Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Isaac Asimov: A Jupiter holdjai

A legyőzhetetlen Lucky Starr ismét visszatér az Űrvadász sorozat ötödik részében, hogy megőrizze a Galaxis két szuperhatalma közötti törékeny erőegyensúlyt, amelynek felborulása esetén a valaha látott legpusztítóbb háború robbanna ki.
 
A Naprendszeri Konföderáció és a Sirius-rendszer közötti fegyverkezési verseny legsötétebb órájában egy forradalmian új hajtóműrendszer kerül az ellenségeskedés középpontjába. A Jupiter IX-en dolgozó tudósok az első „Agrav”, vagyis antigravitációs hajtóművel rendelkező űrhajó tesztrepülésére készülnek, azonban a legszigorúbb biztonsági intézkedések ellenére minden jel arra utal, hogy egy siriusi kém szivárogtat ki információkat a szupertitkos hajógyárból.
 
A Tudományos Tanács Lucky Starrt küldi a Jupiter IX-re, hogy a korábbi sikertelen ellenőrzések és vizsgálatok után végre leleplezze a Föld legnagyobb ellenségének informátorát. A kezdetben eredménytelen nyomozás és a kém nyilvánvaló ténykedése ellenére a prototípus hajó felszáll első útjára, Luckyval a fedélzetén. A forradalmi repülés azonban hamar életveszélyessé válik, amikor kiderül, hogy a kém is a hajó fedélzetén van, és senki sem tudja, hogy mely rendszereit szabotálta.
 
Az egy délután alatt elolvasható, fordulatos kisregény cselekménye az Űrvadász sorozat korábbi köteteihez hasonlóan épül föl. A történet elején felborul a galaktikus erőegyensúly a Föld ellenségeinek javára, a főhős fáradozásai pedig a könyv folyamán nem arra irányulnak, hogy szeretett szülőbolygónk irányába billentse a mérleg nyelvét, hanem hogy újra egyensúlyba hozza azt. Más szóval ha Lucky Starr nyer, akkor is csak döntetlen lesz az eredmény. A cselekmény egy szálon fut, és már a legelején pontosan tudjuk, hogy miről fog szólni a könyv, tudniillik a siriusi kém leleplezéséről.
 
A könyvben Asimov nagy hangsúlyt fektet a tudományra, amely a regény sokkal nagyobb hányadát tölti ki, mint például A Vénusz óceánjaiban. A néhol kissé szájbarágósan közölt információk két téma: az „új” agrav technológia és a Jupiter-rendszer csillagászati tulajdonságai köré csoportosulnak. Asimov részletesen leírja Naprendszerünk legnagyobb bolygójának legfontosabb adatait, holdjainak nevét, a névadásukkal kapcsolatos furcsaságokat, keringési idejüket. Ezeknél a részeknél a regény egy ötvenes évekbeli ismeretterjesztő kiadványhoz hasonlít.
 
A szerző zavarba ejtő részletességgel fejti ki az általa kitalált agrav technológia működési elvét, ami a regény központi elemét képezi. Ezek a leírások – főleg az agrav folyosókat ismertetők – sokszor túl bonyolultak, és az egyszerű olvasó számára nehezen érthetők. Általánosságban elmondható, hogy ebben a regényben Asimov különösen szeret a számokkal zsonglőrködni, gyakran olvashatunk valós, vagy általa kreált statisztikai adatokat a leíró részekben.
 
A történet főhőse, Lucky Starr az ezt megelőző regények óta mit sem változott; ugyanaz az idealizált hős, aki hajlandó kockára tenni életét, hogy megmentse a Naprendszeri Konföderációt. Továbbra is ő a leggyorsabb, legokosabb, leginnovatívabb és legerősebb, és csak neki van esélye arra, hogy felvegye a harcot a Sirius rejtőzködő kémeivel. A regénynek viszonylag kevés szereplője van, az írótól megszokott módon a legtöbbnek nincs kidolgozott jellemrajza. A nyomozás folyamán a hajón tartózkodó „gyanús” karakterek nagy része egy-egy sztereotipizált embertípust jelenít meg, csakúgy mint a Jupiter IX parancsnoka.
 
Az Űrvadász sorozatban immár másodszorra találkozhatunk siriusi robotokkal, és a robotika kérdéseivel. A témában járatlan Lucky Starr és Bigman beszélgetéseiben Isaac Asimov az ugyancsak laikus olvasó kérdéseire ad választ. Bár a robotok ebben a regényben végig a háttérben maradnak, nem úgy, mint a sorozat negyedik és hatodik részében, azonban a siriusi kém leleplezésében fontos szerepet játszik a Robotika Törvényeinek kiaknázása.
 
A sorozat többi részéhez hasonlóan ennek a regénynek hangulata is magán viseli a hidegháború hatásait, azonban az első három résztől eltérően a siriusiak itt már nemcsak a titokzatos és rejtőzködő ellenség szerepét játszzák, akikre minden rossz dolgot rá lehet kenni, hanem valóban ők állnak a történések hátterében. A mód, ahogy a siriusi titkosszolgálat megpróbálja ellopni az agrav hajó terveit, sokban hasonlít arra, ahogyan a szovjet kémek szerezték meg el az amerikai atombomba terveit 1944–45-ben.
 
Összességében ez a kisregény egyszerre kínál kedvenc sci-fi írónktól szokatlanul akciódús, könnyed kikapcsolódást, miközben fontos és érdekes információkat tudhatunk meg a Naprendszerünk legnagyobb bolygójára ható erőkről. A Jupiter holdjai egészen új irányba tereli az Űrvadász sorozatot, búcsút intve a bűnözés elleni harc mezeinek és rálépve a rivális nagyhatalmak közötti kémkedés izgalmas és fordulatokkal teli földjére.

Kapcsolódó írások:

Gregory Benford–Greg Bear–David Brin: Második Alapítvány trilógia

Kalibán-trilógia
Roger MacBride Allen: Infernó
Roger MacBride Allen: Kalibán
Roger MacBride Allan: Utópia 

 

A szerző életrajza


Veres Kristóf György - 2011. április 27.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!