Főkép

A nemes Atreides-ház (élén Leto herceggel), és a gonosz Harkonnen-ház (élén Vlad báróval) régóta harcban állnak egymással. Most, IV. Padisah császár parancsára, bolygót cserélnek. A herceg kénytelen elhagyni a családja ősi otthonának számító Caladan bolygót, és az eddig Harkonnen fennhatóság alá tartozó Arrakisra kell költöznie.

A Bene Gesserit rend csak nőkből áll. A Fűszer és speciális kiképzésük révén a jövőbe látnak és ezért a képességükért, no meg persze rendkívüli politikai érzéküknek köszönhetően nagy befolyással bírnak a birodalomban. Mesterkedésüknek egyetlen célja van, hogy a nemesi családok vérvonalának keverése révén kitenyésszék a Kwisatz Haderach-ot, a tökéletes férfit.

Az Arrakison az őslakos fremenek tökéletes összhangban élnek a sivataggal, amely jótékonyan elrejti őket a Harkonnenek szeme elől. Persze a Kereskedő Házakat is megvesztegetik tetemes mennyiségű Fűszerrel, hogy azok ne küldjenek műholdakat a bolygó köré. Hitük szerint egyszer eljön a megváltó, aki értelmet ad létezésüknek. Céljuk, hogy egyszer virágzó bolygót varázsoljanak a sivatag helyére.

Leto fia – Paul – indulásuk előtt különleges látogatót kap. A Bene Gesserit rend vezetője keresi fel, hogy alávesse egy halálos próbának, amelynek során kiderül, hogy Paul Atreides a Kwisatz Haderach. Az Arrakisra érkezve azonban már gyűlnek a viharfelhők az Atreides-ház felett. Hiába sikerül elnyerniük a fremenek bizalmát – ezt a Harkonnen-ek soha sem élvezték, igaz nem is törekedtek rá –, nem tudják elkerülni a bukást. A császár csapatokat küld a bárónak, így rövid, ám annál véresebb harcban legyőzik a Leto-hoz hű erőket.

Csak kevesen tudnak elmenekülni a sivatagba. Ezek között van Paul és anyja, Jessica is, akik csatlakoznak egy fremen törzshöz és ezzel kezdetét veszi egy ősi legenda beteljesülése. Röviden így néz ki Frank Herbert Hugo és Nebula díjjal is kitüntetett története, amelynek során egy olyan univerzumba kerülhetünk, ahol a társadalom visszatér a feudális felépítéshez, a számítógépekkel – megbízhatatlanságuk miatt – már régen leszámoltak, és helyüket emberi számítógépek, a mentátok vették át.

Az egészben az a nagyszerű, hogy a felvázolt rendszer tökéletesen működőképes, és a hangulati háttér olyan tökéletes, hogy szinte észrevétlenül ragadja magával az olvasót. Frank Herbert a jellemábrázolást megkönnyítendő monológokkal is operál, amelyek nagyban hozzájárulnak a szereplők döntéseinek megértéséhez, ezen kívül pedig nagyszerűen vezeti végig a könyvön a fremenek vallási legendájának beteljesülését, a háttérben meghúzódó politikai csatározásokról már nem is beszélve.

És még valami. A kötetben helyet kapott egy eddig magyarul még meg nem jelent novella, amelyet Herbert irodalmi örökösei tettek hozzá A Dűne történethez.