Koncert: Összefoglaló az érdi második Első Fesztivál történéseiről – Érd, 2009. június 20-21.

Nem tudom, ki hogy van vele, én speciel örülök annak, hogy születése pillanatától nyomon követhetem egy fesztivál fejlődését, és nem csak olyan beeső/bekapcsolódó emberként vagyok jelen egy eseménysorozaton.

Mondom mindezt annak ellenére, hogy csak a második napon tudtam tiszteletemet tenni Magyarország - átlagéletkorilag - legfiatalabb városának hagyományteremtő fesztiválján.

Az mindjárt a megérkezés pillanatában nyilvánvalóvá vált számomra, hogy jóval többen látogattak ki a rendezvényre, mint a tavalyi fesztiválindítóra.

És ugyan még volt egy jó harminc perc a Pannonia Allstars Ska Orchestra koncertjének kezdetéig, az emberek csak jöttek-jöttek rendületlenül. Tették mindezt annak ellenére, hogy az égiek nem sok jóval kecsegtettek minket.

Szombaton a szakadó eső ellenére is több száz ember hallgatta végig a Ghymes, majd a Korál koncertjét. Ilyen szempontból vasárnap határozottan mázlija volt a fesztivállátogatóknak: se eső, se szél, mindössze némi hideg, de az simán kibírható volt.

Aki netán fázott, az garantáltan ki is melegedett nagyjából tíz perc alatt, ha vette a fáradságot és némi mozgásba kezdett a PASO muzsikájára. Amikor legutóbb láttam őket, sikerült kifognom egy visszafogottabb, lassabb számokkal megtűzdelt előadást, amely nem igazán jött be. Én a pörgős ska-t szeretem.

Hát most jutott belőle rendesen. Olyannyira, hogy a tömeg jelentős része végigtáncolta és ugrálta a koncertet.
Na persze az énekes, KRSA aka Lord Panamo is kitett magáért, és a tömeg megmozgatásért. Bocsánat a szóért, de elég vicces volt látni, ahogy öt-hatszáz ember guggolva táncol a színpad előtt, majd egyszerre ugrik a levegőbe.

Nagyjából másfél órán át tartott a Jamaikáról származó, tradicionálisabb ska stílusban fogant hangvarázs. Igaz, mi bírtuk volna még tovább, de hátra volt még a Quimby, akiktől nagyjából hasonló hangulatú előadást várt a közönség.

Rövid átszerelést követően aztán színpadra is lépett a dunaújvárosi banda, hogy minden ott folytatódhasson, ahol a PASO abbahagyta.
Ugyan kicsit féltem tőle, hogy érdi kötődései miatt esetleg negatív irányba átcsapó teljesítési kényszer alakulhat ki a bandában, de szerencsére ez csak az én személyes paranoiának bizonyult.

Felhőtlen, felszabadult és nem utolsó sorban rettentően vidám örömzenének lehetett szem-, és fültanúja a közönség.
A repertoárban a régi nagy nóták mellett természetesen helyet kapott a legújabb lemez anyaga is. Illetve eljátszottak egy-két eddig még sehol nem hallott, vadonatúj dalt is. A tömeg pedig végig énekelt, táncolt és ugrált, kinek épp mi volt szimpatikus.

Akár csak a PASO-n, a Quimby-n is meglátszott, hogy örömzenélésnek, és nem kötelességnek fogták fel a fellépésüket.

Mind a PASO, mind a Quimby koncertjéről elmondható, hogy nem csak a ma fiatalsága, hanem bizony az idősebb korosztályok is képviseltették magukat.
Ez pedig határozottan azt jelzi, hogy nem csak a tizen-huszonéveseket vonzza az Első Fesztivál, hanem sokkalta szélesebb korosztály kíváncsi arra, mi is történik az érdi Sportpályán.

Összességében azt tudom mondani, hogy rettentően pozitív élményekkel távoztam Érdről.
Egyrészről nagyon „baba” koncerteket hallottam, másrészről öröm volt látni, hogy a tavalyi év során „elvetett mag” hogyan serkent, fejlődött és milyen változásokon esett át egy év alatt.

Az tény, hogy még koránt sem érte el végső korlátait ez a fesztivál, viszont nagyon jó úton halad a felé, hogy a magyar kultúra szerves részévé váljon, és több ezer embernek jelentsen fix programot a nyár elejére.

Kapcsolódó írások:
Koncert: Üzemjelentés – Érd, Első Fesztivál, első nap, 2008. június 12.
Koncert: Üzemjelentés – Érd, Első Fesztivál, második nap, 2008. június 13.
Koncert: Összefoglaló az érdi második Első Fesztivál történéseiről – Érd, 2009. június 20-21.

Mezei Attila