Főkép Már a cím is fura. A hagyományos történetmesélés és az emberi befogadókészség általában ragaszkodik az időrendiséghez. Valaki megszületik, csinál ezt-azt, aztán a dolgok elkerülhetetlenségének megfelelően távozik az élők köréből.
 
Kivételes esetekben ez a menetrend (mint mondjuk isteni csodák, horrorsztorik és időutazások) felborul, vagy teljesen kaotikussá válik, s persze a kimondottan modern regények már össze-vissza ugrálnak az időben.
Amennyire emlékeim terjednek, olyat még nem láttam, hogy valaki meghal, és utána kezd el élni (s pályafutása nem horror címke alatt jelenik meg).
 
Pedig Winslow új könyvében pontosan ez történik. Illetve nem, de mégis.
 
Modern amerikai krimiről van szó, ami egyet jelent a világban található pozitív jelenségek elhanyagolható mennyiségével. Az élet borzasztó, a vesztesek pedig még rosszabbul járnak. Ebben a világban a kábítószer már a társadalom minden szintjén jelen van, s az ellene folytatott harc bizony alaposan deformálja a törvény képviselőit is.
 
Winslow ezúttal sem kispályázik, amikor szereplőválogatásról van szó, elvégre a mexikói drogüzértől kezdve a motoros bandáig mindenféle csoportosulást felvonultat, hogy a befejezésre teljesen elfajuló hajtóvadászat keretében megmutassa nekünk, milyen is a kaliforniai álom.
 
Halálos.
 
Amin csak az olyan legendás figurák képesek úrrá lenni, mint a címben emlegetett Bobby Z. Hogy mi köze van mindehhez Tim Kearney-nek? Nagyon is sok, gyakorlatilag erről szól a könyv.
 
Winslow ezúttal is zavarba ejtően bámulatos könyvvel ajándékoz meg bennünket. Szemlátomást nem sokat törődik az erkölcsi aggályokkal, hiszen a középpontba állított „hős” múltja inkább egy kezdő ügyész számára bír tanúsággal, a csemetéjük okulását szem előtt tartó szülők számára inkább kerülendő példaként szolgál.
 
De egyszerűen muszáj szeretnünk ezt a vesztes típust, akinek kezébe adják élete nagy lehetőségét, s aki éppen ezért foggal-körömmel kapaszkodik az utolsó esélybe.

Részlet a regényből