Főkép

Igen, igen, nem tévedés! A híres naplóíró – balfék – (utóbbi időben már) családapa (is) visszatért! Jelen kötet a sorozat legújabb része, és sajnos egyelőre csak angolul jelent meg. Mivel úgy gondolom, rajtam kívül még sokan szeretik őt és szerencsétlenkedéseit, talán a magyar kiadás előtt nem árt a többi rajongó kíváncsiságát felcsigázni az angol kiadás ismertetésével. Jómagam kitörő örömmel vettem észre a könyvet egy reptéri könyvesboltban, január 1.-én, útban hazafelé. Azon nyomban meg is kellett vásárolnom. Jó kis évkezdet volt…

A történet 2002-ben indul, és mint mindig, most is jelentős változások álltak be az immár 34 éves Adrian életében a legutóbbi kötethez képest. A volt híresség - konyhafőnök - könyvíró fiaitól külön él: a kis William visszaköltözött JoJo-hoz Afrikába, a nagyobbik fiú, Glenn pedig belépett a hadseregbe. Élete nagy szerelmével, Pandorával való viszonya baráti és elég ritkán találkoznak már (habár egyszer azért majdnem…). Maga Adrian egy antikváriumban talált munkát, és azon van, hogy életét ismét egyenesbe hozza. Természetesen minden azonnal katasztrófa közeli állapotba kerül…

Nézzük, mik azok a tényezők, melyek izgalmas és szorongással teli hétköznapokkal aranyozzák be (anti-)hősünk életét. Először is, vásárol egy modern stúdió-lakást Leicesternek egy felújított ipartelepén. Patkány-móló a hely neve, és hát nevéhez méltóan, hm… egy idő után rágcsálók kezdik el látogatni a lakást. Ha már állatoknál tartunk, a közeli csatorna egyik agresszív lakója, egy Gielgud nevű hattyú szintén sok szomorú percet okoz Adriannek és látogatóinak („Mert, tudod, egy hattyú képes eltörni az ember kezét.”).

Persze nagyobb gond számára az egyre növekvő adóssága (lakáshitel, bevásárló kártyák, hitelkártyák) és új, szerencsétlen kapcsolata Marigolddal, egy szürreális család szürreális tagjával. A harminc éves hölgy érdekesen öltözködik (csak a példa kedvéért: khaki kezeslábas, piros barett sapkával), hobbija a babaházépítés. A kedves papa pedig egy madrigálkórusba járó ex-hippi, egy rosszul menő bio-bolttal és szélsőjobboldali elhajlással.

A balfék naplóíró a könyvesbolt, Marigold és az adóssághalmozás mellett írói kör vezetésével foglalkozik – melynek létszáma szépen fogyatkozik ötről két főre -, valamint új interjúkötetén is dolgozik, melynek címe: Hírnév és Őrültség. A probléma csupán az, hogy eddig egyetlen híresség sem vállalta el a szereplést…

A megszokottan abszurd szituációk mellett persze forr a világ is: az USA és Nagy-Britannia háborúra készül Irak ellen annak tömegpusztító fegyverkészlete miatt. Adrian természetesen feltétlen híve Mr. Blairnek… amíg fia, Glenn Irakba nem kerül, és egy személyes tragédia rá nem ébreszti a valóságra. Ez a szál egyébként az eddigi részek közül a legpolitikusabbá teszi a könyvet, a vége felé elég komoly ítéletet mond néhány szereplő a brit és amerikai politikusokról (megjegyzem, teljesen jogosan).

Sue Townsend nem tud hibázni, az Adrian Mole-saga legújabb részét is átitatja jellegzetes, néhol fanyar, néhol viszont durva kacagásra, fejfogásra késztető humora. Az angolok, az angol társadalom szépen megkapja közben a magáét - na meg ez az egész őrült világ is.