Doug Moench - Paul Gulacy: Batman - Préda
Írta: Uzseka Norbert | 2008. 05. 27.
Valahol szédítő belegondolni, hogy Batman először egy 1939-es Detective Comics magazinban jelent meg, és még mindig itt van. Sőt, a Denevérember kultusza neoreneszánszát éli, ami az 1989-es, Tim Burton által rendezett mozifilmmel vette kezdetét.
Mondjuk szerintem Jack Nicholson Joker alakítása volt igazából kimagasló abban a filmben, és a következő három, gyengébb film csak aprópénzre váltotta a sikert.
De aztán a 2005-ös Batman Begins újra fajsúlyos darab lett, az ez év nyarára várt The Dark Knight pedig már most minden idők legjobb és legsötétebb Batman filmjének ígérkezik.
Bár idehaza kevésbé tapasztalhattuk meg, a képregények is rengeteg változáson, hullámhegyen-völgyön mentek keresztül.
A mai stílus Frank Miller 1987-es újragondolásai kapcsán alakult ki, és azóta is sötétebb, groteszkebb és zorkóbb Batman és az ő világa, mint bármikor azelőtt. (Megjegyzem, ’89 tájékán kijött a mozifilm alapjául szolgáló képregény is, ami messze durvább és súlyosabb volt a filmverziónál.)
A Batman: Préda a Legends of the Dark Knight 11-15. részének gyűjteményes kiadása. A sztorit Doug Moench írta, a magyar származású Paul Gulacy és Terry Austin voltak a rajzolók.
Ez tehát a modern, mai Batman vonalba tartozik, amúgy viszont a szuperhős életének vonatkozásában alighanem a korai évek eseményeiből merít.
Legalábbis a batmobile-t itt alkotja meg Bruce Wayne (akiről kb. egyetlen ember tudja, hogy ő a Denevérember), és ekkor találkozik először a Macskanővel is. Magyarán ez is újragondolt, aktualizált történet.
Ebben az időben Batmannek még gondjai voltak a rendőrséggel, ami nem nézte jó szemmel az önjelölt igazságosztó ténykedését.
Pláne, hogy a Gotham városában elharapózott korrupció a rend őreinek köreibe is beette magát, szóval vannak páran nagykutyák, akik holtan szeretnék látni Batman-t.
Ugyanakkor a polgármester megbízatást ad a zsaruk egyik vezérének egy külön Batman-akciócsoport felállítására, szintén azért, hogy elkapják hősünket. Ehhez pedig a neves pszichiáter, Hugo Strange segítségét is kérik, akinek diagnózisa elgondolkodtatja Batmant is.
Szóval, a csihi-puhi mellett némi setét lélektani vonalat is csempészett Moensch a történetbe, bár azon nyilván senki nem lepődik meg, hogy épp Strange szorulna a leginkább kezelésre, és belőle lesz a könyvben a fő ellenség…
A pszichológiai szál emellett jó alkalmat szolgáltat arra, hogy újra felidézhessék, miért is lett Bruce Wayne Batmanné.
A 128 oldalas, minden ízében igényes képregénynek ott a helye minden Batman rajongó polcán, aki pedig még nem találkozott eme szuperhőssel, az is kezdheti akár ezzel a kötettel az ismerkedést.
Mondjuk szerintem Jack Nicholson Joker alakítása volt igazából kimagasló abban a filmben, és a következő három, gyengébb film csak aprópénzre váltotta a sikert.
De aztán a 2005-ös Batman Begins újra fajsúlyos darab lett, az ez év nyarára várt The Dark Knight pedig már most minden idők legjobb és legsötétebb Batman filmjének ígérkezik.
Bár idehaza kevésbé tapasztalhattuk meg, a képregények is rengeteg változáson, hullámhegyen-völgyön mentek keresztül.
A mai stílus Frank Miller 1987-es újragondolásai kapcsán alakult ki, és azóta is sötétebb, groteszkebb és zorkóbb Batman és az ő világa, mint bármikor azelőtt. (Megjegyzem, ’89 tájékán kijött a mozifilm alapjául szolgáló képregény is, ami messze durvább és súlyosabb volt a filmverziónál.)
A Batman: Préda a Legends of the Dark Knight 11-15. részének gyűjteményes kiadása. A sztorit Doug Moench írta, a magyar származású Paul Gulacy és Terry Austin voltak a rajzolók.
Ez tehát a modern, mai Batman vonalba tartozik, amúgy viszont a szuperhős életének vonatkozásában alighanem a korai évek eseményeiből merít.
Legalábbis a batmobile-t itt alkotja meg Bruce Wayne (akiről kb. egyetlen ember tudja, hogy ő a Denevérember), és ekkor találkozik először a Macskanővel is. Magyarán ez is újragondolt, aktualizált történet.
Ebben az időben Batmannek még gondjai voltak a rendőrséggel, ami nem nézte jó szemmel az önjelölt igazságosztó ténykedését.
Pláne, hogy a Gotham városában elharapózott korrupció a rend őreinek köreibe is beette magát, szóval vannak páran nagykutyák, akik holtan szeretnék látni Batman-t.
Ugyanakkor a polgármester megbízatást ad a zsaruk egyik vezérének egy külön Batman-akciócsoport felállítására, szintén azért, hogy elkapják hősünket. Ehhez pedig a neves pszichiáter, Hugo Strange segítségét is kérik, akinek diagnózisa elgondolkodtatja Batmant is.
Szóval, a csihi-puhi mellett némi setét lélektani vonalat is csempészett Moensch a történetbe, bár azon nyilván senki nem lepődik meg, hogy épp Strange szorulna a leginkább kezelésre, és belőle lesz a könyvben a fő ellenség…
A pszichológiai szál emellett jó alkalmat szolgáltat arra, hogy újra felidézhessék, miért is lett Bruce Wayne Batmanné.
A 128 oldalas, minden ízében igényes képregénynek ott a helye minden Batman rajongó polcán, aki pedig még nem találkozott eme szuperhőssel, az is kezdheti akár ezzel a kötettel az ismerkedést.