Főkép

A Kossuth Kiadó gondozásában újabb, kéthetente megjelenő sorozat indult, ami hazánk legnagyobb festőit hivatott bemutatni. Tavaly már volt szerencsém néhány ehhez hasonló kötethez, amelyek módfelett igényes kivitelezésben jelentek meg és most még jobban örülök, mert egy olyan sorozat van előkészületben, ami a már ismert minőségben tárja elénk Magyarország legnagyobb művészeinek munkásságát. Persze lehetne bővebben is tárgyalni egy-egy alkotó pályafutását, lehetne több művet is bemutatni tőlük, de úgy gondolom, hogy a sorozat alkalmas lehet arra, hogy felkeltse az érdeklődést a művészetek iránt, s az összes kötet együtt így is túltesz majd a legtöbb hasonló jellegű szakirodalmon. Ahogy azt mondani szoktam, ezeket a remekműveket élőben érdemes csodálni, s hiszem, hogy ez a legmegfelelőbb módja a kedvcsinálásnak.
 
A sorozat első darabja szinte ingyen, mindössze 395 Ft-os áron kapható, afféle bevezetésként, de természetesen a folytatást már emelt áron szerezhetjük be, ám véleményem szerint még ez sem rettenthet el senkit, hiszen valóban értéket kap cserébe. Az első kötet tehát már elérhető, témája pedig Szinyei Merse Pál és művészete. A könyv nem merül bele túlzottan a művész munkásságának elemzésébe, sokkal inkább műveinek bemutatására helyezi a hangsúlyt. A felsorolás jellegű életrajz, a némileg terjengősebb elemzés és a sok szemet kápráztató reprodukció így is jóval többet ad egy felületes ismerkedésnél.
 
Szinyei Merse Pál igen nehezen behatárolható művész: ábrázolásmódja egyszerre realista, ugyanakkor az impresszionistákkal párhuzamosan, ám tőlük függetlenül fejlődött ki saját stílusa. Majális című képét valószínűleg még azok is ismerik, akik nem foglalkoznak behatóbban a művészetekkel, nem is beszélve másik mesterművéről, a pipacsos mezőt ábrázoló festményéről. Ezeken kívül természetesen rengeteg csodálatos képet alkotott. Megdöbbentően életszerű portréi valósághűen tükrözik vissza modelljei külső jegyeit, ugyanakkor a személyiségüket is jó érzékkel ragadja meg. Impresszionista, vázlatjellegű festményei inkább nagy szenvedélyéről tanúskodnak, míg fényképszerű tájképei a valóságban rejlő szépséget hivatottak bemutatni.
 
A keményfedeles könyv méreteit jól kihasználva pompás, részletgazdag képekkel van tele, amik a színeken és formákon túl még a textúrát is remekül visszaadják. A baráti áron beszerezhető könyv kihagyhatatlan a képzőművészet iránt érdeklődő számára, akárcsak a sorozat többi darabja.
 
Az albumban szereplő képek listája:
Önarckép (1880)
Jernye (1860-1861)
Szinyei Merse József arcképe (1864)
A művész atyja (1865)
Szinyei Merse Kálmán (1866)
Apáca és lovag (1867)
Az akasztott elsállítása (1867)
Faun, IV. (Faun és nimfa) (1868)
Fürdőházikó fiúval (1868)
Szinyei Merse László arcképe (1868)
Mályvák (1868-1869)
Anya és gyermekei (1868-1869)
Bacchanália (1869)
Pogányság (1869)
Vadgesztenyefa, tanulmány (1869)
A hinta (1869)
Két barátnő (Nővérek) (1867)
Ruhaszárítás (1869)
Esthajnalcsillag (1869)
Gyermekek a domboldalon (1870)
Szerelmespár (1870)
Szinyei Merse Ninon (1870)
A művész édesatyja karosszékben (1870)
Madárdal (1870 körül)
Vihar a Starnbergi-tavon (1872)
Idill (1872)
Rokoko (1872)
Majális, I. Vázlat (1872)
Műterem (1873)
Majális (1873)
Kentaurok rohama (1873)
Tourbillon (1873)
Kerti padon (Ülő nő szabadban), vázlat (1873)
Erdei tanulmány (1876)
Lila ruhás nő (1874)
Kentaur és faunok (1878)
Léghajó (1878)
Szirmay Alfréd gróf arcképe (1879)
Szirmai Alfrédné grófné (Probstner Mária) arcképe (1879)
Horgászó Félix (1883)
A művész felesége (A művész felesége vörös bársonyruhában) (1880)
Tanulmány a „A pacsirtá”-hoz (1882)
Pacsirta (1882)
Hóolvadás (1884-1895)
Almavirág (1894 körül)
Tájkép patakkal (Patak) (1883-1894)
Falu alatt (Jernye) (1895)
Pipacsos mező (1896)
Gesztenyefa (1907)
Szurkos fenyő (Szurokfenyő) (1904)
Mező (1909)
Lila virágos rét (1911)
Kilátás Fonyódról (1916)
A jernyei kert (Tavasz, Virágzó bokrok) (1910)
Labdarózsa (1911)
Vadregényes táj (1916)

Kapcsolódó írás: Bernáth Mária: Szinyei