Főkép Ilyen is ritkán fordul elő az életemben – tankönyvről írok ajánlót. No nem kell megijedni, a jövőben nem értekezem majd az ötödikes földrajzkönyvről, de ezúttal úgy éreztem, muszáj kivételt tennem.
 
Egyrészt a szerzők által tárgyalt korról (a 15. század vége és a 18. század vége közötti időszak) meglehetősen sok tévhit és féligazság terjeng, másrészt bizonyos fejezetekről eddig (tudomásom szerint legalábbis) még nem jelent meg hasonló mélységű tanulmány.
 
Pedig ez az időszak meghatározó jelentőségű Európa fejlődése szempontjából, hiszen részben ekkor alakulnak ki azok a kezdeményezések, melyek később lehetővé tették a nemzetállamok létrejöttét, vagy példának okáért a kereszténység megújítását célzó vallási mozgalmak is ekkoriban lépnek a közvélemény elé.
 
Tulajdonképpen mindegyik fejezet tetszett, legyen szó háborúkról, egyes államok működési felépítéséről vagy a vallásról.
Ha mégis választanom kéne, akkor egyértelműen az első részt (Háborúk, polgárháborúk, forradalmak) ajánlom mindenkinek, mivel ez a „legolvasmányosabb”, és a történelemben kicsit is járatosak számára ismerős eseményekről szól.
 
Szántó György Tibor például azt a folyamatot vizsgálja, melynek eredményeként Anglia hatalmi rendszere átalakult.
Meglepődtem azon, hogy a részt vevők csupán azért ragadtak fegyvert, mert tűrhetetlennek érezték a helyzetet, nem pedig azért, mert lelki szemeik előtt az alkotmányos királyság üdvözítő államformája lebegett.
 
Az is elgondolkodtató, hogy bár egészen másként látták a világot, a királypártiak és az ellenzék, bizonyos eseményeket egyformán elkerülhetetlennek tartottak (például Károly király kivégzését).
Érdekes például Buckingham herceg szerepe mindebben (igen, A három testőr című regényében Dumas róla írt), aki karrierjét Jakab király szerelmének köszönhette.
 
A férfiak egymás iránti vonzalma akkoriban „főbenjáró” bűnnek számított, amit az angol társadalom egyöntetűen elítélt. Amikor a király érzelmei igazolásául a bibliára hivatkozott, csak még jobban felháborította alattvalóit.
 
Ifj. Barta János az osztrák örökösödési háború folytatásának tekinthető hétéves háborúval (1756-1763) foglalkozik, ami Magyarországot csak közvetve érintette.
Ez az évekig tartó hadakozás ugyan viszonylag jól ismert (úgy sejtem sokan hallottak már a Berlin városát megsarcoló Hadik Andrásról), bár nehezen érthető, miért nem készült fel jobban Mária Terézia a visszavágásra (vagyis az 1740-1748 között vívott háború elvesztése miatti revansra).
 
Az, hogy Nagy Frigyes ezúttal nem veszített, pusztán annak köszönhető, hogy 1762-ben meghalt Erzsébet cárnő és utódai nem folytatták osztrák szövetségesük oldalán a háborút (no meg Anglia pénzügyi támogatásának), s a Habsburgok egyedül képtelenek voltak győzni.
 
A további érdekességekre vágyók mindenképpen olvassák el Vajnági Márta írását, amely az osztrák örökös tartományok mindennapi működéséről, intézményrendszeréről, az uralkodók ez irányú elképzeléseiről szól.
De legalább ilyen érdekes az angol gyarmatbirodalom előtörténetéről szóló, szintén Szántó György Tibor nevéhez fűződő tanulmány.
 
Sokáig sorolhatnám még, mi minden szerepel a kötetben, de hely és idő hiányában ettől inkább eltekintenék.
Viszont mindenképpen szót kell ejteni a könyv igen részletes név-, tárgy- és földrajzinév-mutatójáról, amely egyrészt navigálja az olvasót, másrészt az adatok rendszerbe foglalásával nagyban emeli a kötet használati értékét.
 
Mindent összevetve biztos vagyok abban, hogy A kora újkor története című kötet jó ideig hivatkozási alap lesz – a megfelelő körökben mindenképpen.

A kötet írásai:
 
Előszó
 
HÁBORÚK, POLGÁRHÁBORÚK, FORRADALMAK
Ifj. Barta János: Az itáliai háborúk (1494–1559)
Lázár Balázs: A harmincéves háború (1618–1648)
Szántó György Tibor: Forradalom Angliában
Kalmár János: A spanyol örökösödési háború (1701–1714)
Poór János: Az osztrák örökösödési háború (1740–1748)
Ifj. Barta János: A hétéves háború (1756–1763)
Soós István: A lengyel anarchia, Lengyelország felosztásai (1772, 1793, 1795)
Kontler László: Forradalom a parlament ellen: az észak-amerikai brit gyarmatok elszakadása és az Egyesült Államok megszületése
 
BIRODALMAK, ÁLLAMOK, TARTOMÁNYOK
Vajnági Márta: A Német Nemzet Szent Római Birodalma
Papp Imre: Királyság és rendiség Franciaországban
Kontler László: Királyság, rendiség és alkotmányosság: korona, tanácsok, bíróságok, parlamentek Angliában és Nagy-Britanniában
Korpás Zoltán: Királyság és rendiség Spanyolországban
Vajnági Márta: Az osztrák örökös tartományok
 
VALLÁSÜGY, VALLÁSI MEGÚJULÁS, VALLÁSHÁBORÚK
Krász Lilla: A reformáció és a német vallásháborúk 283
Papp Imre: A francia vallásháborúk és a nantes-i ediktum
Molnár Antal: A trienti zsinat (1545–1563)
Molnár Antal: A római inkvizíció
 
GYARMATTARTÓK ÉS GYARMATOK
Rákóczi István: A portugál tengerentúli birodalom
Szilágyi Ágnes Judit: A spanyol gyarmatbirodalom
Papp Imre: Az első francia gyarmatbirodalom
Szántó György Tibor: Adalékok a brit gyarmatbirodalom előtörténetéhez
Névmutató
Tárgymutató
Földrajzinév-mutató