Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix és Kleopátra

Ez a történet azon kevesek egyike, amelyeknek nem csak rajzfilmes, hanem élőszereplős moziverziója is létezik – így cseppet sem túlzás, ha a három legismertebb Asterix kaland közé sorolom az egyiptomi kirándulást (a másik a gall, a harmadik pedig nem jut eszembe). Úgy tűnik, erre a szezonra a hódító római légiók szabadságot kaptak, de az is lehet, hogy mindenki kubai rumot iszik Cubairum helyőrségében. Félretéve a tréfát, a galliai körutazást követően a szerzőpáros messzebbre tekintett, s kutató szemük csak a piramisoknál állt meg. A rossz nyelvek szerint az ihletet az 1963-as Kleopátra mozi adta (benne Elizabeth Taylor és Richard Burton felejthetetlen játékával), bár értelemszerűen a képregényes változat eltér a sarus filmtől (a borító mindenesetre módfelett hasonlít az egyik moziplaktára).
 
Caesar és Kleopátra kapcsolata egyébként egyáltalán nem légbőlkapott, hiszen a párosnak közös fia is született, akit később, Caesar halála után Octavianus megöletett, nehogy vitassa jogcímét a birodalomra. Ennek a szomorú befejezésnek értelemszerűen semmi nyoma ebben kifejezetten mókás történetben, a kapcsolatuk elején járó szerelmesek itt még jóízűen évődnek egymással, és nagy általánosságban hozzák a formájukat (Kleó mindenen megsértődik és van egy kis nagyzási mániája, míg Caesar önhitt, és ha úgy adódik, nem rest fegyveres erőt használni céljai érdekében). Szó szót követ, eltörik pár váza, majd megszületik a fogadás: Kleopátra három hónap alatt épít egy palotát, cserébe elismerik népe nagyságát. Asterix kalandja gyakorlatilag arról szól, miként segítenek a gallok felhúzni a kéjlakot, s miként próbálják ezt megakadályozni a rómaiak, valamint a helyi vállalkozó ellenfelei.
 
Nem tudom, mi történt alkotás közben, de a végeredmény pazar lett. A grafika kifejezetten mesés, a rajzolóra szemlátomást nagy hatással voltak az ókori épületek, no meg az egyiptomi figurák. Bár erre már korábban is volt példa, azért most is van pár beszédes név, ami mosolyra késztet. A főépítészt például Deniszkomisz-nak hívják, ami ugyan kevésbé egyiptomis, mint a korábbi magyar kiadások Pira Miskája, azért kapásból mindenkinek beugrik a film. Nevetni persze nem csak az elnevezéseken lehet, szokás szerint van itt képi és szöveges humor bőven. A piramisépítő munkások sztrájkja, munkamódszere legalább annyira emlékezetes, mint Obelix idegen nyelvű próbálkozása.
 
Apropó korábbi magyarítás. Talán ennél a résznél a legfeltűnőbb az eltérés a két kiadás között - Bayer Antal következetesen tartja magát a szöveghez, míg korábban a vicces rímes forma kedvéért borult a szöveghűség. Érintőlegesen ugyan, de ide tartozik, hogy a megújult sorozat első beírási hibája is megtörtént, a hetedik oldal utolsó képkockáján megcserélődött Deniszkomisz és Astierx-Obelix szövege. A grafikáról ugyanaz mondható el, mint az előző öt résznél – vagyis nem csak a borító újult meg, hanem a belső oldalak is. Összességében sokkal tetszetősebb, mint a korábbi verziók, s mindez úgy, hogy részletgazdagabb lett az egész.


Galgóczi Tamás - 2011. szeptember 30.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!