e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 17.

Névnapok
Paszkál
Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók

E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866)
>> Kern Aurél zeneszerző (1871)
>> Henri Barbusse író (1873)
>> Alfonso Reyes író (1889)
>> Hincz Gyula festő és grafikus (1904)
>> Jean Gabin filmszínész (1904)
>> Dsida Jenő költő (1907)
>> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911)
>> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918)
>> Peter Mennin zeneszerző (1923)
>> Dennis Potter drámaíró (1935)
>> Dennis Hopper filmszínész (1936)
>> Haumann Péter színész (1941)
>> Kóbor János (Omega) énekes (1943)
>> Fodor Ákos költő és műfordító (1945)
>> Bill Bruford (Yes) zenész (1949)
>> Bill Paxton filmszínész (1955)
>> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957)
>> Paul Di'Anno rockénekes (1958)
>> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961)
>> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965)
>> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970)
>> Pék Zoltán fordító (1971)
>> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510)
>> Louis Brassin zeneszerző (1884)
>> Szini Gyula újságíró (1932)
>> Paul Dukas zeneszerző (1935)
>> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949)
>> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890)
>> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973)
>> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980)

Feed
RSS201
Atom1

Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők

Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők

2009. december 2.


Sorozat: Galaktika fantasztikus könyvek
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2009
Fordító(k): Varga Csaba
Kategória: sci-fi / fantasy / horror
Eredeti cím: Die Haarteppichknüpfer
Oldalszám: 275
Ára: 2670 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu 


 
Andreas Eschbach német író, aki nem csak sci-fiket ír, ahogy azt A Jézus-videó című könyve (és a belőle készült film) is bizonyítja. A Hajszőnyegszövők volt az első regénye, és számos díjjal jutalmazták.
 
A történet egy Yahannochia nevű bolygón kezdődik, egy elmaradott, sivatagos helyen. A helyi kasztrendszer élén a hajszőnyegszövők állnak, ám ez nem jelent igazi hatalmat mások fölött, csupán elismerést, mivel egy-egy hajszőnyegszövő egyetlen szőnyeget készít el élete folyamán, méghozzá lányai és feleségei hajából, aprólékos, testet-lelket nyomorító munkával.
 
Miután a hajszőnyeget eladta, a hajszőnyegszövő  a fiának adja az azért kapott pénz, aki abból él egész életében, s aki egyúttal átveszi apja helyét a szövőszék mellett – és adósságát apja felé így a saját fiának törleszti, és így tovább, nemzedékek ijesztően hosszú során át.
Teszik mindezt az egész világegyetemet uraló, fanatikus vallásossággal tisztelt és imádott istencsászár kedvéért, hogy e gyönyörű, ámde abszurd szőnyegek borítsák az ő palotáját.
 
Csakhogy egy nap megjelenik valaki, aki azt állítja magáról, hogy egy másik bolygóról jött (ami önmagában nem jelentene sokkot a népeknek), és hogy egyike a lázadóknak, akik megdöntötték a császár uralmát, sőt, hogy az amúgy évezredek óta élő császár halott. Ezt pedig nem lehet olyan könnyen felfogni, elhinni…
 
Bár ez csak lassan derül ki, a kötet leginkább novellák füzére, melyek mind ugyanazt a monumentális történetet lendítik előre, más-más szempontból.
Nincs központi karakter, minden fejezet más szereplő szemszögéből láttatja az eseményeket, sőt, némileg még az elbeszélés stílusa is különböző (a kezdőfejezet helyenként, s nyilván nem véletlenül, kimondottan bibliai hangvételt üt meg).
 
Így egy rendkívül összetett, monumentális, egyszersmind alaposan felépített történet tárul elénk, amihez viszont egyik-másik hozzászőtt szál gyakorlatilag semmit sem ad, bár kétségtelenül színesíti az összképet.
Arról nem is beszélve, hogy Eschbach annyi különféle kis történetet talált ki ehhez a regényhez, amikből más külön regényeket írna.
 
Ezzel együtt számomra úgy a 150. oldal környékén kezdett igazán izgalmassá válni a könyv, amikor maga a császár is színre lép (az egyik lázadó visszaemlékezésében).
Ám az utolsó oldalakig nem világos, hogy azok a szerencsétlenek valójában miért is szövik a szőnyegeket, és a megfejtés egy picit, ha nem is kiábrándító, de valahogy jobbra számítottam, ennyi előkészítés után.
 
Az is fura volt, hogy Eschbach úgy dobálózik az évtízezredekkel, ahogy az egyik szereplője, a császári archívum őre szerint a lázadók, akik mit sem értenek az általa vezetett gigászi komplexum logikájából, és nem érzik át a történelem súlyát.
 
Míg a Földön 20-30 ezer évvel ezelőtt még kb. csak a cro-magnoni ősemberek léteztek, addig a regény világában 80 ezer év úgy telik el, hogy az egymástól többé-kevésbé elzárt, tehát máshogy fejlődő-változó kultúrák szinte csak minimális különbséget mutatnak.
 
Szóval a sci-fi tudományos vonala nem túl erős, ami nem feltétlenül baj. Mindezt ellenpontozza a sok jól kitalált, valóban színes szereplő és sztori-töredék, és az, hogy Eschbach viszonylag rövid terjedelemben is alapos képet tud festeni mindezekről.
 
Így a Hajszőnyegszövők egy figyelemre méltó regény. Távolról sem alapmű vagy kihagyhatatlan, de érdekes és sajátos annyira, hogy aki valami szokatlanra vágyik, az élvezetet találjon benne.
Készült egyébként egy Quest című, évezredekkel korábbi eseményeket feldolgozó „folytatása”, remélem, idővel azt is olvashatjuk magyarul.

A kötet itt is megvásárolható

Uzseka Norbert

© Ekultura.hu