e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 17.

Névnapok
Paszkál
Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók

E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866)
>> Kern Aurél zeneszerző (1871)
>> Henri Barbusse író (1873)
>> Alfonso Reyes író (1889)
>> Hincz Gyula festő és grafikus (1904)
>> Jean Gabin filmszínész (1904)
>> Dsida Jenő költő (1907)
>> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911)
>> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918)
>> Peter Mennin zeneszerző (1923)
>> Dennis Potter drámaíró (1935)
>> Dennis Hopper filmszínész (1936)
>> Haumann Péter színész (1941)
>> Kóbor János (Omega) énekes (1943)
>> Fodor Ákos költő és műfordító (1945)
>> Bill Bruford (Yes) zenész (1949)
>> Bill Paxton filmszínész (1955)
>> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957)
>> Paul Di'Anno rockénekes (1958)
>> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961)
>> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965)
>> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970)
>> Pék Zoltán fordító (1971)
>> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510)
>> Louis Brassin zeneszerző (1884)
>> Szini Gyula újságíró (1932)
>> Paul Dukas zeneszerző (1935)
>> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949)
>> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890)
>> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973)
>> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980)

Feed
RSS201
Atom1

Joan Slonczewski: Elízium lánya

Joan Slonczewski: Elízium lánya

2009. január 23.


Sorozat: Elízium-ciklus, Galaktika fantasztikus könyvek
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2008
Fordító(k): Tamás Dénes
Kategória: sci-fi / fantasy / horror
Eredeti cím: Daughter of Elysium
Oldalszám: 526
Ára: 3990 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu
 
Ez a könyv egyszerűen „mégebb”, mint az előző kettő: még terjedelmesebb, még komplexebb. Olvasás közben egyszer sem éreztem túlírtnak, pedig a terjedelem miatt voltak efféle félelmeim.
 
De le a kalappal az angolul 1993-ban megjelent regény előtt, mivel valódi sci-fi, ami alatt ugye még mindig azt értjük, hogy a tudomány fejlődése milyen hatással lesz a jövő társadalmára, és az miként válaszol a kihívásokra.
 
Nos, ezúttal sem aprózta el az 1956-ban született amerikai írónő: a hallhatatlanságtól kezdve a naprendszerek közötti kereskedelmen át a robotokig minden szóba kerül – méghozzá kellő mélységben bemutatva.
 
Slonczewski bátran felvállalja feminista elődei (akik között Ursula K. Le Guin és Margaret Atwood is megtalálható) hagyatékát, és alapvetően férficentrikus világunkat meglepi egy nőközpontú történettel.

Kezdve azzal, hogy a főszereplő hölgy kultúrájában a nőket „istennőnek” szólítják (és ennek megfelelően is viselkednek velük), akik mellett a férj alárendelt (kis túlzással háztartásbeli) szerepet tölt be.
Folytatva a korábbi regényből (Ajtó az óceánba) ismerős vízborította hold férfinélküli társadalmával, amely ráadásul ezer év után is megőrizte erőszakmentességét.

Ez utóbbi így utólag belegondolva kissé fura, mivel alapvetően olyan közösséget/állapotot vizionál, amely tökéletes és nincs szüksége változásokra.
Gyakorlatilag ugyanúgy élnek, mint korábban, a végtelen óceánon ringatózó tutajaikkal úgymond részévé váltak a helyi ökoszisztémának (bár az egész rendszer létrejötte körül van pár furcsaság).
 
A fentiek ellenére a könyv nem politikai „röpirat”, a hangsúly nem a tömegen, hanem az egyénen, illetve a közösség legkisebb egységén, a családon van.
A lakott világok széléről érkező házaspár (és gyermekeik) egy év alatt átélik, miként „nyeli le” őket a város, ami ez esetben egyszerre jelent települést és idegen kultúrát.
 
Olvasóként tanúi leszünk, miként változtatja meg a jólét, a biztonság, a mindennapi robotot kiváltó technikai fejlettség a falusias közösségből érkezőket.
Az a dekadencia, amit nyíltan ugyan nem vállalnak fel az elíziumiak, de mégis jellemző a majdnem hallhatatlansággal rendelkező társadalom jelentős részére.

Egyszóval több kísértésben lesz részük, mint bármikor korábban, továbbá a meggyőzően érvelő elíziumi szónokok (logenek) szinte bárkit meggyőznek a maguk igazáról.
 
Na és ott van még a biológia. Mivel Slonczewski aktív tudós, egyszerűen beleszőtte kedvenc témáit a történetbe.
Ennek köszönhetően ezeknél a részeknél csak pislogtam, megfelelő felkészültség hiányában nem sokat értettem a mikrobiológiai fejtegetésekből – ennek ellenére mindez nem megy a mesélés rovására.
 
Az Elízium lánya zavarba ejtően „sűrű” olvasmány, amely biztosra veszem, elsőre nem is igazán nyeri majd el az olvasók osztatlan tetszését, ennek ellenére javaslom, mindenki szánjon rá elegendő időt – megéri.

Galgóczi Tamás

© Ekultura.hu