Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét - A világvége elkezdődött

Mi köze van a globális felmelegedéshez a metál zenének? A könyv alcíme is lehetne a kérdés, ugyanis Tomás Noronhának az elsőre nyilvánvalónak tűnő, „Mit jelent a 666?” kérdésre kell választ találnia. És ki más keresné meg ezzel a bonyolult feladvánnyal, mint az Interpol? Közeleg az apokalipszis, amit mi sem bizonyít jobban, mint a fenevad számának felbukkanása egy megölt tudós mellett.
 
Pont ennyire átlátható a helyzet elsőre. Főhősünk semmit nem tanult előző kalandjaiból, mert pillanatok alatt belekeveredik egy olajcéges, klímakatasztrófával fenyegető interdiszciplináris és interkontinentális összeesküvésbe. Tényleg közelednie kell a végítéletnek, mert értelmes tudósember másodszorra már nehezen követheti el ugyanazt a hibát, nem?
 
Neeem. Egy tudós ember életében a racionalitásnak egész egyszerűen nem jut hely a sok okosság mellett. De tényleg. Miért is hallgatna egy olyan buta dologra, mint a felnőtt gondolkodás, és ha már ez nem megy, akkor miért tekintene vissza eddigi tapasztalataira? Főhősünk tehát beleveti magát a kalandokba - megint. Az írónak könnyű dolga van egy ilyen karakterrel, mert Tomás nem az a típus, akit az a józan ész bármiben is befolyásol. Teljesen naivan csodálkozik rá az élet legegyszerűbb dolgaira, viszont két másodperc alatt fogad be számunkra bonyolultnak tűnő elméleteket.
 
A könyv nagy előnye, hogy végtelenül egyszerűen magyarázza el a károsanyag-kibocsátás önmagát gerjesztő folyamatait, így pillanatok alatt kész klímatudósnak gondolhatja magát az olvasó. Jó lenne most ideírni, hogy a könyv végére a világ megmentődik és bátran járhatunk akár kétütemű autókkal is, a tények azonban nem ilyenek, úgyhogy a Trabant továbbra is felejtős marad.
 
Az író egy pillanatig sem gondolja, hogy az olvasói idióták lennének, ezért meg sem próbálja az összeesküvéseket véka alatt tartani. Főhősünk persze mit sem sejt. Szerethetően egyszerű ember ez a Tomás, de jóindulatú bolond, így egy pillanatig sem lehet rá haragudni. Meg persze világegyenlet méretű rejtvényt fejt meg, csak azért, hogy megint lövöldözésbe keveredhessen.

Hogy a könyvben tárgyalt elméletek vajon beigazolódnak-e, fogós, ravasz kérdés, aminek megválaszolása nem az én tisztem. Írónk egyértelműen a sötét jövőkép mellett kötelezi el magát, persze kiutat hagyva a végén, ugyanis ha rendes ökoterroristákként élünk hátralévő életünkben, talán Hollandia nem tűnik el a megemelkedett tengerszint alatt. A regény tanulsága pont ennyire egyszerű, és egyben ijesztően valóságos is. Ha Tomást továbbra sem zavarják a tények, remélhetőleg még sok kalandban lehet részünk, és idővel a világ összes, legalább félig titkos ügynöksége átveri még egyszer.

 


a2t - 2011. május 18.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!