmadik kötetében minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap egyrészt a keresés motívuma, hiszen az egész könyv a Második Alapítvány felkutatásának izgalmas története, másrészt a detektívtörténetek hőseivel, különösen Edgar Poe August Dupinjével rokon – ám tökéletes megtestesülését talán Hercule Poirot alakjában elnyerő – következtető nyomozó, vagyis az episztemológiai rejtvény megfejtőjének toposza. Ennek eredményeképp a történet éppúgy olvasható kalandregényként, mint komoly, elgondolkodásra késztető thrillerként, a tudományos fantasztikus szál pedig, ha nem is elhanyagolható, semmiképp nem ijesztően domináns. A sci-fiben járatlanabb olvasóknak tehát nincs mitől félniük, ha esetleg a kezükbe kerülne a három kötet. Ezzel együtt a tudományos fantasztikum megszállottjainak sincs miért panaszkodniuk, mert ugyan a fő hangsúly nem a technológiai újításokra, például a hipertérbeli űrutazás mikéntjére helyeződik, rengeteget megtanulhatunk a tudományos gondolkodásról. Mondjuk, arról, miként lehet a helytelen elméletek hamisságának bizonyításával és azok módszeres, egyenkénti elvetésével eljutni a jelenségek egy valószerűbb magyarázatához, még ha ez nem is mindig vezet el a megfellebbezhetetlen és egyedülvaló igazsághoz. Ám a tudós elme legfontosabb jellegzetessége a szkepticizmus, időnként akár a bizonyítottnak hitt tételek megkérdőjelezésének képessége is. E kötettel teljessé válik a trilógia, melynek központi témája voltaképp két másik jelentős sci-fi történet-galaxis alapkérdésével rokonítható. Ahogy a Star Wars világában Anakin Skywalker állíthatja vissza az Erő kibillent egyensúlyát, a sokkötetes Dűne-sorozat pedig lényegében az arany ösvény, vagyis az emberiséget fenyegető pusztító veszély elhárításának története, az Alapítvány szintén egy civilizációs kataklizma elleni küzdelem érdekfeszítő, azonnal felfedezhetően tudós elme által kiötlött meséje, és ami a legfontosabb: kétségkívül alapmű. Ha másért nem, ezért mindenképp érdemes megismerkedni vele.
Kapcsolódó írások: Gregory Benford–Greg Bear–David Brin: Második Alapítvány trilógia Kalibán-trilógia Roger MacBride Allen: Infernó Roger MacBride Allen: Kalibán Roger MacBride Allan: Utópia Galamb Zoltán |
|||
| © Ekultura.hu |
||||
RSS201