Főkép

Bán Mór munkásságát nem kell különösebben bemutatnom a honi történelmiregény-rajongók számára. Az író fantasy-regények írásával kezdte pályafutását a kétezres évek legelején, akkor vette fel a Bán Mór művésznevet is (mivel eredetileg Bán Jánosként anyakönyvezték), illetve Kim Lancehagen álnéven írt rendkívül nagy sikerű sci-fi könyveket is. Eddigi pályafutása csúcsát a 2008-ban indult Hunyadi-regényfolyammal érte el, melynek első kötete négy év leforgása alatt hat újrakiadást ért meg, és a sorozat további kötetei is folyamatos újranyomást igényelnek. A tavalyi évben röppent fel a hír, miszerint kanadai-magyar koprodukcióban film is készülhet Bán Mór Hunyadijából, melyre húszmillió dollár áll az alkotók rendelkezésére. A film előkészületei folyamatosan zajlanak, és hamarosan jön a regénysorozat hatodik kötete, A holló háborúja is, jelen ajánlónk pedig a tavalyi év végén megjelent képregény-adaptációt járja körül.

 

Ha azzal kezdtem a cikkemet, hogy Bán Mórt nem különösebben kell bemutatni, akkor ugyanez áll az első kötet, A hajnalcsillag fénye megrajzolójára, Fazekas Attilára is. Ő tulajdonképpen már akkor is készített történelmi témájú képregényeket, amikor Bán Mór még gyerekként koptatta az iskolapadot (erről az író egyébként az előszóban is beszámol), és munkáját valószínűleg mindenki ismeri, aki valaha egy egészen kicsit is tájékozódott a honi képregényes szakmában. A két nagyhírű alkotó mellé pedig színezőként társult Horváth Henrik, aki valóban sokat segített a kész mű egyedi atmoszférájának megteremtésében.

 

A cselekmény még Hunyadi János nagyapjával kezdődik, Havasalföldön, ahonnan a későbbi törökverő apja, Csorba fia Vajk Magyarországra szökik a családját kiirtó, titokzatos fekete ember elől. Pár gyors jelenet után (pl. a gyermek János lenyilazza az anyja gyűrűjét elragadó hollót) a keresztények számára borzalmas véget ért nikápolyi csata helyszínén folytatódik a történet, ahol Vajk már felnőtt férfi, fia, Jankó pedig egy heves természetű, iszákos, magában súlyos titkot hordozó bajkeverő, aki nem féli a halált. Több csatát is végigkövethetünk, és számos, a későbbiekben fontos szerepet betöltő karakter is feltűnik a lapokon, az pedig külön érdekesség, hogy ekkor még Hunyadi János cseppet sem az az önfeláldozó, egységben gondolkodó hős, akit a későbbi évtizedekben megismert a világ. Határozott anyja Újlakra küldi, ahol minden tiltakozása ellenére megkezdődik lovaggá nevelése, és ahol megismer egy Szilágyi Erzsébet nevű, gyászoló leányt is… Elég annyi hozzá, hogy az első kötet cselekménye halad a legnagyobb léptékben a többihez képest, és van benne minden, amit csak egy valamirevaló történelmi regénytől elvárhatunk.

 

A grafikai és nyomdai kivitelezést tekintve a Hunyadi-képregény egy csoda. Már eleve a formátuma rabul ejti az embert: az A4-es szabványméretnél is nagyobb valamivel, és keménytáblás borítóval látták el. A belív sem egyszerű offsetre, hanem strapabíró krétapapírra lett nyomtatva, és persze elejétől a végéig gyönyörű színes az egész.

Bán Mór vitathatatlan erénye, hogy a képregényre ültetésnél nem ragaszkodott minden aprósághoz, képes volt filmszerűre „vágni” a történetet, pedig a regényhez képest jó pár jelenet kimaradt (többek között a teljes, 1526-ban játszódó kerettörténet is). Számomra kissé furcsa volt, hogy a képregény egy teljesen más befejezést kapott, mint az alapanyag, de ezt akár egyfajta extraként is fel lehet fogni.

 

 

Fazekas Attila nem hazudtolja meg hírnevét: élő, dinamikus képkockákat alkotott, ábrázolásai pedig nem csak izgalmasak és szépek, de hitelesek is. Az egyes páncélok, fegyverek, viseletek és helyszínek korhű ábrázolása sokat emel a kiadvány színvonalán.

Kifejezetten jó ötlet volt az is, hogy a szerző előszaván kívül mindhárom alkotóval (az íróval, a rajzolóval és a színezővel) készült egy-egy rövid interjú. Ezek a kiadvány utolsó oldalain kaptak helyet, afféle függelékként.

 

A Hunyadi-képregény egy nagyszerű, hibátlan kiadvány lett, melyet ugyanúgy ajánlok Bán Mór és Fazekas Attila rajongóinak, mint a középkor iránt érdeklődőknek. Gyönyörű kivitelezése miatt pedig azt hiszem, ajándékként is tökéletesen megállja a helyét. Remélem, a jövőben a regényfolyam többi része is megjelenik hasonló adaptációként.