Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

100 természeti katasztrófa

„A földrengések, a vulkánkitörések, az árvizek vagy a lezúduló lavinák tudományos szempontból nézve nem katasztrófának, hanem természeti jelenségeknek számítanak. Természeti katasztrófának akkor nevezzük ezeket, ha az elemek tombolása során emberek veszítik életüket, házak és gyárak dőlnek össze, utak és villamos vezetékek rongálódnak meg, vagy termőföldek pusztulnak el.”

Ez a rövid és frappáns magyarázat azért került ide, mivel egyrészt az albumból hiányzik, másrészt így egyértelmű, mit kell értenünk a címben említett száz alatt.

A kötet kis túlzással egyfajta „olvasónapló” katasztrófaturisták számára. Csak itt nincs olyan kategória, mint mondjuk az orosz realisták a világirodalomban.
A csoportosítás ebben az esetben az alábbi: vulkánkitörés, árvíz, földrengés, szökőár, szárazság, erdőtűz és vihar.
Szerző és cím helyett a katasztrófa bekövetkeztének dátuma, helye és az áldozatok száma, esetleg az anyagi kár nagysága szerepel a kötelezően kitöltendő adatok között.

A válogatás súlyozására nem sikerült rájönnöm olvasás közben, de ezt simán betudom ez irányú járatlanságomnak.
Azt előre sejtettem, hogy az 1755-ös lisszaboni földrengés, meg a Krakatau 1883-as kitörése garantáltan benne lesz, no meg Pompeji eltemetődése is, de a többi 97-re nem volt biztos tippem.

A bekerült katasztrófák többségével egyet is értek (2004-es cunami, St. Helen kitörés), de van pár, ami nem egészen világos, miért került fel a százas listára, amikor az adott cikk szövegében még nagyobb katasztrófára utalnak. Akkor miért ez, ha az nem - merült fel bennem a kérdés?

A másik nyűgöm, hogy főként a tudományosságon van a hangsúly (miért mozog a föld, hogyan fejlődik ki egy vihar), pedig pár korabeli beszámoló csak előnyére vált volna a kiadványnak.
Amikor elvétve mégis felbukkan egy túlélő beszámolója, a puszta tények hirtelen sokkal többé válnak, mint száraz esetleírás.

Amit mindezeken túl hiányoltam a kiadványból, az nem más, mint egy rövid fogalomtár. Azok a szakkifejezések ugyanis (lahar, sztratovulkán vagy piroklaszt), melyek gyakorta előfordulnak a szövegben, nem mindenki számára közismertek (az első előfordulásnál természetesen minden megmagyarázódik, csak ha valaki nem egy szuszra ismerkedik meg az album tartalmával, akkor ez gondot jelenthet).

Mindezen apróságokat leszámítva korrekt válogatásról van szó, amiben csak úgy repkednek a megdöbbentő számok. Majd hetven méteres szökőár, 9,5-ös földrengés, milliós nagyvárosokat fenyegető árvíz - szóval tényleg van min szörnyülködni.

Zárásként két megjegyzés. Aki ne adj isten katasztrófaturistáskodásra adja a fejét, sose tévessze szem elől az alapszabályt, mely szerint nem elég saját szemünkkel mindent látni a helyszínen, de illik élve kisétálni a katasztrófa sújtotta övezetből. Máskülönben nem sokat ér a kirándulást.

A másik örömteli észrevételem, hogy hazai esemény nem szerepel a kötetben, ami kimondottan megnyugtató - legalább ilyen katasztrófák nem fenyegetnek bennünket.

Eddig a sorozat alábbi köteteiről írtunk:Schneider-W. Maass-A. Benthues-A. Sorge: A 100 legszebb nő a festészetben
100 természeti katasztrófa
India 100 csodája - A kultúra és a természet legszebb kincsei
A 100 legjobb film

Kapcsolódó írás:
Rainer Crummenerl: Természeti katasztrófák


Galgóczi Tamás - 2008. november 17.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére
Kapcsolódó írások

Nincs találat kapcsolódó tartalomra!

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!