Főkép

Sikertelenül próbáltam elképzelni, mekkora médiafelhajtást okozna hazánkban, ha mondjuk Kóbor János vagy Kalapács József átmenetileg szögre akasztaná a mikrofont és helyette inkább író- vagy számítógéphez ülne és álnéven írt profi krimivel lepné meg az olvasókat. Attól félek, a felhajtás miatt elsikkadnának a valós értékek, ezért jobb is talán, hogy mindez nem nálunk, hanem Norvégiában történt meg. Mondjuk a reményeim szerint születőben lévő hazai krimire bármilyen élénkpiros vérfrissítés csak kedvező hatású lehet, mivel az évente megjelenő egy-két valóban értékelhető könyv inkább a hiányt jelzi, nem pedig a műfaj meglétét.
 
A szerzőnek magyarul ez már a harmadik könyve – és eddig ez tetszett a legjobban. Jellemző, hogy szinte semmit sem írhatok le a cselekményből, mivel azzal időnek előtte elárulnám a meglepetéseket, amit értelemszerűen nem szeretnék, másrészt a Boszorkányszög túlságosan is furmányos könyv, de ha elkezdeném fejtegetni, ez alatt mit is értek, kénytelen lennék árulkodó részleteket leleplezni. Ezért röviden csak annyit: ez egy hihetetlen módon megírt, roppant trükkös, végig izgalmas, időnként idegesítő, ám az utolsó oldalakig fordulatos krimi. Nagyjából olyan, mintha egy klasszikus Poirot történetet összekevernénk A bárányok hallgatnakkal, valamint hozzácsapnánk egy Ibsen színdarabot.
 
Ez utóbbi elemet Jo Nesbo állandó főszereplője, Harry Hole szolgáltatja, aki a görög drámákra jellemző módon makacsul törekszik végzete felé. Amikor utoljára láttuk, egy ígéretes szerelmi kapcsolat elején állt, most viszont elkötelezett alkoholistaként pusztítja agysejtjeit és megmaradt emberi kapcsolatait. A háttérben egy rögeszméje áll (még mindig kolleganője gyilkosát hajszolja), aminek beteljesületlensége miatt gyakorlatilag képtelen normálisan gondolkodni és cselekedni. Ezt a szálat annyira részletesen ismerteti meg velünk a szerző, aminek eredményeként muszáj borzadállyal nézni az alkoholmámorba feledkező rendőrt. Nem hiszem, hogy kell ennél jobb reklám az alkoholizmus ellen.
 
Mindent összevetve csak ámulok és bámulok, Jo Nesbo gyakorlatilag kénye-kedve szerint szórakozik az olvasóval, miközben megosztja velünk történetét. De nála még ez is működik – egyszerűen zseniális, jöhet a folytatás.

Részlet a regényből