Horváth József: Fekete István bibliográfiája
Írta: Galamb Zoltán | 2008. 12. 05.
Egy félezer oldalasnál is hosszabb bibliográfia összeállítása több éves, -évtizedes munka, hiszen az internetes adatbázisok jelenleg (és vélhetően még sokáig) nem tartalmazzák ilyen részletességgel a digitalizálás elterjedése előtti források fellelhetőségeit. Ezért a lelkiismeretes kutatónak archívumokban és könyvtárakban kell böngésznie, saját és mások gyűjteményeiből kell kikeresnie a gigászi feladathoz szükséges tényeket.
Horváth József pontosan erre vállalkozott, amikor nekilátott, hogy összegyűjtse Fekete István műveinek és az azokkal kapcsolatos írásoknak a lehető leginkább részletekbe menő adatait. Ekképp e viszonylag vaskos kötetbe bekerült minden regény, novella, publicisztika mellett a nyomtatásban is megjelent levelek, valamint a különféle formákban rögzített riportok és interjúk forrásmegjelölés-listája.
Ám mindez nem elég. A kutató a Fekete István műveit méltató cikkekből, a róluk megjelent kritikákból, az életművet elemző tanulmányokból, a rádiós, televíziós, filmes szereplésekből és munkákból úgyszintén több tízoldalnyi leltárt állított össze. Ezen kívül - és talán ez lehet a kötet legérdekesebb, máshol csupán nehezen vagy egyáltalán nem megtalálható „forrás”-jegyzéke - lajstromba vette az író nevét viselő intézményeket és egyéb szervezeteket, emlékhelyeket és eseményeket.
Ha mindenképp hiányolni akarnék valamit, az éppen a mai kor minden bizonnyal legfontosabb tudástárában, az interneten fellelhető recenziók és egyéb dolgozatok forrásmegjelöléseinek felsorolása. Azonban a világhálót ismerők pontosan tudják, hogy bármely efféle publicisztika bármikor módosulhat, vagy épp elérhetetlenné válhat, ha szerzőjük avagy egy szolgáltató úgy dönt; ezért valószínűleg feleslegesen is fáradozott volna a kötet szerzője egy ilyen efemer cél érdekében.
Könyvtárak és a Fekete István-életművel foglalkozók egyértelműen nem nélkülözhetik ezt a rendkívüli alaposságról tanúskodó (és értő magyarázatokkal ellátott) könyvet, hobbiolvasásra viszont teljességgel alkalmatlan. Ami persze nem jelenti azt, hogy amatőr irodalmárok ne akadnának érdekes információkra benne, és ne lenne érdemes belelapozniuk ebbe a befektetett munkát és a puszta vastagságát tekintve egyaránt tiszteletet parancsoló könyvbe.
Eddig Fekete István alábbi könyveiről írtunk:Fekete István: Öreg utakon
Fekete István: Matula és egyebek
Egy maréknyi bölcsesség
Fekete István: Kísértés
Fekete István: Tűz mellett
Fekete István: Sárgaréz patkók
Fekete István: Az erdő ébredése
Fekete István: Tíz szál gyertya
Fekete István: Útra kelünk
Fekete István: Vadászok
Fekete István: Egy szem kukorica
Horváth József pontosan erre vállalkozott, amikor nekilátott, hogy összegyűjtse Fekete István műveinek és az azokkal kapcsolatos írásoknak a lehető leginkább részletekbe menő adatait. Ekképp e viszonylag vaskos kötetbe bekerült minden regény, novella, publicisztika mellett a nyomtatásban is megjelent levelek, valamint a különféle formákban rögzített riportok és interjúk forrásmegjelölés-listája.
Ám mindez nem elég. A kutató a Fekete István műveit méltató cikkekből, a róluk megjelent kritikákból, az életművet elemző tanulmányokból, a rádiós, televíziós, filmes szereplésekből és munkákból úgyszintén több tízoldalnyi leltárt állított össze. Ezen kívül - és talán ez lehet a kötet legérdekesebb, máshol csupán nehezen vagy egyáltalán nem megtalálható „forrás”-jegyzéke - lajstromba vette az író nevét viselő intézményeket és egyéb szervezeteket, emlékhelyeket és eseményeket.
Ha mindenképp hiányolni akarnék valamit, az éppen a mai kor minden bizonnyal legfontosabb tudástárában, az interneten fellelhető recenziók és egyéb dolgozatok forrásmegjelöléseinek felsorolása. Azonban a világhálót ismerők pontosan tudják, hogy bármely efféle publicisztika bármikor módosulhat, vagy épp elérhetetlenné válhat, ha szerzőjük avagy egy szolgáltató úgy dönt; ezért valószínűleg feleslegesen is fáradozott volna a kötet szerzője egy ilyen efemer cél érdekében.
Könyvtárak és a Fekete István-életművel foglalkozók egyértelműen nem nélkülözhetik ezt a rendkívüli alaposságról tanúskodó (és értő magyarázatokkal ellátott) könyvet, hobbiolvasásra viszont teljességgel alkalmatlan. Ami persze nem jelenti azt, hogy amatőr irodalmárok ne akadnának érdekes információkra benne, és ne lenne érdemes belelapozniuk ebbe a befektetett munkát és a puszta vastagságát tekintve egyaránt tiszteletet parancsoló könyvbe.
Eddig Fekete István alábbi könyveiről írtunk:Fekete István: Öreg utakon
Fekete István: Matula és egyebek
Egy maréknyi bölcsesség
Fekete István: Kísértés
Fekete István: Tűz mellett
Fekete István: Sárgaréz patkók
Fekete István: Az erdő ébredése
Fekete István: Tíz szál gyertya
Fekete István: Útra kelünk
Fekete István: Vadászok
Fekete István: Egy szem kukorica