Főkép Lawrence Block sorozatai közül a Bernie Rhodenbarr-széria nem csupán a legkönnyedebb szórakozást kínálja, hanem a leglátványosabban tanúskodik a szerző műveltségéről: az amerikai író ugyanis a harmadik kötet óta rendre a kultúra más és más területéről választ magának az aktuális történetben központi szerephez jutó műalkotást vagy személyt.
 
A méretes szellemi palettával dolgozó szerző a hazai terephez mindenesetre csak a nyolcadik regénnyel érkezett el, és A betörő, akit temetni veszélyes, talán sejthető módon, igencsak rafinált tisztelgés a krimi műfaja előtt.
 
A könyv ráadásul nem csak a történet mozgatórugóját tekintve egyedülálló a sorozatban, hanem helyszínválasztásában is: az aktuális sztori ugyanis szinte elejétől a végéig egy New York állam északi részén nyugvó, angol vidéki kúriában játszódik.
 
A szerzőhöz hasonlóan ízig-vérig nagyvárosi természetű Bernie, karrierje során nem először, kis híján összejön egy ellenállhatatlan szépséggel, azonban az antikvárius-betörő, karrierje során nem először, az utolsó pillanatban elesik az álomnőtől.
 
Hősünk a hétvégi pihenés helyszínéül kiszemelt Cuttleford Ház meglátogatását mindenesetre semmiképpen sem akarja kihagyni, ezért a legjobb barátjának számító Carolyn Kaiser társaságában elvonatozik a fess angol lakba.
Block persze ezúttal sem Bernie láblógatós vakációjának bemutatásával akarja kitölteni a közel háromszáz oldalt, és tulajdonképpen maga a betörő sincs meglepve, amikor a gondtalannak induló hétvégén mindenféle hullák kezdenek felbukkanni.
 
A sorozat legnyíltabban önreflexív darabja a legkomolyabb élvezetet a műfaj elkötelezett híveinek kínálja, ugyanis a Blocktól elvárt alkotóelemeken túl (mint például Bernie szellemes-önironikus elbeszélése, a Carolynnal folytatott frappáns párbeszédek, vagy akár az olvasóhoz intézett kiszólások) igazából ez a réteg teszi igazán izgalmassá a regényt.
 
A szerző A betörő, akit temetni veszélyesben a krimi két, egyaránt patinás múltú (és nagy népszerűségnek örvendő) hagyományának játékos ötvözésével hajt fejet a könyv során emlegetett íróklasszisok előtt.
 
Többek között a helyszínválasztással és az ismerősen megvalósított helyzetbonyolítással Block regénye bevallottan a brit iskola jellegzetes munkáit idézi, a történet katalizátorának ugyanakkor éppen az amerikai kemény krimi egy alapművét (a borítón is megidézett A hosszú álom című Chandler-könyvet) választja, sőt, maga az elbeszélő-„nyomozó” is a hard-boiled magánhekusok kései (és fineszes) leszármazottja, és nem a brit tudósdetektíveké.
 
Block regénye mindazonáltal nem igazán zsánerparódia, mint inkább ötletes párbeszéd a műfajjal, amelynek során gyakorlatilag minden krimiklisé reflexió tárgya lesz, jut hely fikció és valóság közötti játéknak (lásd a könyvbeli, dedikált Chandler-kötet történetét), valamint a szerző gyorstalpaló gyanánt időt szakít a két fent említett tradíció közti különbség velős definiálására is.
 
A betörő, akit temetni veszélyes tehát a maga módján a sorozat legelevenebb kötete, amelynek valamelyest kiszámítható végkifejletéért talán kárpótolhatja a krimikedvelő olvasókat, hogy Block ezúttal – gazdag életművében egyedülálló módon, de a tőle megszokott szellemességgel – lényegében magáról a műfajról ír, és nem a betörőről, akit annyian szeretünk.


A szerző magyarul eddig megjelent művei:

Matt Scudder:
Az apák bűnei
Az apák bűnei
A pusztítás és teremtés ideje
A halál völgyében
Döfés a sötétben
Nyolcmillió halál
Ha a szent kocsma is bezár
A penge élén
J. P. Keller:
Bérgyilkos
Bérgyilkos a célkeresztben
Bérgyilkos mindörökké
Bérgyilkos inkognitóban

Bernie Rhodenbarr:
A betörő, aki parókát viselt
A betörő, akit szekrénybe zártak
A betörő, aki szeretett Kiplinget idézni
A betörő, aki Spinozát olvasott
A betörő, aki úgy festett, mint Mondrian
A betörő, aki eladta Ted Williamst
A betörő, aki Bogartnak képzelte magát
A betörő, akit temetni veszélyes
A betörő, aki zabot hegyezett

Kapcsolódó írás:
A betörő, akit Bernie Rhodenbarrnak hívnak

Részlet a regényből