FőképA politikai kampányháborútól borús tavasz után és ősz előtt, a felhőtlen nyári fesztiválszezon legváltozatosabb, legizgalmasabb és legtöbb programot kínáló egy hetét ígéri idén is a Sziget –a Pannon és a Dreher kiemelt támogatásával. Augusztus 9. és 16. között 200 nemzetközi sztár, 500 hazai zenekar, előadó, Dj, több tucat színtársulat, akrobaták, humoristák, táncosok, bábosok, napi 200 program, több mint 60 programhelyszínen várja a látogatókat. A Sziget olyan multikulturális fesztivál, ahol a változatos program-kavalkádban mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelő programot.

Ha létezne nemzetközi fesztiváltőzsde, a Sziget értékpapírok a „bluechipek” közé tartoznának. A Sziget 14 évvel előtti bevezetése óta óriásit fejlődött, s ma már a képzelt fesztiváltőzsde vezető részvényeinek legjobban teljesítő papírjai között van. A Sziget Közép-Európa legnagyobb fesztiválja s a nemzetközi palettán elfoglalt helyét az idén tovább igyekszik erősíteni. Erre garancia a nemzetközi sztárok idei sora, az új- és bővült programok valamint számos fejlesztés a szolgáltatások terén.
A nagyobb múltú nemzetközi fesztiváloknál már nem meglepő, hogy a jegyek elővételben elfogynak. Ez a tendencia a Sziget esetében is már nyomon követhető, hiszen már tavaly, az elővételes, kempingezésre jogosító hetijegyek jóval a Sziget kezdete előtt gazdára találtak s volt olyan nap, hogy a napijegyek is elfogytak.

Újdonság a „hazamenős” hetijegy
Miután idén még erősebb lesz a program, ezzel együtt nagyobb érdeklődés is várható, a szervezők úgy döntöttek, hogy a 25 ezer db kiadható, hagyományos – „ottalvós-sátrazós” - hetijegy mellé további 15 ezer db olcsóbb, - ”hazamenős-nem sátrazós” hetijegyet is kiadnak. Ezt azok vehetik igénybe, akik nem a Szigeten oldják meg a szállásukat, azonban minden napra találnak maguknak programot, és élni szeretnének a hetijegy adta árkedvezménnyel. Az ún. „hazamenős”, azaz nem sátrazós hetijegyet a hagyományos hetijegynél olcsóbban, elővételben június 15-ig mindössze 20.000 forintért, később 25.000 forintért lehet majd megvenni.
A hagyományos ún. „ottalvós” (vagy sátrazós) hetijegy, elővételben május közepétől június 15-ig négy napijegy árába (a napijegy 6.000ft), azaz 24.000 forintba fog kerülni. Június 16-tól 5 napijegy ára, azaz 30.000 ft lesz a heti beugró.
A „hazamenős” - és az „ottalvós” - jegy is személyhez kötött, a „hazamenős” jeggyel sátrat nem lehet behozni, sem ottalvási lehetőség, sem kemping-szolgáltatás nem jár hozzá. A Sziget egybefüggő, elkerített kempingterületére, a beengedési pontokon csak „ottalvós” hetijeggyel lehet majd bemenni, a további, nem körülzárható területeken fokozott lesz majd az ellenőrzés, hogy ne lehessen ezzel az olcsóbb lehetőséggel a sátrazósok rovására, azok helyét elfoglalva visszaélni.
Miután idén a szervezők a tavalyinál több, összesen 40 ezer - sátrazós és nem-sátrazós - hetijegyet adnak ki, azonban a napi 65 ezer fős befogadóképesség nem változott, a naponta kiadható napijegyek száma - a tavalyi 40 ezer db helyett - idén csak 25 ezer db lesz. Idén a jegyárusítás kezdetétől elővételben is lehet napijegyet váltani. Mivel 25 ezer db napijegy az elmúlt években már többször is elfogyott, azoknak, akik csak egy-két napot tudnak a rendezvényre jönni, érdemes lesz elővételben megváltani majd a napi belépőt.

Szolgáltatások a Szigeten
A Sziget szolgáltatásai a nemzetközi fesztiválok közt is elismertek. Ez a hírnév azonban kötelezi a szervezőket, hogy folyamatosan szinten tartsák illetve fejlesszék is a szolgáltatásokat. Az idei Szigeten továbbra is a látogatók kényelmes szórakozását segítik a már megszokott szolgáltatások (mosodától a csomagmegőrzőig, gyerekmegőrzőtől a postáig). Továbbra is lehet a Szigeten bank-automatából pénz felvenni –a K&H Bank jóvoltából -, a bejárati pénztárban bankkártyával fizetni - MasterCard jóvoltából. Lesz továbbá patika, talált tárgyak osztálya, értékmegőrző, 168 órás egészségügyi és biztonsági ügyelet, nyelvi elsősegély sátor, információs pult és számos további szolgáltatás, ami kényelmessé teszi a Szigeten eltöltött hetet, azonban – a minőségi fejlesztés jegyében – újdonságokról is be lehet számolni.
A szervezők idén igyekeznek a látogatók komfortérzetét tovább növelni, így a szolgáltatások több területen látványosan javuló tendenciát fognak mutatni. A feltűnő javulás elsősorban a higiéniai területen lesz tetten érhető: évek óta egyre több bio-wc van, de a könnyebben tisztán tartható és kivilágított konténer-wc-k száma - a csatornahiány miatt - nem igazán tudott nőni. Egy új megoldás révén azonban idén sikerül lényegesen megnövelni a konténer-wc-k számát, amelyekből további wc-központokat hoznak létre a Sziget frekventált pontjain. Ez a technológia nem igényel szennyvízelvezető csatornát: egy tartály kerül a konténer alá, amely összegyűjti a szennyvizet, amit folyamatosan elszállítanak. Az Ausztriából behozott konténer-wc-kből öt centrumot alakítanak ki, ahol minden egyes centrumban ötven kivilágított wc lesz, állandó takarító személyzettel, folyamatos takarítással.
A Sziget kertészeti rekonstrukciójával a szervezők szeretnénk javítani a sátorozási körülményeket. A Sziget Nagyszínpada előtti területet pedig szeretnék megbízhatóan használhatóbbá tenni azzal, hogy a Kertészeti Vállalattal közösen feltöltik és füvesítik, megelőzve a tavalyi évben tapasztalt problémák megismétlődését, amikor a nyitás előtti esőzés következtében megállt a víz és hatalmas sár lett.
Komoly fejlesztések várhatóak a közvilágítás terén is és kiterjesztik a tavalyi évben a Sziget északi részén lévő karácsonyi hangulatvilágítást további részekre is. Fejlesztik az egyes színpadok hangminőségét is. A Nagyszínpadon például a legmodernebb technikáknak megfelelő digitális hangkeverő pultokat állítanak be a rendszerbe. Szintén újítás, hogy a korábbi három nagysátron és a Party Aréna sátrán túl további három 800 nm-es sátorban is nagy teljesítményű ventillátorral oldják meg idén a légcserét.
A VLS európai piacvezető videó technikai szolgáltatásokkal foglalkozó cég szervezésében az idei Szigeten– remélvén, hagyományt teremtve - a Nagyszínpad és környezete egy héten át konstruktív vizuális térré alakul át. A tér naponta újabb hangulatba öltözik, mely a szigetlakókra felejthetetlen vizuális hatást gyakorol majd. A térben több felület lesz megvetítve; a teljes színpad és hangfalai (kb 800 m2), a föld, és a környezet. A színpadra vetített képanyag 3D animációban, High Definition felbontásban készül. A vetítőgépek fényereje összesen 50 000 lumen, mely óriási fényerőt és tökéletes kontrasztot biztosít, a teret varázslatos helyszínné átalakítva. Statikus képet, ekkora méretű animált videóval összehangoló vetítés még nem valósult meg zenei fesztiválon. A fény koncertek karaktere egyedi, művészi kivitelezése a Sziget méltó kiegészítő elemévé válik. A kreatív csapat vizuális improvizációt valósít minden este hajnalig, illetve adott tematikákat dolgoz fel. Olyan alkotásokat hoz létre a Sziget hangulata, tartalma által létrejött inspiráció folytán, melyek a technikai adott feltételek maximális kihasználását, sőt azok paramétereinek túllépését idézik elő. Ezáltal európai szinten egyedülálló show műsorral gazdagítja a Szigetet.
A Tesco idén is jelen lesz a Szigeten. Az áruházlánc összesen 400 négyzetméteren, 2 éjjel-nappal nyitva tartó Tesco Sziget Marketben várja a Szigetre látogatókat. A sorban állás elkerülésére boltonként 10 kasszát működtet a Tesco, így kényelmesen válogathatnak majd a vásárlók a 200-300 féle termék közül. A nem önkiszolgáló rendszerben, pult mögül árusított termékek között megtalálható lesz a tavaly leginkább keresett ásványvízen és sörön túl szinte minden, amire egy héten keresztül a Szigeten szükség lehet. Sőt idén különleges látványossággal is készül a Tesco!
A vendéglátás terén a tavaly debütált és bevált vendéglátó blokkok idén is megmaradnak. Az egyre növekvő igényeknek megfelelően, a gördülékeny kiszolgálás érdekében a szervezők bővítik a blokkokban található vendéglátósok számát. Idén 47 pub, 39 melegkonyhás büfé (többféle ételkínálattal), 4 reformkonyha, 7 kisbüfé, 8 édességes, 4 zöldséges. 2 narancsfacsaró és 4 főttkukoricás áll a vendégek rendelkezésére. Az eddig megszokott konyhák mellett újabb különlegességek tűnnek majd fel a Sziget vendéglátásában: taccos bár, brazil édesség (churros) és bratwurst (fehér kolbászkák).

Nemzetközi helyszínek a Szigeten
A Sziget a nagy fesztiválokkal nemcsak a szolgáltatások minőségében, hanem a programkínálatban is bátran felveheti a versenyt. Az öt nemzetközi nagyszínpad, így a mainstream zenét csokorba gyűjtő Nagyszínpad, a világzenét bemutató Pannon Világzenei Nagyszínpad, a változatos stíluskavalkádot ígérő WAN2 Színpad, a keményebb zenéket felsorakoztató HammerWorld Színpad és az elektronikus zenét játszó Party Aréna mellett nemzetközi szintű produkciókkal rukkol elő idén már a Művészetek Palotája Jazz Színpad is. A megszokott igényességgel válogatott programjaival az MTV Színház és Táncsátor és Szabadtéri Színpad szintén kiváló nemzetközi produkciókat igér. Igazi csemegékkel kecsegtet a Roma Sátor programja is. Az underground elektronikus zene, megnövelt és idén Medúza névre keresztelt helyszíne is már számos nemzetközi előadót sorakoztat fel.

Nagyszínpad
A Thom Yorke gitáros-énekes vezette angol, oxfordi Radiohead a mai zenei színtér – és az elmúlt 15 év - egyik legfontosabb, legnagyobb hatású zenekara, legalább annyira megkerülhetetlen jelenség, mint a Pink Floyd volt a 70-es években vagy a U2 a ’80-as évek végén, a ’90-es évek elején. Lemezei rendre ott tanyáznak a „minden idők legjobb albumai”-listák élmezőnyében. Az öttagú együttes az 1995-ös Bends és az 1997-es OK Computer albumokkal átrajzolta a modern gitárzene szabálykönyvét, azóta a rockzenei sajtó gyakran használja a „Radiohead-iskola”-kifejezést a hasonló hangzású gitárpop-bandák jellemzésére. A Radiohead ezen albumai nélkül nem lenne Coldplay, Travis vagy Keane. A Radiohead aztán példát mutatott invencióból, kísérletezésből és bátorságból is, hiszen a Kid A című 2000-es és a 2001-es Amnesiac című lemezekkel sutba dobta a tuti formulát és kísérletező, elektronikus zsánerű dalokkal jött ki. Mindenkit meghökkentett, de sikere töretlen maradt. A legutóbbi, Hail To The Thief című lemez – melynek címét Yorke-ék egy Bush-ellenes amerikai gúnyköszöntéstől kölcsönözték – a zenekar gitárzenei és experimentális világának keresztezése, ugyancsak mestermunka és ugyancsak nagy hatású album – mellesleg ugyancsak világsiker. A Radiohead mindemellett nem „csupán” izgalmas rockzenekar. A muzsikusok – főként az „izgága” Thom Yorke – rendszeresen nyilvánítanak véleményt sikamlós közéleti, közérzeti kérdésekben – legyen az a környezetvédelem, a média vagy a Blair-adminisztráció Irak-politikája. A Radiohead új lemeze idén tavasszal várható.
A képzőművészeti főiskolásokból alakult skót Franz Ferdinandot a tavalyi emlékezetes Sziget-koncert után talán már nem kell bemutatni a hazai közönségnek. Alex Kapranosék a Sziget Nagyszínpadán nagyjából mindent megmutattak abból, hogy miért éppen ez a zenekar az elmúlt évek angliai gitárzenés posztpunk/new wave-revivaljének legfontosabb és legsikeresebb formációja.
A 2004-es év egyik legjobb debütáló lemeze a Scissor Sistershez fűződik, mely a New York-i art-pop szcénából robbant a világba. A zenekar mindent ötvözött, amit a bároktól a stadionokig, a diszkókig, a rádiókig és a tévékig elfogadható: izgalmas, vicces, frivol, szexi, táncos, slágeres. A Scissor Sisters kifinomult lemeze zseniálisan utalt hol a Bee Geesre, hol a Frankie Goes To Hollywoodra, hol Elton Johnra, hol David Bowie-ra, hol a Queenre, hol Jimmy Somerville-re, hol Pink Floydot dolgoztak át -Comfortably Numb - úgy, hogy közben olyan megaslágereket gyártottak, mint a Laura, a Take Your Mama Out, vagy a Filthy Gorgeous. A Jake Shears, Babydaddy multiinstrumentalista, Ana Matronic vokalistanő, a gitáros Del Marquis és a dobos Paddy Boom alkotta zenekar eddig olyan nevekkel turnézott, mint a B-52’s, vagy a Duran Duran, és a tavalyi Live8 segélykoncert egyik legizgalmasabb fellépése is az ő nevükhöz fűződik. Egyszer már majdnem ellátogattak a Szigetre, akkor le kellett mondaniuk, most azonban övék a Sziget 2006 nagyszínpada
A Placebo – David Bowie egyik kedvenc együttese - az elmúlt egy-másfél évtized egyik kulcsfontosságú gitárzenekara, mely izgalmas és expresszív, ugyanakkor élvezetes és slágeres zenéjében olyan hagyományokat ötvöz sajátosan, mint a Pixies-, Nirvana- vagy Sonic Youth-féle odalépős, amerikai gitárzene, a ’70-es évek Bowie-s, T Rex-es glamrockja, vagy a mai elektronikus tánczene. A Népstadion közönsége rövid ízelítőt kaphat ugyan zenéjükből a Depeche Mode előzenekaraként, de igazi nagy koncerttel a Szigeten rukkolnak majd elő.

A Nagyszínpad – az esti sztárjai mellett - a korábbi idősávokban is remek felhozatalt kínál:
Az idén április 24-én megjelent One Cure Fits All című album egy megújult, ismét a legjobb formáját hozó Therapy?-t mutat be, mely zenekar 1989-es megalakulása óta volt már fenn, volt már lenn, ám feltámadása bizonyítja, a rockzenében semmi sem lehetetlen.
Hihetetlen, de a tavalyi meglepetés Skinny Puppy után egy újabb zenekar, a Ministry érkezik abból a szcénából, amely a nyolcvanas-kilencvenes években megalapozta az elektro-indusztriált - ha lehet így nevezni ezt a dübörgő elektronikus alapokra, zajokra samplerekre, szintetizátorokra, torzított énekre feszülő, gitárokat sem kikerülő műfajt.
A belga dEUS a kontinentális Európa egyik legizgalmasabb gitárzenekara. A képzőművészekből alakult együttes muzsikája nagy olvasztótégely, benne békésen, és ami fontosabb, izgalmas szintézisben fér meg a free jazz, a new wave, a noise rock, az avantgard rock, a folk-rock és még oly sok minden más.
A finn Rasmus évek óta az egyik legnagyobb tinisztár-zenekar a skandináv pop-metál-dark szekcióból - amolyan HIM-utód, címlap-kompatibilis frontemberrel, kellő mértékű ifjúsági depresszióval, kellő mennyiségű fülbemászó dallammal, továbbá az érzékenység és a rockos hevület hatásos arányával.
A kilencvenes évek elején alakult holland The Gathering a kontinentális rockszíntér egyik legnépszerűbb együttese, a darkos, szimfónikus metálzene híveinek egyik igazi szívszerelme - nem kevéssé a zenekar szuggesztív frontleánya, Anneke Van Giersbergen miatt.
Jovanotti néhány évvel ezelőtt már meghódította a Sziget közönségét és abban az évben a legjobb nagyszínpados koncertet produkálta. Nem hibázhatunk nagyot, ha úgy tippeljük: a rap, a rock, a reggae, a funky és a bella canzone elemeit muzsikájában bájosan keverő, minden bizonnyal ismét bő kiszerelésű zenekar élén érkező Jovanotti – aki legutóbb albumát 2005-ben adta ki Buon Sangue címmel - ismét közönségkedvenc lesz.
Guru’s Jazzmataz a kortárs hipohopszíntér egyik emblematikus figurája, akinek eredeti nevét, Keith Elam, senki nem ismeri, de a Guru névre rögtön arra az azonnal felismerhető zenére és szövegelésre asszociálnak, amely sajátja. Guru neve és munkássága a rap-hiphoppal és a dzsesszel forrt össze, és amely először 1993-as Jazzmataz Vol.1. lemezén öltött egy igen határozott, karizmatikus képet a nyolcvanas évek végén a Gang Starr hiphopzenekarban eltöltött sikeres évek után.
A Seeed már bizonyította, hogy Németországban játsszák a kontinens legjobb reggae-muzsikáját. Most bebizonyítjuk, hogy a szintén német Gentleman legalább ennyire izgalmas (sőt) és ringató, egy journey to Jah, ahogy website-ját nevezi. A kölni származású fiatalember, akit a polgári életben Otto Tillmannak hívnak, folyamatosan turnézik keresztül és kasul az EU-ban - és azon is túl -, Bounty Killer-, Capleton-ihlette, dancehall elemekkel tarkított roots reggae-muzsikájával, hogy augusztusban elérkezzen a Szigetre.
A Beatstakes jelenleg Németország egyik legkelendőbb popárucikke, akik a Ruhr-vidéktől Hamburgon át Münchenig sportcsarnokokat is megtöltenek már. Az 1996-ban mindössze tizedik koncertjét a Sex Pistols előtt játszó, a nemrég a legendás punkkiadótól, az Epitaph Recordstól a Warner testvérekhez átszerződött, immár tíz éves Beatsteaks kedves, sármos arcokból áll, akik egyaránt bejönnek punkoknak és csajoknak - akik a punk mellett tökéletesen elsajátították a dalszerzés szabályait, mellesleg elsőrangú entertainerek.

Pannon Világzenei Nagyszínpad
A világzenei helyszín - mely évek óta megbízhatóan a műfaj legjobb képviselőit vonultatja fel - történetében tavaly lezárult egy korszak. Immár elmondható: nincs olyan kirívó jelentőségű, legendás előadója a műfajnak, aki ne lépett volna fel hazánkban. (Dissidenten, Bonga, Madredeus, Khaled, Femi Kuti, Hedningarna, Orchestra Baobab, Misty In Roots, Salif Keita, Youssou N’Dour, Toto La Momposina, Rimitti – csupán néhány nagy név azok közül, akiket a Világzenei Nagyszínpad mutatott be első alkalommal Magyarországon.)
2005-ig a következő „három lábon” állt a koncepció: egyrészt behozni a világzenei koncertszervezés jó évtizedes lemaradását, másrészt évről évre elérhetővé tenni a méltán közkedvelt csillagokat, végül pedig bemutatni a legújabban jelentkezett reménységeket. Mégpedig a legszélesebb stiláris és földrajzi körből válogatva; és szem előtt tartva azt a felelősséget is, amit a hazai, illetve a kelet-európai színtérrel kapcsolatban érezni kell.
2006-tól „két lábon” – ha úgy tetszik, a „másodikon” és a „harmadikon” – áll a helyszín. Természetesen továbbra is törekedtek a szervezők arra, hogy a műfaj legjelentősebb – és Magyarországon ritkán látható – sztárjait felléptessék, de „lemaradásról” és „behozásról” szerencsére már nem kell beszélnünk. Elmondhatjuk persze, hogy a 2006-os program is előrukkol néhány nagy sztár magyarországi debütálásával – lásd a perui Susana Bacát, a kanadai (kelta) La Bottine Souriantét, a mali korakirály Toumani Diabatét vagy a mexikói Lila Downst – de hozzá kell tenni: ezek a nevek szélesebb körben sajnos nem feltétlenül ismertek Magyarországon.
No de bármiképp is, a „közkedvelt csillagokkal” azért ragyogóan áll a helyszín kínálata. Sőt: Robert Plant vadonatúj zenekarával, a Strange Sensationnel most mutatkozik be Magyarországon. Az algériai rai-herceg Cheb Mami utoljára több mint tíz éve járt nálunk, a kameruni Manu Dibango – aki most a nápolyi Enzo Avitabile vendége lesz – még sosem. Ami pedig a világzenei színpadra visszatérőket illeti: az egyiptomi-angol díva, Natacha Atlas, a nigériai afro-beat hagyományát tűzben tartó Femi Kuti, a szerb Boban Markovic rezesbandája, a kelta-afrikai Afro Celt Sound System, az olasz Spakka-Neapolis 55, a szerb-horvát Goran Bregovic és az amerikai klezmerklarinétos David Krakauer mind-mind rendkívül jelentős és nálunk is kimondottan népszerű művész vagy zenekar.
Az utóbbi években feltűntekre éppilyen büszkék lehetünk. A Reunion-szigetekről érkező Danyel Waro ütős-transza valódi unikum, de az indiai-angol Susheela Raman, az orosz Leningrad a maga brutális ska-punkjával, a francia-arab Les Boukakes és Orange Blossom, a lengyel Zakopower, a német bohém-akusztikus 17 Hippies vagy az elefántcsontparti roots reggae-t játszó Tiken Jah Fakoly közül bárki magában rejti annak az ígéretét, hogy a színpad egyik leginkább feledhetetlen programja legyen.
S persze nem kevésbé fontosak a hazai fellépők! A Vágtázó Csodaszarvas a Vágtázó Halottkémek hagyományát öltözteti folkos-akusztikus köntösbe, A Pannonia Allstars Ska Orchestra a legjelesebb magyar ska-együttesként öregbíti hazánk jó hírét, a ragyogó Palya Bea méltán a legkeresettebb fiatal énekesnőnk. A Besh o droM balkáni tüze hetedik éve elmaradhatatlan a világzenei nagyszínpadtól, s az utóbbi években páratlan formát mutat a keleti és balkáni folklórt az archaikus magyar népzenével ötvöző Makám is, nem beszélve a legnépesebb rajongótáborral rendelkező, ám a Pannon Világzenei Nagyszínpadra színpadra első alkalommal lépő felvidéki Ghymesről.

WAN2 Színpad
Az alapfelállásában hattagú, élőben további muzsikusokkal kibővülő holland Relax érdekes zenei keverék és beindító koncertzenekar: hiphopot nyom élőben, klasszikus rockzenei felállásban, lemezjátszóval és sok vokállal. Az együttes egy punkzenekar romjain alakult 1998-ban, már a megalakulás évében megnyert egy országos tehetségkutatót, egy évvel később pedig már kiadta első kislemezét és egy rangos holland zenei díjra is jelölték.
A Mad Heads XL névre hallgató, hazájában, Ukrajnában kultuszstátuszt élvező psychobilly trióból alakult 2004. elején, amikor – ahogy a zenekar honlapja fogalmaz – a muzsikusok megunták, hogy már évek óta „ugyanazt nyomják, ugyanúgy”. A kísérletezésre vágyó zenészek ekkor egy dögös fúvós-szekcióval dobták fel a zenekar összeállítását, és nyitottak az együttes zenei spektrumán is: a rockabilly mellé „behúzták” a skát, a swinget és az ukrán népzenét.
Az öt plusz egy tagból álló maNga népszerű török zenekar (a plusz egy tag egy a zenekar összes videoklipjében szereplő animációs figura, SPA), zenéje igazi fúziós portéka nu-metal, hiphop és anatóliai népzenei elemekkel.
Másodszor jár a Szigeten Oroszország egyik legérdekesebb-legkülönösebb popzenekara, melyet az orosz-örmény énekesnő, Gaja Arutjunján 1999-ben alakított meg bátyjával. Pszichedelia és népzenei alapok festik alá a Deti Picasso muzsikáját, expresszionista-látomásos pop, tánczene, mely felkavaró szimbiózist alkot Gaja lenyűgözően széles spektrumú hangjával és előadásmódjával valahol Nina Hagen és Diamanda Galás nyomdokain, de mégis teljesen máshol.
Hadag Nachash a legnépszerűbb izraeli hiphopzenekar Izraelen innen és túl, mely sajátosan ötvözi a klasszikus hiphopot a world musickal. A zenekar neve leginkább Shirat Hasticker című száma (angol nyelvű verziója The Sticker Song) révén közismert az egész világban, így például a hiphop őshazájában, az Egyesült Államokban, ahol folyamatosan teltházas koncerteket adnak
A Sziget lassan hagyományszerűen minden évben elhozza az elektronikus tánczenei élet alapköveinek számító előadóit: márpedig a The Orb mindenképpen megfelel ezen kritériumoknak.
Roy Paci olasz trombitaművészről korábban többek között a Subsonica, a Mau Mau, vagy Manu Chao vendégeként hallhattunk,először első, Baciamo Le Mani című szólóalbumának bemutatása alkalmából láthattuk 2002-ben a Szigeten. Számos, erősen ajánlott lemezük készült: legfrissebb, Parola d’Onore! című albumuk zenéje a lehető legjobb lesz arra, hogy a Viva la vida! jelszóval ismét megtáncoltassák a Sziget publikumát
A Coldcut az elektronikus tánczene történetének egyik igazi úttörője, az egyik legmaradandóbb és legfontosabb név, gyakorlatilag intézmény ebben az állandóan változó és formálódó, színes és eklektikus műfaj-katyvaszban.
A Wir Sind Helden, azaz a Hősök vagyunk, a Neue Deutsche Welle legjobb hagyományait, azaz azt a bizonyos, nyolcvanas évek elejére jellemző fanyar világot hordozza zenei génjeiben, mely 2006-ban is tökéletes receptnek bizonyul. Guten Tag című slágerük nemcsak szászok, bajorok, poroszok, svábok, teutonok, stájerek, türingiaiak vagy germanisztika szakos magyar hallgatók kedvence, hanem az idei Sziget egyik indulója is lehet.
A Gogol Bordello az egyik legfurább, egyben az egyik legfigyelemreméltóbb új társaság a kortárs zenei porondon. A zenéjében a cigányzene, a punk és a brechti kabaré elemeit keverő zenekar vezetője, Eugene Hütz kalandos úton jutott el a zenekar későbbi szülőhelyére, New Yorkba. Az énekest 1986-ban, a csernobili katasztrófa után evakuálták otthonából Nyugat-Ukrajnába, melyet aztán elhagyott és Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Olaszország érintésével jutott el 1993-ban az amerikai metropoliszba. Hütz New Yorkban emigráns orosz és ukrán valamint helyi muzsikusokkal alakította meg zenekarát, mely kezdetben „sima” orosz roma esküvői muzsikát játszott. A Gogol Bordello aztán néhány tagcsere – melynek során két izraeli muzsikus került a bandába - és a New York-i underground színtér megtermékenyítő ereje hatására „keveredett el” mai izgalmasan sokszínű stílusáig.

HammerWorld Színpad
A Sick Of It All egész egyszerűen a New York-i hardcore-színtér (azaz NYHC) egyik fő létrehozója, melyet a két Koller tesó, Lou és a Pete alapított még a nyolcvanas évek közepén. Egy SOIA-koncert lemez a hardcore eleven lenyomata, indulatos energiabomba, amely nagyobbat üt, mint bármikor: a nagy túlélők ma is okkal a legnagyobbak, hiszen 1989-es Blood, Sweat and No Tears című debütalbumuk óta folyamatosan képesek voltak a megújulásra, még akkor is, amikor a kilencvenes évek első felében komoly támadások kereszttüzében álltak. Ennek fényében talán nem lehet meglepő az a kijelentés, hogy amíg létezik a Sick Of It All, létezik a hardcore is.
Ez az év az alapzenekarok éve a Szigeten: a HammerWorld színpadon az egyik nagy visszatérő, az amerikai metálszcéna egyik vezető zenekara, a Fear Factory lép fel. A Fear Factory gyakorlatilag a Ministry által tökélyre vitt indusztriális metal egyik továbbvivője és az általuk létrehozottt death metal és indusztriál (lásd Ministry, Nine Inch Nails, Skinny Puppy, Frontline Assembly stb.) hibrid stílusteremtője, amely a kilencvenes években meghatározó, brutális és jéghideg lemezekkel, mint például a Demanufacture 1995-ből vagy az Obsolete 1998-ból írták át a heavy metal könyörtelen lemezekkel tarkított történetét. Dino Casares csapata az utóbbi pár évben ismét igen aktív, legutóbbi lemezük 2005 augusztusában jelent meg Transgession címmel.
Ismét egy olyan meghatározó zenekar érkezik a HammerWorld színpadára, mely nélkül színtelenebb lenne a mai heavy metal-színtér. A kilencvenes évek eleje óta létező brit Cathedral Lee Dorrian énekes vezetésével a Black Sabbath-i hagyományokat konvertálta egy új szintre, és igen hamar az ebből kinőtt doom metal egyik élcsapatává vált.
Az edinburgh-i zenekar gyakorlatilag a mohikánfrizurás punk archetípusa, egy punktoposz, amely igazából a punk második hullámát képviseli és tartja életben mind a mai napig. A hetvenes évek vége óta működő Exploited jelképe és mozgatórugója Wattie, azaz Wattie Buchan, a mohikánfrizurás énekes, aki fáradhatatlanul képviseli a hardcore szemléletet, az angol munkásosztálybeli kritikus hangvételt.
A Thomas Englund énekes és a dobos Patrick Carlsson alkotta svéd- és dacszövetség 1998 óta ismert Evergrey néven, változó tagsággal és mára a skandináv progresszív metal specialistáinak számít világszerte. Ugyanebben az évben jelent meg első lemezük, a The Dark Discovery, melyet további jelentős munkák követtek. Idei albumuk, a Monday Morning Apocalypse megjelenését követő turnéjuk során érkeznek a Sziget 2006 HammerWorld színpadára.
Az amerikai Morbid Angel a death metal színtér egyik alapzenekara, legalább annyira megkerülhetetlen jelenség, mint a Venom, a Mercyful Fate, a Slayer vagy, mint két legközelebbi rokona, az ugyancsak floridai Deicide és Obituary - sőt: ami a zenét és a szövegeket illeti talán minden más hasonló és fontos zenekarnál extrémebb produkció.
Satyricon a norvég black metal-szcéna egyik kortárs vezető zenekara, mely misztikához, természetimádhoz való kötődését kegyetlen, sötét, gótikus, szintetizátorral ötvözött gitárzenével kívánja megerősíteni: ez maga a Rebel Extravaganza, ahogy 1999-es lemezük címe is jelzi. Now, Diabolical címmel jelent meg idén albumuk.
A Dani Davey énekes vezette Cradle Of Filth zseniálisan szintetizálta/ja mindazon elemeket, melytől egy metalzenekar friss, érdekes, aktuális lehet: a black metalra és a glamre jellemző horror külsőségek mellett a könyörtelen black metal zenei alapok a dark muzsikákra jellemző dallamosabb, befogadhatóbb harmóniákkal és énektémákkal keverednek: így lehet a zenekar egyszerre kedvence egy Marilyn Manson-, egy Merciful Fate-, egy Alice Cooper-, vagy egy Dimmu Borgir-rajongónak egyaránt.

Party Aréna
A híres zenei producer, DJ, és lemezcég tulajdonos, Carl Craig már tinédzser kora óta foglalkozik zenekészítéssel. Első alkotása, az “Elements” először Angliában, a `Techno2` válogatáson jelent meg, ezt a Derrick May Fragile labelénél 1990-ben kiadott debütáló single lemeze követte. Rövid ideig May mellett a Rhythim is Rhythim tagja is volt, Angliában fel is léptek együtt. Craig azután megalapította saját első labelét, Retroactive néven. Nem sokkal később létrehozta a ma már 10 éve sikeresen működő, nagyra tartott független kiadóját, a Planet E-t is (mely többek közt az olyan művészek ismertségéért is felelős, mint Recloose).
Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy Anglia és Amerika kizárólagosságot képeznek a legjobb bulik terén. Bár ez a két ország valóban letette a mai dance műfaj alapjait, mostanában gyakran szembesülnek kihívásokkal, olyan országok képében, akik most újra felfedezik, és újjá formálják a dance műfajt, teljes szívvel magukévá téve azt. Ezzel az újjászületéssel új tehetségek, friss producerek és DJ-k érkeznek a világszínpadra, reflektorfénybe kerülnek, ahogy azt valóban meg is érdemlik. Ilyen sikersztori a dél-amerikai származású Hernan Cattaneo története is.
DJ Storm karrierének története az elmúlt évek során drámai mértékben megváltozott. Tragikus módon legjobb barátnője és DJ partnere, Kemistry egy autóbaleset során elhunyt, épp amikor Storm-mal együtt egy fellépésről hazafelé tartottak, 1999 áprilisában. A páros a d’n’b szcéna egyedülálló és meghatározó részese, hiszen ők az első és egyetlen női duó voltak a körben, mindketten erőteljes személyiséggel, melyek tökéletesen kiegészítették egymást. Interjúk során gyakran nyilatkozták, hogy úgy érzik ők egyek, és egyetlen pillanatra sem tudták elképzelni hogy egymástól külön dolgozzanak. A zene adott Stormnak erőt ahhoz, hogy művészként is folytassa. Amiben Kemivel mindenek között a leginkább osztoztak, az a drum’n’bass iránti elnyomhatatlan szenvedélyük. Így hát a lemezekkel a kezében, Storm folytatja útját, egy angyal vigyáz rá, a basszus mozgatja.
Ha az elmúlt évtized során még egyszer sem futottál bele John B számtalan zenei alkotásának valamelyikébe, hol voltál? A fiatalkorában klasszikusan képzett angol szuperproducer a mai elektronikus zenei szcéna egyik legeklektikusabb, és legsajátosabb személyisége. A kategorizálást folyamatosan és tudatosan kerülő John műfaj-tagadó katalógusa az elektro, trance, drum&bass és egyéb bpm spektrumok jegyeit mind magában foglalja.
A Layo és Bushwacka duó a 90-es évek közepén kezdett együtt zenélni, elsp LP-jüket 1998-ban adták ki. A `Low Life` nagy sikert aratott, az underground kultúrából szerzett sokévnyi electro, electro, house és breakbeat tapasztalataikat ötvözték delta blues-zal, dub-bal és downtempo-val. A megjelenést követően Layo és Matthew egyre gyakrabban léptek fel közös DJ szettekkel, eltérő egyéniségük Layo válogatósabb és megfontoltabb mixelésében, illetve Matthew lázas, nyugtalan stílusában nyilvánult meg, mintha egyfolytában azon lenne hogy túltegyen a bpm-eken.
A különleges hangú MC Fats az Eastside, True Playaz és Metalheadz kiadók és a Fabric estek rendszeres fellépője. Előadásmódját talán a Good Looking-tag MC Conradéhoz lehet hasonlítani, hiszen ők azon kevesek közé tartoznak, akik énekelni is képesek, ha úgy tartja kedvük.
Sokak azámára a dance zene készítés természetesen jön. A 24 éves skót, Myles MacInnes (Mylo) számára ez azonban nem volt ilyen egyszerű . Pályafutása a Skye szigeten eltöltött gyerekkorára, londoni és párizsi züllött évekre, illetve okxfordi és los angelesi egyetemekre tekint vissza. 2001-ben egyetlen céllal tért vissza Skóciába – hogy belevesse magát a zenébe. Három évvel később, 2004-ben megjelent debütáló albuma, a `Destroy Rock & Roll`, mely azonnali világsikert aratott.
Roger Sanchez, az S-Man, listavezető producer és világszinten messzemenően elismert szupersztár DJ. A „Release Yourself” koncepció megalkotója és lelke, világszinten ismert és elismert válogatás CD-inek, bulijainak és rádió műsorának köszönhetően, amit Amerikában és Európa-szerte több, mint 1,2 millióan hallgatnak, hetente. A ‘Stealth Records’ büszke tulajdonosa, a rejtett tehetségek felfedező-bajnoka, és az egyik és a nemzetközi dance szcéna egyik legkiegyensúlyozottabb, legstabilabb szereplője. Plusz, tetemes alkotását tekintve feltehetően a 21.századi disco szcéna dinamója.
A zenerajongó testvérpár, Ali és Basti Schwarz a Tiefschwarz-ot abból a zenei szenvedélyből hozta létre, amely 1990 óta készteti őket DJ fellépésekre. Kezdeti tapasztalataikat az Ali által vezetett, mára már legendássá vált stuttgarti klubokban, az"ON -U"-ban (1990 – 1993) és a "Red Dog"-ban (1993 – 1997) szerezték. Ezek az élményeik, plusz a zene iránti megszállottságuk ihlette őket arra hogy a DJ-zést producerkedéssel bővítsék.
Anthony Rother karrierje a nyolcvanas évek végén kezdődött. Első kiadványaira erősen hatottak a rendező –és zeneszerző John Carpenter ("Die Klapperschlange", "The End") szférikus hang-kollázsai. 1994-től Rother Heiko Laux Kanzleramt labelének egyik legjelentősebb producere lett. A kiadó máig is azon kevés német labelek egyike, ami igazán minőségi techno zenéket jelentet meg.

Művészetek Palotája Jazz Színpad
A Sziget centruma felé közelít a jazz… Átvitt értelemben és a szó szoros értelmében is. Ettől az évtől új helyszínen, nagyobb sátorban – s persze színpadon –, több koncerttel és külföldi fellépővel várja közönségét a jazz-színpad. Köszönhető ez a Művészetek Palotája vezetőinek, akik nemcsak nevüket adták a jazzprogramhoz, hanem anyagilag is jelentősen hozzájárultak a műfaj reprezentálásához. Továbbá köszönet illeti a „szigetlakókat”, akiknek az elmúlt években tapasztalható jelenlétük, igényességük okán érdemes beljebb kerülni a jazz-zel a Szigeten.
A nagyszínpados rangot közelítő megjelenést – az említetteken túl – az is indokolja, hogy a műfaj határai mára olyan mértékben kitágultak, hogy lassan elfelejthetjük a „réteg műfaj” megjelölést. A világ szinte minden jelentősebb jazzfesztiválján évek óta érezhető tendencia – a tradicionális vagy „szvingelő” jazz mellett – a világzene vagy world-jazz, az etno-alapokon megszólaló hangszeres vagy vokális rögtönzések, a blues- vagy progresszív rock-elemekkel operáló irányzatok, a kortárs komoly zenére emlékeztető szabad improvizációk, de akár hangszeres happeningek jelenléte is.
Így lesz ez a Szigeten is. A program válogatás legfontosabb kritériuma a magas színvonalú improvizatív-zenei jelleg és az erre épülő művészi kifejező erő.
A negyvenkét koncertet tematikus idősávokban hallgathatja a közönség:
17 órától tradicionális zenét játszó zenekarok; vagyis ragtime, dixieland, swing, és egyéb oldtimer irányzatok képviselői, illetve kiváló big bandek kezdik a hat-hat előadásból álló estéket. Például az első napon hallhatjuk az elbűvölő kanadai ragtime-zongorista hölgy, Mimi Blais koncertjét.
18.30-tól a legtehetségesebb fiatal formációk lépnek színpadra, de néhány ismertebb művész meglepő újdonságai is ebben az idősávban hangzanak majd el; például Szőke Nikoletta és a Jazzclusive vagy a Nigun produkciója.
20 órától a mérvadónak számító magyar jazzművészeké a színpad: Pege Aladár, Babos Gyula, Szakcsi Lakatos Béla vagy Vukán György és zenekaraik – csak néhány név közülük.
Bár az eddigi idősávokban is több helyütt szerepelnek külföldi művészek, 21.30-tól azonban erősen nemzetközivé válik a program. Egyfelől több olyan hazai produkció kerül pódiumra mely az utóbbi években igen komoly külföldi sikereket könyvelhetett el, másfelől itt hallható majd a legtöbb vegyes nemzetiségű formáció, például a nagyszerű Ulli Gumpert német és amerikai muzsikusokat felvonultató formációja.
23 órától nemzetközi sztárparádé: ekkor lép fel az ECM kiadó legújabb büszkesége, a lengyel Wasilewski - Kurkiewicz - Miskiewicz trió, akiket 2004-ben Tomasz Stanko partnereiként hallhattunk, az élő legendákat felvonultató Matthew Shipp - William Parker - Gerald Cleaver alkotta amerikai formáció, Franciaországból a fergeteges La Campagnie des musiques