Frederick Forsyth: Isten Ökle

Egy regény, ami a közelmúlt egyik jelentős történése köré kíván egy jó kis politikai krimit szőni.

Leszögezném, hogy az egész Öböl háború fő mozgatórugója a nyugatbarát Kuvait és a legkevésbé sem nyugatbarát Irak közötti olaj-kitermelési konfliktusra vezethető vissza. Minden más humbug.
Itt főleg amerikai és angol érdekek csaptak össze az ENSZ égisze alatt egy Szaddam Husszein nevű diktátor egyéni ambícióival.

 

E rövidke ténymegállapítás után nézzük miről is van szó.

Mike Martin az angol SAS őrnagya, tapasztalt és az arab kultúrát is tökéletesen ismerő katona, akit felettesei az angol és amerikai hírszerzés kérésére információszerzés céljából juttatnak ellenséges területre.

Testvére, Terry maga is az arab világ szakértőjeként nemzetközi hírű egyetemi tanár.

Kettejükre hárul a feladat, hogy a XX. század egyik legvéresebb kezű diktátorát megakadályozzák céljai elérésében.

Míg Mike a megszállt Kuvaitban a szervezi civil ellenállást, elbizonytalanítva ezzel a megszálló erőket, addig Terry saját tudományos ismereteinek felhasználásával próbálja minél több háttérinformációval segíteni a szövetséges erőket.

Belecsöppenünk Kuvait mindennapjaiba, ahol jól megfér egymás mellett a megfélemlített civil lakosság és a háborús övezetből közvetítő civil média.
Mindeközben Irak - kihasználva a nemzetközi csapattestek felsorakoztatása miatti késedelmet - kényelmesen szövögeti terveit. Szaddam terve utolsó fázisához közeledik...

A nemzeti hírszerző csoportok - Moszad, CIA, MI5 - komoly erőfeszítéseket tesznek a lehetséges Iraki tömegpusztító fegyverek lokalizálására, és a fegyvertípusok meghatározására.
Ebben egy tudósokból álló nemzetközi csoport áll a rendelkezésükre.

A szakmai rivalizálás és az évtizedek alatt felgyülemlett sérelmek azonban, olyan információk elhallgatását eredményezik, melyek döntően befolyásolhatják a konfliktus végkimenetelét.

Mire Terry Martin bizonyítékot talál a atombomba létezésére, már beindul a hadigépezet, lehetőséget adva ezzel Szaddamnak, hogy amerikai és angol katonák ellen használja fel azt.

Az egyetlen esély a Jeriko néven tevékenykedő magas rangú izraeli kém, aki már évek óta információkkal segíti a Moszadot, de személyazonosságát még nekik sem sikerült kideríteniük.

Mike Martinra ha lehet, még nehezebb feladat vár, mint Kuvaitban: Irak fővárosában kell újra felvennie a kapcsolatot az informátorral, és segítségével megakadályozni a iraki terv végrehajtását...

A puding próbája az evés, szokták volt mondani. Egy háborús regény próbája szerintem mindig az, hogy az ember a végén azt mondhassa: hát igen, akár így is történhetett volna...

Csakhogy annak idején a háború olyan, már-már professzionális módon volt közvetítve, hogy a 30 év fölötti népesség jelentős hányada szinte előben nézhette a tévécsatornák közvetítését, ennek következtében viszont majdhogynem pontosan tudjuk, mi történt.

Azért jó kis könyv lett. Nagyon sok a valós, hihetően ábrázolt szereplő: Margareth Teacher, a Vaslady, aki szinte megfélemlíti George Bush-t, az USA elnökét; a katonai offenzíva parancsnokai, gyakorlatilag a teljes iraki vezetés.
Az arab világ ábrázolása tényleg teljesen hihető, és a vallás is a helyén van.

Forsyth nem részlehajló sem a zsidóság, sem az iszlám irányában, sőt, a titokszolgák sem mentesek az emberi hibáktól; a nagy közösködés ellenére pedig mindenki a saját kis pecsenyéjét próbálja sütögetni.

El is gondolkodtam kicsit azon, vajon lehetséges-e, hogy a polkorrektség rendesen célja is volt az írónak. Mondjuk láttunk már olyat, hogy egy irodalmi mű olyan simán politikai megrendelésre készült, mint a pinty, de ezt itt egyáltalán nem érezni.
 

A regény elején található többoldalas szereplőlista egészen praktikus, hiszen végig sok szereplővel, és nagyon sok arab névvel dolgozik a mű. Az európai ember európai agya pedig néha bizony elveszik az arab nevek tömegében.

Enyhén zavaró tényező a regény tagolása: időben és térben is folyamatos ugrálásban vagyunk. Olyannyira, hogy az író néha csak utólag, egy két fejezettel később világít meg fontos momentumokat.
Viszont ezekben nincs jelentős logikai hiba, illetve én nem találtam. Pedig ezek mind a filmekben, mind a regényekben jelentős hibák forrásai szoktak lenni.

Azt mondom, hogy ez a regény egészen rendben van. Pár kérdést ugyan nem válaszolt meg, de összességében elégedetten tettem le.

Eddig a szerző alábbi könyvéről írtunk:
Frederick Forsyth: A háború kutyái
Frederick Forsyth: Ikon