Főkép

Meg nem tudnám mondani miért, de valami fatális tévedésből kifolyólag ezt a történetet is beválogatták Columbo felügyelő esetei közé. Ami egyrészről megtisztelő, hiszen jó értelemben minősíti az eredetit, másrészt – és ez sajnos hangsúlyosabb, mint az első érv –, baklövésnek tartom a választást. Elvégre Columbo köztudottan magányosan végzi munkáját, igazság szerint némi fazonírozás után elmehetne magándetektívnek, kollégái az esetek többségében csak statisztálnak mellette.

A Holtomiglan-holtodiglan ellenben kimondottan csapatjátékra épülő ügy, ahol nem az egyén zseniálisan működő szürke agysejtjei játszanak nagy szerepet, hanem a rendőrség rutineljárásait csoportosan végrehajtó, a sorra felmerülő szálakat egyenként és aprólékosan ellenőrző nyomozók együttes munkája a meghatározó. Ez annak rendje és módja szerint érvényesül is a könyvben, míg a film valami felemás megoldást kínál – vagyis szokás szerint az jár jól, aki a nyomtatott verziót választja.

Az mindenesetre örömteli hír, hogy úgy tűnik, ismét van egy kiadó, amely felkarolja Ed McBain regényeit. Kíváncsian várom, ezúttal mennyire lesz sikeres a vállalkozás, hiszen a feladatba eddig több kiadónak is beletört a bicskája (Rakéta regényújság, Magvető, Pannon Kiadó és Magyar Könyvklub). A Gabo egyszerre két kötettel is jelentkezik (mindkettő újrakiadás) sok sikert kívánok a vállalkozáshoz.

A Holtomiglan-holtodiglan című regény a 87-es körzet immáron oszlopos nyomozójának, Bert Klingnek az esküvőjén kezdődik, majd számos váratlan csavar után, két nappal később ér véget. A fenti időpontok között nem csupán a házassági ceremóniának és azt ezt követő fogadásnak lehetünk szemtanúi, hanem egy bűnténynek is. Amely ezúttal rendőrt is érint – így érthető, ha a körzet (és a szomszédos körzetek) egyenruhás testületének tagjai idegesek, és mindent sokkal komolyabban vesznek.

Informátorok, közrendőrök és nem utolsó sorban a korábbról jól ismert nyomozók (Carella, Meyer, Kling) teszik a dolgukat, miközben egyre jobban aggódnak a végkifejlet miatt. Amire az előjelek alapján valljuk be, minden okuk megvan, hiszen az újdonsült férjnek korábban nem volt szerencséje a nőkkel. Első szerelmét lelőtték egy bolti lövöldözés során (ezt önálló regényként is megírta McBain) és később sem voltak sikeresek a kapcsolatai.

Mivel érintettsége folytán mindenki elfogult az ügyben, külsősként Ollie Weeks nyomozó erősíti a csapatot, aki a szomszédos körzetből érkezik, és bár hamar kivívja a többiek ellenszenvét, ötletei vitathatatlanul hasznosak. Csak ne lenne olyan büdös.

Klasszikus McBain történet, ami ideális bevezető lehet az új olvasóknak, és tökéletes nosztalgiadarab a régi rajongók számára, hiszen minden megvan benne, amiért szeretni lehet a bűnügyi riporterből íróvá átminősült szerző műveit.

A szerző életrajza