Főkép Kevés jobban elhanyagolt korszaka van hazánk történelmének, mint az első világháború, ami azért is érthetetlen, mert utána minden megváltozott a Kárpát-medencében, ahol nem csak az országhatárok módosultak, hanem az államforma és a közerkölcsök is.
 
Erről a négy évig tartó háborúról meglepően kevés könyv jelent meg magyarul, ami átfogóan, többé-kevésbé objektíven dolgozta fel ezt a véres időszakot. Hamarjában Galántai József műve jut eszembe (ami 1980-as megjelenésekor alapnak számított), az utóbbi évekből pedig az Osiris Kiadó gondozta Nemzet és Emlékezet sorozat idevágó kötete jut eszembe (szerkesztő: Szabó Dániel). Mivel a harcokat lezáró trianoni békekötés és következményei máig kikerülhetetlenek életünkben, mindig különösnek találtam, hogy az odavezető útról mennyi féligazság vagy csúsztatás kering kollektív emlékezetünkben.
 
Ez a nagyméretű album kiválóan alkalmas arra, hogy az „átlagolvasó” képbe kerüljön, és nagyjából fogalma legyen mindarról, amit majd száz évvel korábban átélt a magyarság. Terjedelmi okok miatt csak a közvetlen előzményekről esik szó a kötetben, így a nemzetiségi politika és a magyar külpolitika alakulása (ami megítélésem szerint nagyon fontos tényező volt a későbbi eseményekben) csak utalás szinten kerül megemlítésre.
 
A könyv minden túlzás nélkül jó, mivel a fejezetek írói közérthetően, mégis tudományos alapossággal beszélnek témájukról, melyek között számos, kevésbé ismert is szerepel. Azt például nem tudtam, hogy hivatalosan 1922. december végén jelentette be a magyar kormány a hadifoglyok hivatalos hazaszállításának végét, ennek ellenére még évekkel később, sőt, a harmincas években is érkeztek haza egyénileg vagy kisebb csoportokban hadifoglyok.
Nem meglepő módon azok jártak a legjobban, akik amerikai hadifogságba estek a nyugati fronton (a németek megsegítéseként került négy osztrák-magyar hadosztály nyugatra). Sokkal rosszabb helyzetben voltak a keleten vagy délen fogságba esettek, mivel sem az orosz, sem a román, sem pedig a szerb kormány nem volt felkészülve ilyen sok hadifogoly ellátására (élelem, szállás, orvosi ellátás, stb.).
 
De az egyes frontok leírása is élvezetes, hiszen ezek között is van olyan (Adriai hadszíntér és a folyami háború), amiről nem sok szó esett az utóbbi években, miként a hátország mindennapjainak bemutatását is hiánypótlónak érzem. A szövegen kívül rengeteg korabeli fotó, plakát, képeslap szerepel az albumban, ami így nem csupán megemlékezést, hanem egyfajta utazást is jelent a múltba, amikor nagyapáink még európai nagyhatalom katonáiként mentek a háborúba.

Kapcsolódó írások:John Keegan: Az első világháború
Johannes Sachslehner: Összeomlás / Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918. október 28-án
Ormos Mária: Világháború és forradalmak 1914-1919
Csonkaréti Károly: Az Osztrák-Magyar Monarchia hadihajói 1867-1918