Főkép A magyar festészet mesterei sorozat harmadik darabja egy igen sokoldalú művészt mutat be.

Székely Bertalan műveit és életpályáját eddig kevésbé ismertem, mint az előzőekben bemutatott festőkét, így nekem sok újat tud adni ez a kötet. Talán éppen az újdonságnak ható téma miatt érzem ezt a könyvet a sorozat eddig leginformatívabb fejezetének.  

A festő életét és művészetének elemzését párhuzamosan bemutató leírás mintha ezúttal még részletesebb és mélyebb lenne, bár annak stílusa és felépítése a korábban megismertekhez nagyon is hasonló.

Emellett pedig megint rengeteg reprodukció szerepel az albumban, ami megkísérli a legnagyobb mesterműveket bemutatni, méghozzá úgy, hogy emellett a különböző jellegű festményeken keresztül remekül érzékelteti a művész sokoldalúságát is.
 
Székely Bertalan számára elsősorban saját kora szolgáltatta a témát, és egyben meg is határozta művészetét: az 1848-as szabadságharc és a XIX. század más politikai eseményei nagy hatással voltak rá.
Életművének jelentős része a magyar történelem legdrámaiabb eseményeinek feldolgozása, de emellett figyelemre méltó portréfestészete is.

Bár témáit és modelljeit sosem ideologizálta túl, művein mégis érződik a romantikus szemlélet és az érzelmek hatásos ábrázolása. Még tájképein is megmutatkozik saját érzelmes beállítottsága.

Bár egész életében némi ellenszenvvel viseltettek munkássága iránt, ő mégis kitartott elképzelései mellett és végül igen gazdag hagyatékot örökölhettünk tőle, s nem csupán képzőművészeti tárgyakat, hiszen írással és tanítással is foglalkozott. 
 
A könyv terjedelme nyilván nagyon szűk keretet szab a lényeges dolgok kifejtésére, és egy életmű átfogó bemutatására, de ahogy a sorozat többi darabjában, azt hiszem itt is sikerült a lehető legtömörebben, ugyanakkor mégis kellő információval ellátni az érdeklődőket. 

Külön dicséretet érdemel, hogy a szerkesztésnél ebben az esetben talán még jobban ügyeltek arra, hogy a képek külön oldalra kerüljenek.
Persze most is szerepelnek olyan hatalmas kompozíciók, amelyek teljes dupla oldalakat töltenek meg, de úgy vélem, hogy egyes festmények hatásának érzékeltetése céljából erre szükség is van. 
 
Az albumban szereplő képek listája:
Önarckép (1860)
Tájkép (1850-es évek vége)
Betegség (1856)
Szerelmespár (1858)
Téglaégetők (1857)
Dobozy Mihály és hitvese
II. Lajos tetemének feltalálása (1860)
Apja arcképe (1862)
A mohácsi ütközet (Mohácsi vész) (1862)
Greguss János arcképe (1862)
Rosty Pál (1862)
Női arckép (Keresztélyné) (1860-as évek első fele)
Özvegy és gyermeke (1866)
Boldog anya (1870)
Anyai őrszem (1869)
A megfagyott gyermek (1865)
Ágnes asszony III. (1865)
A koronázás (1867)
Az eskütétel (1867)
A kardvágás (1867)
A lovaggá ütés (1867)
Erzsébet királyné (1869)
Az egri nők (1867)
V. László és Czillei Ulrik (1870)
Az apáca (1871)
Menekülés a vihar elől (Zivatar) (1872)
Sóvárgás (1871)
Búcsúzás (1871)
Japán nő (1871-1872)
Nyújtózkodó nő (1870-es évek)
Léda (1873 körül)
Csónakázó szerelmesek (1873)
Thököly Imre menekülése (Thököly Imre búcsúja apjától) (1873)
Táncosnő (1875)
Fürdés után (1875)
Fürdő nő (Fürdés előtt) (1875)
Tájkép (1880)
Őszi táj (1880)
Kisfiú vajas kenyérrel, Székely Ármin arcképe (1875)
Vörös hajú leány (1875)
Fiúfej (1875)
Női arckép (Mesterházy kisasszony) (1875)
Dionüszoszi menet (1881)
Női tanulámányfej (1880)
Női tanulámányfej (1880)
Felhőtanulmány (1880-as évek vége)
Szadai völgy (1880-as évek)
Szadai részlet (1880-as évek első fele)
Falurészlet
Zrínyi kirohanása (1885)
Szt. Margitot a Nyulak szigetére (Margitszigetre) vitetik tízéves korában (1887-1889)
Nocturne (1880-as évek első fele)
Tájkép gémeskúttal (1890)
Parasztudvar piros szoknyás leánykával (1890)
Kúria (1890)
Szent István kihirdeti a kereszténységet (1892-1893)
Jairus lányának feltámasztása (1895-1896)
Fürdő nő (1900)
Vénusz születése (1900)
A forrás (1900)
A bolyongó magyar lovasok (1900-1902)
Új haza (1903-1907)
Vérszerződés (1904)
Mennyezetterv (1899)