Howard Phillips Lovecraft összes művei III.

Egy nagy, vastag, fekete könyv – ez bizony nem lehet más, csakis H. P. Lovecraft kötete, azé az emberé, aki a múlt század húszas és harmincas éveiben megreformálta a horrorirodalmat. Összes műveinek harmadik kötetében híres Cthulhu-, és Necronomicon-novelláin kívül helyt kapnak esszéi, versei, jó néhány töredék és egyéb próbálkozásai is. Azonban, lévén a korszak egyik legtermékenyebb levélírója, a kötet legnagyobb kincsének talán válogatott levelezése számít.

A kötet első, „Emlékek az Óvilágból” címet viselő fejezetének írásai közül a magyar Lovecraft-rajongók néhányat valószínűleg már ismerhetnek, hiszen nagy részük megjelent korábbi HPL-kiadásokban, de a könyv nekik is tud újat nyújtani, hiszen egyes írások új fordításban kerültek kiadásra, így az újrafelfedezés élménye szinte garantált. Az itt megjelenő írások elsősorban abban találnak közös otthonra, hogy saját világukban a vérség szerinti bűn nem enyészik el, hanem éppen ellenkezőleg, legyenek a bűnösök leszármazottai bármilyen messze, méltó vagy méltatlan büntetésüket mégis megkapják.

Második elbeszéléscsokrunk a „Tenger misztériumai” névre hallgat, már mintegy a címében utalva a Nagy Öregek, e földöntúli rémségek tenyészhelyére.
Két rövidebb, bár kulcsfontosságú írás mellett („Dagon”, és „A templom”) két hosszabb lélegzetvételű történet is helyt kap, nevezetesen a harmincoldalnyi „Cthulhu hívása” címet viselő, illetve a valamivel több, mint hetven oldalt kitevő „Árnyék Innsmouth fölött” című elbeszélés.

Hogy ne csak tartalomjegyzéket soroljak, meg kell említenem, hogy számomra Lovecraft művei a rendelkezésre álló térrel egyenes arányban javulnak. Noha vitathatatlan érdemei vannak a kötet eddigi írásainak is, az „Árnyék Innsmouth felett” jóval koherensebb és lebilincselőbb, illetve struktúrájában megszerkesztettebb, köszönhetően a hosszabb szövegterjedelemnek.

Egyharmadához érve a könyvnek, lassan, de biztosan átadjuk magunkat a „Féreg misztériumai”-nak. Az elkövetkezendő, durván kétszáz oldalon lép színre H. P. Lovecraft írásművészetének legjava, kezdve a „Herbert West, az újraélesztő”-vel egészen a „Charles Dexter Ward titokzatos eseté”-n át „A dolog a küszöbön”-ig, nem feledve a három másik novellát sem. Az ezen misztériumokban megjelenő műveknek közös nevezője a halottak újjáélesztése, illetve az újjáéledt dolgok rövid úton történő megsemmisülése, valamint a hit, hogy a sors elől nem lehet elmenekülni.

A maradék száznegyven oldalon egy olyan arcába tekinthetünk Lovecraftnak, amit talán csak kevesen ismerhetnek. Rögvest három olyan töredéket olvashatunk HPL tollából, melyek a mérhetetlen és a felfoghatatlan leírására tesznek kísérletet, honnan máshonnan, mint (háromból legalább két alkalommal) egy elmegyógyintézetből. Ezek még önmagában nem is volnának olyan meglepőnek, hiszen ugyanazt a régies-mágikus angol irodalmi nyelvet használják, amit már más műveiben is megismerhettünk, és kortársai is már avíttnak találtak. Hanem azonban, bizonyításul, hogy Lovecraft már idejekorán, hat évesen is képes volt önálló versek megalkotására, a töredékek után szerepeltetett versek mindenképpen önmagukban megálló érvek HPL formai érzékenységének bizonyítására.

Ezután három, meglehetősen anti-ortodox Lovecraft-írást kapunk kezünkbe, melyek (sorrendben haladva) először a korabeli irodalmi és szellemi életet, majd a szentimentális, értékesnek vajmi kevéssé nevezhető romantikus ponyvát, valamint korának tudományos értekezéseit állítja pellengérre. Mindhárom írásból kiérezhető szatirikus volta, mely, ha hadat nem is üzent, azért selyemkesztyűs pofonnal azért szolgált kortársainak.

A legellentmondásosabb harminc-egynehány oldalnak kétségkívül HPL politikai és bölcseleti tanulmányai számítanak. Ezen írásokban Lovecraft az akkoriban éppen nagy népszerűségnek örvendő, szinte kikerülhetetlen fajelmélet és fajegészségtan mellett teszi le voksát. Élete során sosem tudott kibékülni a négerekkel és a zsidósággal, annak ellenére, hogy házastársául az ukrán származású, zsidó Sonia Greene-t választotta, akinek alkalomadtán emlékeztetnie kellett urát származásáról, mikoron is az antiszemita kijelentésekre vetemedett.

Amerikaiságról és sok egyébről szóló tanulmányai egyértelműen korának fajelméleti ideológiáját tükrözik, melyeket, ha nem is bocsáthatunk meg, legalább megérthetjük, hiszen a húszas-harmincas évek Egyesült Államaiban is elfogadott volt a szegregáció, és nevelői is ezt a szemléletmódot erősítették meg benne. Azonban mikor végeztünk tanulmányaival, egyszeriben egy sokkalta érdekfeszítőbb közegben találjuk magunkat.

Tekintve, hogy Howard Philips Lovecraft korának legszenvedélyesebb levelezői közé tartozott, nem csoda, ha szűk huszonöt év alatt valamivel több, mint nyolcszázhetvenötezer levelet írt, melyek, saját bevallása szerint, végül önnön világnézetének kiteljesítő eszközéül szolgáltak. A magyar kiadásban közreadott mintegy hetvenoldalnyi levelezés a bizonyíték arra, hogy Lovecraft mennyire megvetette kortársainak – és persze saját – bérmunka-írásait. Leghőbb vágyai közt szerepelt, hogy a maga által megtisztított ösvényen járhasson a horrorirodalom jelenében, mely törekvést az életművön végigtekintve egyértelműen teljesített eredményként nyugtázhatunk.

Hatása annyira a mai napig ható, hogy a ma ismert sci-fi és fantasy-írók közt számos önálló írást és paródiát is ihletett, úgyis mint Robert Bloch és Stephen King néhány művét, illetve a pastiche-ok és paródiák révén többek között Arthur C. Clarke, Neil Gaiman és Terry Pratchett alkotásaiban is visszaköszön Lovecraft munkássága, nem is beszélve a Black Sabbath vagy a Metallica Lovecraft-allúzióról.

Mindezek után azt hiszem, bizton kijelenthetjük, hogy e háromkötetes sorozatnak hála, Howard Philips Lovecraft Magyarországon is elfoglalhatja megérdemelt helyét a legendás horrorszerzők között.

Tartalom:

I. Emlékek az Óvilágból
A kutya
Patkányok a falban
Arthur Jermyn
A Hold-láp
A gonosz lelkész
Az Alkimista
Erich Zann muzsikája

II. A tenger misztériumai
A templom
Dagon
Árnyék Innsmouth fölött
Cthulhu hívása

III. A féreg misztériumai
A sír
A kriptában
Hideg levegő
Herbert West, az újjáélesztő
Charles Dexter Ward esete
A dolog a küszöbön

IV. Töredékek
Azathoth
A leszármazott
A könyv

V. Versek
A Tenger Menyasszonya
A Város

VI. Úttalan utakon
Dr. Samuel Johnson emlékezete
Édes Krudélia, avagy egy vidéki leány szíve – Jámbor Simon tollából
Ibid

VII. A „konzervatív” forradalmár – politikai és bölcseleti tanulmányok
A gyökereknél
Az évszázad leggyalázatosabb bűntette
Amerikaiság
Nietzscheizmus és realizmus
Kutyák és macskák

VIII. Levelezés

Kapcsolódó írás:Robert W. Chambers: A Sárga Király