Daniel Silva: A Moszad ügynöke

 
A restaurátor kémek színes tintákról álmodnak? A helyes válasz: ketamin injekció.
 
Silva könyvében teljesen reális, világon túli világot ismerhetünk meg, ezért kerültem kicsit szürreális hangulatba olvasás közben és maradtam benne egy kicsit utána is.

A történet Amszterdamban kezdődik, ahol megölnek egy Moszadhoz közel álló tudóst. Ki kell deríteni, hogy mi történt, így mindenféle nemzetközi egyezményt és titkos paktumot felrúgva megjelenik az izraeli titkosszolgálat legendás alakja, hogy társai segítségével felderítse a történteket.

Azután elrabolják Londonból az amerikai nagykövet lányát, aki az amerikai elnök keresztlánya. Főhősünk már úgyis Európában van, így ha már erre járt, meg végülis előre sejtette, hogy valami történni fog, hát jól ittmarad nyomozni egy kicsit.

Ki is a főhős? Gabriel Allon, aki erősen résztvett az Isten haragja hadműveletben, de az egy másik könyv (Megtorlás), sőt másik film (München), sőt másik nevek, de azt a történetet is imádtam, így nagyon jólesett a sok utalás rá.
 
Tehát. A nagykövet lányát meg kell menteni, mert mindenki tudja, hogy itt alkuról szó sem lehet. Égetően fontos lenne továbbá, hogy minden titkos legyen, mert a kémek már csak ilyenek.

Természetesen semmi nem jön össze. A források keveset tudnak, az összeesküvés viszont világméretű. Tényleg! Források. A források korán halnak. Főhősünk nem adja fel és átutazza fél Európát, hogy a lányt megmenthesse. De nem azért. Van neki menyasszonnya, hiszen már abban a korban van. Elég régóta.
 
Lehet-e egyáltalán igaziból, oldszkúl módon kémkedni egy olyan világban, ahol bárkit bármikor lefényképezhetnek, hogy utána képmegosztók sokaságán lássa magát viszont, amint éppen pisztollyal a kezében hajol egy halott fölé?

Naivitás lenne feltételezni, hogy nem. Mivel tényleg kémtörténetről van szó, ezért nem arctranszplantációval oldják meg a kényelmetlen helyzeteket, ami azért is jó, mert nehéz kimondani.
 
Azt mindenki sejtheti, hogy a lány nem hal meg, és az összeesküvés sem éri el a célját, így ebből a szempontból akár felesleges is, hogy izguljunk bármin is. De nem.
A történet tényleg annyira csavaros, hogy mikor már azt hisszük – beleértve a szuperkémet is –, hogy most aztán megoldódik minden, kiderül, hogy a gonosz terroristák bizony erre is gondoltak és már ott is vagyunk a méteres lesen. Ami viszont tényleg ijesztő, hogy teljesen reális az egész.

Nulla szuperkütyüt látunk. Illetve biztos vannak jóval megbízhatóbb és pontosabb eszközeik mindenre, de nem arról szól a könyv, hogy két gomb és három kapcsoló, meg őrült tudós elárulja magát és akkor minden jól megoldódik, lány meg elalél. (Félreértés ne essék, szeretem a James Bondot is).

A titkos dolog nem mindig sikerül, de emiatt úgyis a főnökeiknek kell izgulniuk, meg legfeljebb kitiltják őket megint Európából. Na bumm. És nem csak a szuperkémek meg a sima kémek a reálisak, hanem a terroristák is. Tényleg nehéz legyőzni őket.
 
Igazi emberek szerepelnek a regényben és még a szuperkémet is nagyon keményen megagyalják a végén. Hihető és szimpatikus könyv, ármánnyal és árulással.