Steven Erikson: A hold udvara
Írta: Galgóczi Tamás | 2004. 10. 02.
Ha eleged van az izomagyú barbárokból, az isteni képességekkel rendelkező szuperhősökből és általában mindenből, ami kiszámíthatóvá és sablonossá teszi a fantasy műfajt, mindenképpen ismerkedj meg ezzel a könyvvel – biztos, hogy üdítő élményben lesz részed.
Indításként megismerkedünk egy fiatal halászleánnyal, aki tátott szájjal nézi a faluján átvonuló birodalmi lovasokat, s csak fél füllel figyel arra az öregasszonyra, aki fecsegés közben megosztja vele látomását. Mire felfoghatná az elhangzottak jelentését, tudatából tova is röppennek a mondatok. Aztán egy lovas felemeli a kezét, a banya vérző fejjel lehanyatlik, s mire a lány felocsúdhatna rémületéből, az öregasszony már ki is leheli lelkét. Ezután felbukkan két feketeruhás idegen, akik a lány számára érthetetlen dolgokról (valójában az ő sorsáról) beszélgetnek, majd megjelenik hét hatalmas eb, amelyek nem sokkal később lemészárolják a lovascsapatot, valamint a falu összes lakóját. Kicsit talán véres nyitány egy regényhez, amelynek lapjain nagyszámú szereplő tülekedik a legjobb helyekért, s ennek következtében mozgalmas tolongásnak leszünk szemtanúi.
A cselekmény ismertetése helyett (amely kellőképpen összetett), inkább következzen pár érdekesség:
A mágikus energiákat a varázstudók itt az általuk megnyitott (közelebbről meg nem határozott helyen lévő) üregekből nyerik, és a nevesített varázslatok helyett inkább a hatás leírásával örvendeztet meg bennünket a szerző. Az emberek általában csak egy üreggel állnak kapcsolatban, így varázserejük korlátozott.
Az istenek saját elképzeléseik szerint használják fel az embereket (a végeredmény általában a kiválasztott halála), de korántsem tévedhetetlenek és legyőzhetetlenek.
Az embereken kívül feltűnik pár érdekes faj, és teljesen hiányoznak az orkok, goblinok, tündék valamint más, a fantasy irodalomban megszokott népség. Nekem leginkább a Tiste Andii-k tetszettek, akik nem csupán halhatatlanok, és a Négy Alapító Faj egyikeként ismertek, hanem remek harcosok és varázslók is.
A történet a menet közben felmerülő lényeges kérdésekre megadja a válaszokat, de miután sokan túlélik a könyv utolsó harmadát, jövőbeni sorsuk folytatásért kiált.