FőképA második világháborúban elsőként a németek vetettek be nagyszámú ejtőernyős csapatokat, még 1941-ben. Kréta megszállása azonban a felderítés hiányosságai, valamint a nem megfelelő taktika komoly veszteségeket eredményezett, a győzelmet ráadásul az ellenfél hibás lépésének köszönhették. Ezt követően a háború alatt csak gyalogságként vetették harcba a német ejtőernyősöket.
 
Bernard Montgomery tábornagy, a szövetségesek normandiai partraszállásának sikere miatt (ami részben az ejtőernyősöknek volt köszönhető) úgy döntött, hogy váratlan húzással megrövidíti a Rajnán túlra vezető útját, és a háborút még 1944-ben befejezi. Meglepő elgondolás, kivált ha tudjuk, hgy a tábornagyot a legóvatosabb angol parancsnokként ismerték.
 
A hadművelet neve Market-Garden lett.
 
Ami ezután történt, azt közismert, elvégre a könyv alapján 1977-ben neves szereposztással Richard Attenborough filmet forgatott. A szövetséges erők nem érték el a kitűzött célt (az arnheimi Rajnán átvezető híd elfoglalása) köszönhetően a tervezési, felderítési, végrehajtási hibáknak, a németek szívós ellenállásának, valamint az időjárásnak.
 
Cornelius Ryan (1920. június 5. – 1974. november 23.) újságíróként kezdte pályafutását, de a világhírt a normandiai partraszállásról írt könyve hozta meg számára (A leghosszabb nap – 1959).
Személyesen elbeszélgetett a túlélőkkel, s a visszaemlékezéseket felhasználva megírta 1944. június 6-a történetét. Mivel a front mindkét oldalán lévőket felkereste, s közlegénytől kezdve a vezérkari tisztekig mindenkit kikérdezett, korábban elképzelhetetlen formában, ezernyi apró darabból rakta össze ennek a fontos napnak a történetét.
 
Hasonló módon járt el a Market-Garden hadművelet bemutatásakor, hiszen a holland paraszttól kezdve Montgomery tábornagyig mindenki megszólal könyve lapjain. Ahol szükséges, megosztja az olvasóval azokat a háttérinfókat (hivatalos napiparancsokat, az események hátterét, stb.), amelyeknek köszönhetően valóban teljes képet kapunk a történésekről.
A visszaemlékezésekből egy hősies, végkimenetét tekintve azonban eredménytelen, borzasztó veszteségeket eredményező támadás történetét ismerhetjük meg.
 
Érdekesség, hogy az események egy részét évekkel később, hasonló stílusban Stephen E. Ambrose amerikai történész is feldolgozta Civil katonák című könyvében, ami a hadműveletben résztvevő amerikai 101. ejtőernyős hadosztály történetét ismerteti.

Kapcsolódó írás:
Stephen E. Ambrose: Civil katonák